A levél szerint az államfőnek mediátorszerepet kell játszania, amikor az állami hatóságok működésében válsághelyzet áll be, amiért a civilek azt kérik Klaus Johannistól, lépjen közbe ugyanúgy, ahogyan azt 2017 elején tette.
„Az utca most ugyanazon visszaélés miatt elégedetlen, de ezúttal sokkal nagyobb léptékben: ha akkor egyetlen törvénycikkely módosításáról volt szó, most az ügyészek függetlenségének veszélyeztetéséről beszélünk, illetve arról, hogy a bírói hatalmat a politikai hatalomnak vetnék alá. Előzmény nélküli súlyosságú a helyzet, amit számos független állami intézmény, európai szervezet, igazságügyi szakmai szervezet, illetve EU-s és NATO-partnerek is kifogásoltak. Az utcán tüntető állampolgárok és szervezetek mellett ezek is kérték az igazságügyi törvénymódosítások leállítását. Úgy véljük, egyrészt az államhatalmak, másrészt az állam és a társadalom közötti konfliktusról beszélhetünk, ezért fordulunk önhöz, használja fel az alkotmány által biztosított eszközöket, hogy Románia ne váljon megfeneklett, a jogállam szempontjából kudarcot vallott projektté, a bűnözői hálózatok csapdájában” – áll a nyílt levélben.
Az aláírók azt is kérik az elnöktől, kérje ki a Velencei Bizottság álláspontját a 2017 végén elfogadott három törvénnyel kapcsolatban – a bírók és ügyészek jogállásáról, az igazságszolgáltatási rendszer megszervezéséről és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról (CSM).
„Érvelésünk kiegészítéseképpen emlékeztetjük, hogy az uniós csatlakozáskor vállalt Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus legutóbbi jelentésében az Európai Bizottság felszólítja a romániai hatóságokat, hogy az igazságüggyel kapcsolatos törvények módosításakor kérjen álláspontot a Velencei Bizottságtól. Az alkotmány 148. cikkelyének 2. bekezdése ugyanakkor előírja, hogy az Európai Unió alapító okiratai, illetve a többi, kötelező érvényű európai rendelkezés előnyt élvez a hazai törvényekkel szemben” – írják a civil szervezetek.
