Kihelyezik a háromnyelvű helységnévtáblákat Kolozsváron

Emil Boc polgármester tegnap rendkívüli sajtóértekezletre hívta a média képviselőit a polgármesteri hivatal üvegtermébe. Az elöljáró néhány éve még hetente rendszeresen találkozott az újságírókkal, a még Gheorghe Funar idejéből származó hagyománnyal viszont másfél-két éve felhagyott, így pénteken a sajtósok sejtették: valamilyen történelmi pillanat következik. Nem csalódtak, ugyanis a polgármester bejelentette: a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tudományos szakbizottságának javaslata alapján a közhivatal a város bejáratainál nem két-, hanem háromnyelvű helységnévtáblát helyez el. Ezek mellé, a város római jellegét bizonyítandó, kiírják: Municipium Aelium Hadrianum Napocense.

Hozzátette: az engedélyeztetést, megrendelést, kivitelezést követően a háromnyelvű (Cluj-Napoca, Kolozsvár, Klausenburg) helységnévtáblákat egy-másfél hónapon belül kihelyezik.

A városvezető kijelentette: értelemszerűen nem fellebbezi meg a Kolozs Megyei Törvényszék azon ítéletét, amely kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére kötelezi – a határidő jövő hét elején járt volna le.

Döntésének alátámasztását Boc a polgármesteri tisztségbe iktatásának időpontja környékén történtekkel kezdte: – Akkoriban a város központjában gond volt a „gödrökkel”, azaz a régészeti ásatásokkal, amelyek megosztották a közösséget. Úgy tettem, ahogy az iskolában és az egyetemen tanultam: amikor döntést kell hoznod, akkor azt a tudományra, a szakértők véleményére kell alapoznod. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemhez fordultam, a szakemberek javaslatokat tettek. Ezeket a műépítészek gyakorlatba is ültették, és sikerült elegáns, a történelmet tiszteletben tartó megoldást találnunk a régészeti leletek értékének megőrzésére. Ezt elfogadta a helyi közösség. Évekkel később ugyanilyen jellegű kérdéssel szembesültem a város többnyelvűsége, kétnyelvűsége, történelmi, európai és multikulturális dimenziója kapcsán. Annak érdekében, hogy a már 2002 óta létező (ekkor fogadták el a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezésére vonatkozó városi tanácsi határozatot – szerk. megj.) problémára megoldást találjak, figyelembe vegyem a totemek (Kolozsvár nevének többnyelvű megjelenítését tartalmazó obeliszkek – szerk. megj.) elhelyezésére vonatkozó döntést, illetve mérlegeljem a polgári per vonatkozásait, ismét a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szakértőihez fordultam. Azt javasolták, a város teljes történelmi dimenzióját vegyük figyelembe, ezért a három településnév mellé írjuk ki azt is, hogy Municipium Aelim Hadrianum Napocense, azaz, hogy a települést Hadrian uralkodása alatt alapították – fogalmazott a polgármester. Így a közúti forgalom szempontjából releváns településnevek fölé feltüntetik a következőket is: Municipium Aelim Hadrianum Napocense – Fondat de împăratul Hadrian (117–138 d. Hr.)

Amolyan pikantériaként mondta el, hogy a bizottság azt is javasolta, Kolozsvár három különböző nyelvű elnevezését a számítógépek karakterkészletének latin típusú betűvel tüntessék fel.

Szőcs Sándor: győzött a józan ész

A pert kezdeményező Minority Rights Egyesület vezetője a Szabadság kérésére kommentálta Boc bejelentését. – Egyszerűen győzött a józan ész. Nagy volt a politikai és civil nyomás: az RMDSZ mellett a PSD és az USR is kérte a többnyelvűség ilyen szintű megjelenítését. Rendkívül sokat számított a Musai-Muszáj civil mozgalom által gyakorolt folyamatos nyomás is. Egyszercsak a közös fellépéseknek köszönhetően Boc belátta, hogy a helyzet elérte azt a kritikus pontot, amikor cselekedni kell. Belátta, hogy a további makacskodással továbbra is fenntartja a lehetetlen helyzetet, amelybe saját magát hozta. Korántsem zavar, hogy mit írnak még ki a hivatalos háromnyelvű helységnévtábla mellé – fogalmazott az ügyvéd.

Szakáts István civil aktivista a Szabadság hírportálnak (www.szabadsag.ro) adott videóinterjújában elmondta: Boc azt tette, amit tennie kellett. – Ezt a döntést sok évvel ezelőtt meg kellett volna hoznia. Remélem, hogy ez a folyamat nem itt ér véget. Meggyőződésem, hogy a helységnévtáblák gyorsan kikerülnek. Nem tudtuk, mire készüljünk, ezért két nyílt levelet fogalmaztunk meg, minden eshetőségre készültünk.  Úgy vélem, meg kellett hogy érjen a helyzet ennek a lépésnek a megtételére. Szerintem a Musai-Muszáj fellépése komolyan hozzájárult a döntés meghozatalában – vélekedett.

Csoma: az egyedüli helyes döntés

Az egyedüli helyes döntést hozta meg Emil Boc polgármester azzal, hogy nem támadta meg a Kolozs Megyei Törvényszék döntését a kolozsvári kétnyelvű táblák elhelyezésével kapcsolatban – jelentette ki lapunknak Csoma Botond.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy véli, hogy hosszú idő után végre valamilyen szinten összhangba kerültek a „diskurzusok” a multikulturalizmust és a többnyelvűséget illetően.

Csoma Botond elmondta: az elmúlt időszakban Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármesterrel együtt többször is egyeztettek Emil Boccal annak érdekében, hogy a városvezető ne fellebbezze meg a bírósági ítéletet. 

Ezenkívül a civil szervezetek is határozottan állást foglaltak az ügyben – emlékeztetett Csoma Botond, aki egyben köszönetét tolmácsolta feléjük, főleg a Minority Rights Egyesületnek és a Musaj-Muszájnak, akik az első perctől kezdve lelkiismeretesen kiálltak a nyelvi jogokért.

Ugyanakkor az RMDSZ megyei elnöke megköszönte azoknak a román nemzetiségű értelmiségieknek és véleményformálóknak is, akik támogatták a magyar közösséget ebbéli törekvésében.

„Továbbra is hisszük, hogy bizonyos kérdésekben a civil szférának és a politikumnak össze kell fognia és közösen kell fellépnie, hogy megoldásokat találjunk a magyarságot érintő ügyekben” – hangsúlyozta Csoma Botond. 

Szintén a civil kiállás fontosságát hangsúlyozta az ügy kapcsán Fancsali Ernő az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezete nevében. „Meggyőződésünk, hogy Emil Boc döntésének hátterében ott állnak azok a sorozatos civil kezdeményezések, melyek lehetővé tették, hogy a városvezetés számára is világossá váljon: a többnyelvűség európai érték, a normalitás része, nélküle pedig nem képzelhető el a valódi multikulturalizmus. Szorgalmazzuk továbbá a civil kurázsi ezen formájának meghonosítását kisebbségi jogérvényesítésünk egyéb területein is, hiszen láthatjuk: a kitartó küzdelem előbb-utóbb eredményre vezet” – áll az általa jegyzett közleményben.

Minden erdélyi magyar ember sikere

„Ez egy régóta várt lépés, a kolozsvári magyar emberek és minden erdélyi magyar ember sikere. Egy hosszú, több évtizedes időszak vége, amikor is végleg lezárulhat a funari korszak, és amikor esély nyílik a tényleges multikulturalizmus megvalósulására” – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, gratulálva a civil szervezeteknek és mindazoknak, akik hittek a győzelemben. Hozzátette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következő hetekben olyan közigazgatási törvénymódosítási csomagot terjeszt a parlament elé, amelyben a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöb csökkentését is megfogalmazza. „Javaslatunk egyértelműen megkönnyítené azoknak a magyar közösségeknek a helyzetét, amelyek Erdély más településein élnek” – magyarázta.

Vivat Cluj, Claudiopolis, Klausenburg!

„Tizenöt év küzdelmének eredménye a mai döntés, amely Kolozsvár történelmének egyik legsötétebb és legfájóbb fejezetét zárja le végérvényesen” – vélte a bejelentést követően, Facebook-posztjában Horváth Anna. „A mai nap a kolozsvári magyar emberek, a civileknek és politikusok összefogásának győzelme, illetve mindazon román értelmiségiek és véleményformálóké, akik ebben az időszakban a magyar közösség mellé álltak, az ügy támogatását nyilvánosan is felvállalták. Hiszem, hogy a magyar közösséget érintő sorsdöntő kérdésekben a civil szféra és a politikum csak közösen, egymást kiegészítve tud eredményeket elérni. A mai napon véget ért egy hosszú és sötét korszak Kolozsvár történetében!”

Szintén a Facebookon reagált Gergely Balázs (EMNP), a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője. „Köszönet mindazoknak, akik türelemmel és kitartással végigküzdötték ezt a sokszor végeláthatatlannak tűnő háborút, amelyben végül a város szellemisége győzött! A mai napon Kolozsvár újra lélegzik, magához tért a mesterségesen fenntartott öntudatlanságból. Éljen Kolozsvár! Vivat Cluj, Claudiopolis, Klausenburg!”

(Borítókép: ROHONYI D. IVÁN)