Azt is szabályozzák, hány személynevet adhatnak a szülők gyerekeiknek
Azoknak a személyeknek, akik közigazgatási úton változtatnák meg a nevüket, függetlenül az okoktól, nem kell már hitelesített másolatot felmutatniuk az anyakönyvi okmányaikról a hatóságoknak, mint ahogyan ezt eddig kérték – elegendő lesz ezentúl az említett iratok fénymásolata is. Az anyakönyvi iratok hitelesített másolata felmutatásának kötelezettségét a 2022/105-ös törvénnyel szüntették meg, a jogszabály még számos lényeges módosítást ír elő az anyakönyvi okiratok törvénye tekintetében. A névváltoztatás érdekében egy kérelmet kell benyújtani a helyi lakosság-nyilvántartó hivatalhoz vagy az illető személy lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalhoz, a következő iratok mellékelésével: a személyi igazolvány és anyakönyvi iratok eredetiben és fénymásolatban (az eredeti iratokat vissza is adják a kérelmezőnek); a Hivatalos Közlöny III. részének egyévesnél nem régebbi példánya, amelyben a névváltoztatási kérést közölték; amennyiben szükséges, annak a személynek a hitelesített formában vagy az anyakönyvvezető előtt adott beleegyezése, akinek a nevét a kérelmező viselni fogja; szükség esetén a gyámhatóság beleegyezése; bűnügyi nyilvántartási bizonyítvány a 14. életévüket betöltött kérelmezők esetében; bármilyen más irat, amit a kérelmező a névváltoztatás megindoklására szükségesnek tart; külön meghatalmazás és a meghatalmazott képviselő személyi igazolványának másolata, amennyiben a névváltoztatást az illető nem személyesen, hanem a külön meghatalmazással rendelkező képviselő révén igényli.
A május 2-ától érvényes 105-ös törvény révén bővült azoknak az eseteknek a listája, amikor egy személy más vezetéknevet vagy más keresztnevet választhat: ily módon négy új eset vált alkalmazhatóvá, amikor magánszemélyek közigazgatási úton kérhetik a névváltoztatást.
Az első eset arra a helyzetre vonatkozik, amikor egy személyt más keresztnéven ismernek, mint amelyikkel törvényesen rendelkezik: ezt megalapozott indoknak találják, hogy az illető kérésére azt a keresztnevet is beírják az anyakönyvi irataiba. Természetesen betartva azt az újabb korlátozást is, miszerint valakinek legtöbb három keresztneve lehet. Másik eset a családnév változtatására vonatkozik, amikor a házastársak vagy egyikük megváltoztatná(k) az addig viselt családnevet, de tiszteletben tartva a polgári törvénykönyv 282. szakaszát, amelynek értelmében: „A leendő házastársak megállapodhatnak abban, hogy megtartják a házasságkötés előtti nevüket, felveszik egymás nevét vagy a közös nevüket. Az egyik házastárs megtarthatja a házasságkötés előtti nevét, a másik házastárs pedig felveheti a közös nevüket.” Tehát a házastárs visszaveheti a házasság előtti nevét, felveheti a házastársa nevét, vagy az egyesített/közös nevüket – ez utóbbi esetekben szükséges a másik házastárs beleegyezése. A harmadik eset a válásra vonatkozik, amikor az egyik házastárs már viselné tovább a házasság alatti nevét, és visszavenné a születési vagy más, a házassága előtti nevet. A törvénymódosítással előírt negyedik helyzet arra vonatkozik, amikor a kiskorú gyereket egyik szülő felügyeletére bízzák: a szülő (újra)házasodása esetén, amennyiben nevet változtat, kérheti, hogy a gyerek is viselje az új nevet – ez viszont kettős beleegyezést követel, egyrészt a biológiai szülő részéről, másrészt az új házastárs részéről.
A törvény természetesen részletesen felsorolja az összes helyzetet, amikor névváltoztatás kérhető, illetve indokolt, ilyen esetek például: a név illetlen vagy nevetséges kifejezésekből áll, fordítással vagy más módon átalakult; ha a személy a megszerzendő nevet a szakmája gyakorlása során használta, és igazolta ezt, valamint azt is, hogy a társadalomban ezen a néven ismerik; ha például több szóból álló vezeték- vagy keresztnévvel rendelkezik, és azt egyszerűsíteni kívánja; továbbá ha a szülei közigazgatási úton megváltoztatták a nevüket, és a gyermekek kérik, hogy a szüleikével közös vezetéknevet viseljenek; vagy ha a viselt keresztnév az ellenkező nemre jellemző stb.
A nevekkel kapcsolatosan az is újdonság, hogy pontosan meghatározzák a keresztnevek számát: mostantól, amikor a gyermek születését az anyakönyvi hivatalnál bejegyzik, a szülő, aki ezt megteszi, nem adhat háromnál több keresztnevet – természetesen a vezetéknév figyelembevétele nélkül. „A születési anyakönyvezés napján bejelentett vezetéknév nem állhat háromnál több szóból” – fogalmaznak a jogszabályban.
Emlékeztetni kell arra is, hogy az 1996/119. számú törvény előírja az anyakönyvvezető kötelezettségét, hogy a szülők kérésére indoklással és írásban megtagadja az illetlen, nevetséges vagy más hasonló szavakból álló, „a közrendet és a jó erkölcsöket vagy adott esetben a gyermek érdekeit veszélyeztető” nevek bejegyzését.
Az új törvényben azt is előírják, hogy a hatóság által az anyakönyvi okmányokban tévesen írt név megváltoztatása esetén a kérelmet nem kell a Hivatalos Közlönyben közzétenni. Ezen túlmenően, a megyei lakosság-nyilvántartó hivatal vezetőjének jóváhagyásával mentesülhet a közzététel alól az a névváltoztatási kérelem is, amely illetlen, nevetséges kifejezésekből álló, fordítással vagy más módon átalakult név miatt indokolt.
Arról is rendelkezik az idei 105-ös törvény, hogy az anyakönyvi kivonatok, azaz a születési, házassági vagy halotti igazolások jogellenes megváltoztatása, kiegészítése vagy éppenséggel laminálása automatikusan azok érvénytelenítéséhez vezet. (A laminálás során a nyomtatott dokumentumot, okiratot műanyag védőréteggel vonják be, tehát a papírt fóliatasakba teszik, amely a laminálógépen átmenve felmelgszik, és rátapad a papírra, ezzel szokták megvédeni a gyűrődéstől, nedvességtől.) A jogtalanul módosított vagy laminált anyakönyvi okmányok érvénytelenségét az anyakönyvvezetők, a lakosság-nyilvántartási osztály vagy a személyek nyilvántartásával foglalkozó közszolgáltatások tisztviselői, illetve Románia diplomáciai és konzuli képviseleteinek anyakönyvi tisztviselői állapítják meg.
(Borítóképünk illusztráció)
