Lassult a pandémia idején felgyorsult digitális ügyintézés
Továbbra sem változik a kommunizmus évtizedei alatt „meghonosodott” vásárlási és ügyintézési szokás, amely sokszor sorban állással jár. Bár a koronavírus-világjárvány idején a közintézmények és különböző állami hatóságok erőfeszítést tettek arra, hogy a lakossággal történő kapcsolattartást és ügyintézést a virtuális térbe vigyék át, s ennek érekében sok folyamatot digitalizáltak, sokan még most sem tudják kezelni az online kifizetési vagy dokumentumbeküldési platformokat, vagy egyszerűen nem bíznak bennük.
Év elején például más okozott gondot a kolozsvári parkolóhely igénylési rendszer esetében: a fokozott terhelés miatt a platform bedobta a törölközőt, ezért a parkolóhely igénylőknek hajnalok hajnalán kellett állniuk sorban a Mócok úti lakosságnyilvántartó ügyfélablakánál. Mások viszont egyszerűen azért nem vették igénybe az otthon kényelméből történő ügyintézés lehetőségét, mert egyszerűen nem bíztak az informatikai rendszerben.
Az európai rangsor végén
Egy friss felmérés szerint tavaly személyes ügyben csupán a romániai állampolgárok 16 százaléka vette fel online a közintézményekkel a kapcsolatot, vagy vette igénybe a hatóságok által rendelkezésre bocsátott közszolgáltatásokat. Ezzel szemben az európai átlag 60 százalék.
A Lighthouse PR közvélemény-kutatása azt is megállapította, hogy ezzel az aránnyal Románia az utolsó helyet foglalja el az Európai Unióban. Hozzáteszik azt is, hogy 2020-hoz képest az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) által világszerte mért e-kormányzási rangsorban két hellyel hátrébb kerültünk: akkor a 193-as jegyzékben az 55. pozíciót foglaltuk el.
A felmérés készítői megállapítják: a számok arra világítanak rá, hogy a romániai közintézmények s hatóságok továbbra sem képesek olyan online informatikai rendszerek kifejlesztésére és üzemeltetésére, amelyek megerősítik a virtuális térben való gyors és hatékony kapcsolattartást. Hozzáteszik: a régi bürokrácia még mindig uralja és meghatározza a romániai közintézmények munkastílusát, a magas rangú köztisztviselők még mindig nem a technológiai fejlődésre alapozó stratégiákban gondolkoznak.
Rámutatnak arra is, hogy az utóbbi időben bekövetkezett krízishelyzetek növelték a lakosság gyors és megbízható információhoz való hozzáférésének igényét, de a tapasztalat azt mutatta, hogy a közintézmények internetes platformjait sok esetben nem frissítik.
Ugyanakkor az internetes keresések előfordulási arányát is elemző szoftver, a Google Trends kimutatta: Románia kormánya, az egészségügyi minisztérium, a Covid-vakcina, illetve a vakcina mellékhatásai szintagmákra nagyon sokan kerestek rá.
A témához hozzátartozik az is, hogy az európai beruházásokkal és projektekkel foglalkozó tárca vezetője a napokban azt nyilatkozta: idén 811 millió lej áll a közszolgáltatások digitalizálására és fejlesztésére. Marcel Boloş elmondása szerint a cél az, hogy ezután az állami intézményekkel történő ügyintézést csupán néhány kattintással megvalósítható legyen.
Elárasztották IONt, a kormány AI-t használó tanácsadóját
Nem unatkozik ION, a mesterséges intelligenciát (AI – artificial intelligence) használó virtuális kormányzati tanácsadó: a kutatási minisztérium tájékoztatása szerint a beüzemelése óta eltelt egy hónapban mintegy 750 ezer üzenetet kapott a romániaiaktól. Ugyanakkor a robottal való kommunikációra létrehozott honlapra mintegy 2,5 millió látogató volt kíváncsi.
ION felkeltette a nemzetközi sajtó és a mesterséges intelligencia vezető kutatóinak a figyelmét is, akik méltatták, hogy Románia a világon elsőként alkalmazta ezt a technológiát a lakossága és a döntéshozók közötti kapcsolat erősítésére.
„Az első hónapban a kutatási, innovációs és digitalizálási tárca számos üzenetet, ajánlást, fejlesztési tippet és építő jellegű kritikát kapott a ION-projekttel kapcsolatban” – tájékoztatott közleményében a kutatási minisztérium. A legfontosabb felvetett kérdések az adatvédelemre, illetve a minisztérium képviselői és a projektet kezdeményező vállalat közötti kapcsolatra vonatkoztak.
„A ION-projekt nem kér, nem gyűjt személyes adatokat azoktól a kérdéseket feltevő vagy problémákat jelző személyekről az erre a célra létrehozott weboldalon, vagy a közösségi médián keresztül. Csak azokat az információkat gyűjti be, amelyeket a ION-projekt felhasználója a weboldalon közzétett üzenetben megad. Sem a projekt kezelője, sem más érintett személy nem gyűjti a felhasználó személyes adatait. A rendszert úgy fejlesztették ki, hogy az üzenetet küldő személy tartózkodási helyére vagy az internetprotokoll (IP) címére vonatkozó adatokat nem őrzik meg” – nyomatékosította közleményében a minisztérium.
Személyes adatokat kizárólag a ION-projekthez csatlakozni kívánó személyek számára fenntartott szegmensben kérnek a felhasználótól, és itt is a felhasználó beleegyezése alapján és a weboldal megfelelő részében közzétett adatvédelmi szabályzatnak megfelelően történik az adatok gyűjtése – tette hozzá a tárca.
