"Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni Ukrajnába. Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileíg soha nem történhet meg" - jelentette ki Lavrov.
Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját.
"Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy őket (Ukrajnát) amerikai kollégáik tartják fogva, akik számára, a politikai elemzőket olvasva, egyszerűen nem előnyös, ha ez a folyamat [a tárgyalások] gyorsan véget ér. Arra számítanak, hogy továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába" - hangoztatta Lavrov.
Mint mondta, Moszkva nem ellenzi a nyugati közvetítést, de hangsúlyozta, hogy Oroszország világosan meghúzta a "vörös vonalait". Megismételte az állítást, miszerint Moszkva olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek megerősítették gyanúját, hogy Kijev a Donyec-medence erőszakos elfoglalására készül. Emlékeztetett rá, hogy több, mint 100 ezer ukrán katonát vontak össze a demarkációs vonalnál, amely mentén felerősödtek a támadások.
Nehezményezte, hogy a Nyugat nem akar emlékezni az orosz "különleges hadművelet" előzményeire, és "kitörli" a történelem számára kellemetlen időszakait. Lavrov a Nyugat végső céljának az egypólusú világ visszaállítását nevezte meg. Mint mondta, a Nyugat most Oroszország feltartóztatásán és önállóságának felszámolásán dolgozik, amiben Ukrajnát "ellen-Oroszországként" eszközként használja, a következő célpont pedig Kína lehet.
"Ami most a világban történik, az természetesen nemcsak, és nem is annyira Ukrajnáról szól, hanem az új rend kialakítására tett kísérletekről" - hangsúlyozta.
Rendkívüli NATO-csúcs csütörtökön
A Joe Biden amerikai elnök részvételével csütörtökön sorra kerülő brüsszeli NATO-csúcson lengyel és balti kérésre újra terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna terve. A nyugati szövetségesek között egyelőre egyetértés van ennek elutasításáról: a NATO-légtérzár Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron szerint is közvetlen konfrontációt eredményezne Oroszországgal, míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a katonai szövetségnek a felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain kívülre.
"Sem szárazföldön, sem levegőben nem hatolunk be Ukrajnába. Egy repüléstilalmi övezet megvalósításához viszont arra lenne szükség, hogy NATO-vadászgépeket küldjünk az ukrán légtérbe, amelyek a repüléstilalom biztosítása érdekében orosz gépeket lőnének le. Úgy értékeljük, hogy ez a lépés egy teljes háborúhoz vezetne Európában, sok ország részvételével" – mondta Stoltenberg, akit a Magyar Nemzet idéz.
A balti államok és Varsó az ukrajnai békemisszió ötletét is tovább szorgalmazzák. Mindkét terv megvalósulása a háborús helyzet fokozódását eredményezné, vélik a szakértők.
Németország és az Egyesült Államok is ellenzi a légtérzár létrehozását. Olaf Scholz kancellár egy németországi rendezvényen a múlt héten az Oroszországgal való, közvetlen katonai konfrontációval tette egyenlővé a repüléstilalmi zóna megvalósulását. "Joe Biden amerikai elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel egyazon véleményen vagyunk: elkerülendő, hogy a NATO és Oroszország között katonai jellegű összecsapás történjen" - húzta alá a lap szerint a kancellár.
