László Attila: a kisebb-nagyobb járványgócokra figyelni kell

A szakpolitikus a tesztelési kampányról, a járvány alakulásáról is tájékoztatott

László Attila: a kisebb-nagyobb járványgócokra figyelni kell
Egy héttel a korlátozások részleges feloldása után László Attila Kolozs megyei szenátort, a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnökét arról kérdeztük, milyen következtetéseket lehet levonni az újabban diagnosztizált koronavírus-fertőzések számából kiindulva, hogyan alakult Romániában a járványgörbe. Faggattuk arról is, mekkora hányada tünetmentes a fertőzötteknek, hogyan ítélik meg a szakemberek az elhalálozások arányát a várakozásokhoz képest, számítani lehet-e arra, hogy adott esetben újra szigorítják a járványügyi intézkedéseket. Miután a járvány nyolc napon át lassan csökkenő tendenciát mutatott, vasárnap és hétfőn újra kétszáz fölött volt az egy nap alatt jegyzett fertőzések száma. László Attila szerint a helyzet nem ad különösebb aggodalomra okot: kisebb-nagyobb járványgócok alakultak ki – vélhetőleg a korlátozások feloldása utáni fegyelmezetlenség miatt is –, amelyeket figyelemmel kell kezelni, s megfelelően elkülöníteni.

László Attila Kolozs megyei szenátort, a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnökét az országban bevezetett veszélyhelyzet után egy héttel arról kérdeztük, hogyan alakult Romániában a járványgörbe, mire lehet számítani a koronavírus-fertőzés tekintetében, számíthatunk-e a járványügyi intézkedések újabb szigorítására.

Az eddigi tapasztalat minden országban az volt, hogy a járványügyi korlátozások enyhítését követően bizonyos mértékben növekedett a koronavírussal diagnosztizált betegek száma. Ugyanakkor Románia esetében jelenleg nem aggasztó a helyzet, ugyanis az esetszám emelkedése nem országos jelenség. Vannak olyan megyék, például Kolozs, Maros, ahol néhány napon át nem jegyeztek új esetet, illetve egy hete tartósan nagyobb a gyógyultak, mint a megbetegedettek száma – mondta el a Szabadságnak László Attila. 

Csökkenőben a járvány, több a gyógyult

Hozzátette: az új esetek száma nem kimagaslóan nagyobb az elmúlt napokban jegyzetteknél, s jelentkezési helyük arra utal, hogy kisebb-nagyobb gócpon­tok alakultak ki, kórházakban, öregotthonban. Ezeket a gócokat el kell különíteni, meg kell tenni minden intézkedést annak érdekében, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább. – Különösebb aggodalomra nem ad okot a helyzet, viszont az tény, hogy ezeknek a gócoknak a megjelenésében a szükségállapot lejárta utáni „sétálgatás” is közrejátszott; hét-nyolc nap elteltével már láthatók a tanújelei a fegyelmezetlenségnek, a távolságtartási követelmény megszegésének – emelte ki az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa.

A járványgörbe grafikonja egyelőre fűrészfogszerűen alakul, naponta kisebb-nagyobb mértékben változó esetszámmal; sőt, az elmúlt hét adatai alapján a járvány csökkenő tendenciát mutatott – magyarázta az orvos-politikus. Továbbá, az előző hetekhez viszonyítva, a múlt héten emelkedett a gyó­gyultak száma is. De a járványnak sajnos még nincs vége, és továbbra is be kell tartani a rendelkezéseket – hangsúlyozta.
Kérdésünkre, hogy mekkora napi új esetszámnál várható, hogy újra szigorításokat rendeljenek el, László Attila azt mondta: nem számít arra, hogy országos szintű korlátozásokat vezetnek majd be. Az országos veszélyhelyzeti operatív törzs és a közegészségügyi intézet is naponta közli oldalán megyékre lebontva a fertőzések számának alakulását; Kolozs megyében például három napon át nem jelentettek új esetet, és az aktív esetek száma is egyre csökken. 

Több mint fele a fertőzötteknek tünetmentes

– Az aktív esetek számát úgy kapjuk meg, ha az össz-fertőzöttek számából kivonjuk a meggyógyultakét; Romániában kórházi kezelésben részesül minden olyan személy, aki aktív eset, azaz a koronavírustesztje pozitívnak bizonyul – a fertőzötteknek körülbelül 25 százalékánál jelentkeznek tünetek, több mint fele az embereknek tünetmentes; a nagyon súlyos esetek az intenzív osztályokra kerülnek, ezeken a legutóbbi adatok szerint 177 beteget ápoltak – mondta el László Attila. 

Megerősítette: változott a tesztelési protokollum, azaz a koronavírus-fertőzöttekkel kapcsolatba került embereket csak abban az esetben tesztelik, ha tüneteik vannak; ez az eljárási mód valóban módosíthatta a statisztikai adatokat; például egy család esetében kicsi a valószínűsége annak, hogy ha az egyik családtagnál kimutatják a fertőzést és kórházba kerül, a vele egy fedél alatt élők elkerüljék a vírust – ismerte el az orvos-politikus. Ilyen esetben, a tünetmentes, ismert kontaktszemélynek naponta kétszer kell mérnie testhőmérsékletét, figyeljnie egészségi állapotát.

Kolozs megyében nem jeleztek új esetet a napokban. Szerencsére nem volt szükség az Arénában berendezett egészségügyi egységre / fotó: Kiss Olivér, illusztráció

Az elhalálozások száma is csökkenést mutatott az elmúlt napokban; a szakemberek arra számítottak, hogy a járvány felfele ívelése esetén napi 30-35 vírusfertőzés okozta haláleset lesz. Vasárnap kilenc, hétfőn 12 elhalálozást jegyeztek; az eddig elhunytak 97-98 százalékának valamilyen krónikus betegsége is volt: magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, krónikus tüdőbetegségek – részletezte a szenátor.
 
Mikor reaktiválódhat a fertőzés?

Felvetésünkre, hogy megfertőződhet-e valaki másodjára is az új típusú koronavírussal, László Attila kiemelte: a szakemberek szerint, ha az adott páciens vírustesztje újra pozitívnak bizonyul, akkor nem újrafertőződött, hanem nagy valószínűséggel reaktiválódott a fertőzés. Ez azért történhet meg, mivel valamilyen okból kifolyólag az illető szervezete nem tudott antitesteket termelni. Másrészt, az ilyen esetek eddig mindig tünetmenteseknek bizonyultak; viszont ezek a páciensek is fertőzőek. Külön kategóriát képeznek azok az emberek, akik a kórházi kezelésük során nagy mennyiségű kortizonszármazékot (gyulladáscsökkentő szteroidot) kaptak, akiknél gyógyszeresen csökkentették az immunrendszer működését, a saját antitesttermelést. Illetve lassan kialakul harmadik csoport is, amely azokból tevődik össze, akik a Covid-19 fertőzésen átesettek plazmáját kapták a betegség kezdeti fázisában. Az idegen szervezettől kapott antitestek ugyanis működésbe lépnek, elpusztítják az illetőben a vírust, de megtörténhet, hogy már azelőtt, mielőtt a saját immunrendszere reagálhatott volna – fejtette ki László Attila.

Országszerte tízezrek tesztelését tervezik

Kérdésünkre, hogy valóban tizezrek tesztelését tervezik-e országszerte, a politikus megerősítette: valóban ez a terv, s két típusú tesztelést alkalmaznak majd: az antitestek kimutatására alkalmas szerológiai tesztet és a vírus jelenlétét kimutató orr-garat-váladék vizsgálatát. (Az orr-garat-törlet a vírusból származó felületi fehérjék kimutatásával képes igazolni vagy kizárni a vírus jelenlétét. Előnye, hogy nem igényel bonyolult laboratóriumi hátteret, de érzékenysége – valószínűleg – elmarad a Real Time-PCR diagnosztikai módszer mögött – szerk. megj.). 

– Reprezentatív mintát dolgoznak ki – korcsoportonként, településenként, foglalkozásonként lebontva –, akárcsak egy szociológiai felmérés esetén; 30 ezres létszámmal egészen jó képet lehet majd alkotni a helyzetről. Egy közvélemény-kutatást például rendszerint 1000-1500-as mintán végeznek el, s pluszmínusz három százalék a hibahatár. Egy 30 ezres, korrekt módon összeállított minta esetében ez a hibahatár jóval alacsonyabb lesz. Az illetőket értesítik majd, hogy kiválasztották őket, s közlik velük, mikor és hol jelentkezzenek, hogy elvégezhessék a vizsgálatokat – mondta a politikus.

Elmondta, Magyarországon a múlt heti közlés szerint 18 900 emberből álló mintával dolgoznak; eddig 8500 elvégzett torokváladéktesztből két pozitív eredmény volt; az immunszerológiai vizsgálatokból eddig 1500-1600-at végeztek el, s körülbelül 14 embernél mutatták ki, hogy már van immunitása, mivel átesett a fertőzésen. Magyarországon ezeknek az adatoknak a közlésekor mintegy 3300 volt a diagnosztizált fertőzöttek száma. Az ottani szakemberek arra számítanak, hogy ilyen adatok mellett további 22 ezer pozitív eset lehet, illetve mintegy 95 ezren már átestek a fertőzésen – magyarázta László Attila. Kiemelte: Magyarországon nagyon hatékonyan intézkedtek, 12 nappal az első eset diagnosztizálása után már bevezették a korlátozásokat (Olaszországban például 58 nap telt el az első diagnózis után), ezért össztársadalmi szinten vélhetőleg alacsony, három százalék alatti lesz azok száma, akik nem voltak diagnosztizálva, de átestek a fertőzésen. Romániában szintén idejében meghozták – 15 nappal az első esetet követően – a szükséges intézkedéseket, így mindamellett, hogy kétmillió ember tért haza a járvány által erősen sújtott országokból, várhatóan közel áll majd a magyarországi eredményhez az itt mért adat is – összegezte László Attila.

HA A JÁRVÁNY ÚJRA NÖVEKVŐ TENDENCIÁT MUTAT, SZIGORÍTÁSOK VÁRHATÓK
Vasárnap este a hotnews.ro hírportál által idézett Horaţiu Moldovan államtitkár azt nyilatkozta, hogy abban az esetben lehet szó újabb szigorító intézkedések életbe léptetéséről, ha napokon keresztül 200 fölött marad a naponta diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma. A kérdés annak folytán vetődött fel, hogy vasárnap – miután nyolc egymást követő napon  200 alatt volt a pozitív tesztek száma – 213 új esetet jegyeztek, ugyanennyit jelentettek hétfőn is. Az államtitkár vasárnap azt mondta, „egy nap adatai alapján még nem lehet következtetéseket levonni, a trend alakulását figyelik. Említést tett a különböző kórházakban kialakult gócpontokról is – megállapítása szerint, ezek azért képződtek, mivel hibák voltak a kórházi körforgásokban, de ezeket helyre tudják hozni. A Hotnews tájékoztatása szerint, Bukarestben például a Marius Nasta-intézet hat nővére és ápolónője fertőződött meg. A kórházigazgató szerint, nem tartották be a védőfelszerelés levételi protokollját, egyik nővér pedig azért fertőzte meg négy munkatársát, mivel nem viselt védőfelszerelést.