Évek óta egyre csökken az oltási hajlandóság
Az országos járványhelyzet kihirdetését az tette szükségessé, hogy az utóbbi hetekben megnőtt a kanyarófertőzéssel kórházba utalt gyermekek száma. A fertőzések csaknem felét két erdélyi megyéből jelentették: Maros megyében 628, Brassó megyében pedig 339 fertőzöttet tartanak nyilván. Bukarest következik a sorban 213, illetve Kolozs megye 194 fertőzéssel.
A közegészségügyi intézet honlapján olvasható tájékoztatás szerint a betegség minden negyedik fertőzöttnél kórházi kezelést tesz szükségessé, ezer esetből egy pedig halálos kimenetelű. Az egészségügyi minisztérium közleménye ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kanyaró rendkívül ragályos betegség, amelyet főleg a be nem oltott gyermekek kapnak el, és adott esetben súlyos lefolyású lehet, veszélyes szövődményeket is okozhat.
Romániában a kanyaró elleni átoltottság az utóbbi évtizedben országos szinten 78 százalékra csökkent, a második adag oltást a jogosult gyermekek alig 62 százaléka kapta meg. Az országban legutóbb 2016-ban tört ki kanyarójárvány azt követően, hogy 2014-ben a szülők tömegesen kezdték megtagadni gyermekeik beoltását, ráadásul a vakcina-ellátás is akadozott. Az utolsó, csaknem négy évig tartó kanyarójárvány 2020 júliusáig több mint húszezer igazolt megbetegedést okozott, és 64 halálos áldozatot követelt.
Az Országos Oltási Stratégia közelmúltbeli elfogadása pontosan a vakcinával megelőzhető betegségek által okozott közegészségügyi kockázatok kiküszöbölését célozza – hívja fel a figyelmet közleményében a minisztérium.
Alexandru Rafila egészségügyi tárcavezető szerdán kifejtette, hogy az országos járvány hirdetése lehetővé teszi az oltási kampány felgyorsítását. Ezen belül csökkentették a védőoltás korhatárát: már 9–11 hónapos kortól olthatók a gyermekek (jelenleg világszerte egy háromkomponensű vakcinát használnak, amely a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen nyújt védettséget). A miniszter arra buzdítja a szülőket, vigyék el gyermekeiket oltatni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kanyaróvírus tartós közösségi terjedését egyértelműen a be nem oltott gyermekek tömegének növekedése okozza. A kanyarós megbetegedések számának gyarapodása mindenképpen közegészségügyi problémákat vet fel – emelte ki Alexandru Rafila.
„A kanyaró gyermekbetegség, de ezer személyre vetítve 1–3 fő halálát okozza. Nem tehetjük meg, hogy nem teszünk közegészségügyi intézkedést, nem tájékoztatjuk a lakosságot, nem ösztönözzük a szülőket, hogy oltassák be gyermekei, különösen azok, akik ezt még nem tették meg, és jogosultak lennének az oltásra, akár egyéves gyermekekről, akár iskoláskorúakról beszélünk. Az oltási program betartása normális dolog, és megvédi a gyermekeket ezektől a betegségektől” – részletezte az egészségügyi miniszter. Mint megjegyezte, az oltási hajlandóság és ennek folytán az átoltottság csökkenése, már hosszú évek óta tartó folyamat.
Rafila emlékeztetett: számos negatív kampányt folytattak általában a védőoltások ellen, az egyik konkrétan az új koronavírus elleni védőoltás ellen irányult. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kanyaró olyan betegség, „amely néha távolról is öl” – létezik ugyanis a szubakut szklerotizáló panenkefalitisz, amely akár néhány évvel a kanyarós megbetegedés után is jelentkezhet, és általában halálos kimenetelű. (A Rafila által említett megbetegedés a kanyaróvírus által okozott agyi fertőzés következménye. A kórokozó hosszú ideig ott marad anélkül, hogy bármilyen problémát okozna, de ismeretlen okból ismét aktiválódhat – szerk. megj.)
Dr. Vajas Timea családi orvoslásra szakosodott főorvos érdeklődésünkre elmondta: saját páciensei köréből a jogosultak 99 százaléka be van oltva az említett háromkomponensű vakcinával. Elmondta: az eljárás az, hogy tájékoztatja, értesíti az érintetteket, amikor a vakcina beadatása esedékes, majd be is oltja a gyermekeket. Jellemzően egy éves korban kapják a gyermekek az első oltásadagot, öt-hat éves korban pedig az ismétlőoltást. Az országos járvány hirdetésével összefüggő intézkedés, hogy már kilenc hónapos kortól kezdhetik a gyermekek oltását a családi orvosok.
Az orvos szerint saját pácienseinek átoltottsága nem utolsó sorban azzal függ össze, hogy városi környezetben dolgozik, rendelője könnyen elérhető, megközelíthető, és betegei hallgatnak a tájékoztatására, a tanácsaira. Rámutatott: immár pontosan egy évtizede, 2013-tól praktizál, s a vakcina hatékonyságát igazolja, hogy nem fordult elő sem kanyarós, sem mumpszos eset a páciensei körében.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kanyaró rendkívül ragályos, nagyon gyorsan terjed, és 7 naptól 10, illetve 14 napig terjedhet a lappangási ideje. Először többnyire légúti tünetek jelentkeznek: köztük lehet az orrcsorgás, kötőhártya-gyulladás, magas láz. Két-három napon belül megjelennek a szájüreg nyálkahártyáján a Koplik-foltok, majd aztán a kiütések is – az arcról, fejről terjed a nyakra, törzsre, végtagokra is – magyarázta az orvos. Főleg köhögéssel, tüsszentéssel, meg persze, fertőzött tárgyakról is terjed; elegendő, hogy valaki másfél-két órát üljön olyan közösségben, ahol kanyaró-fertőzött van, ahhoz, hogy megfelelő védettség híján maga is megbetegedjen.
„A járvány elleni védekezés első része a megelőzés, a másik az, hogy legyünk felelősségteljesek, oltassuk be a gyermekeinket” – emelte ki Dr. Vajas Timea. Ráadásul, most az adventi, karácsony-közeli időszakban kiemelten sok a zárthelyi szociális esemény, ezért kiemelten figyelni kellene arra, hogy ne vigyék a banális megfázási tünetekkel küszködő gyermekeket sem közösségbe, mert ez nagyon segíthet egy ilyen járvány terjedésének lefogásában – tette hozzá. Egy gyengébb immunrendszerű gyermek számára súlyosabb következményekkel is járhat a kanyarós fertőzés; az enyhébb szövődmények között említette az orvos a hasmenést, a laringitiszt, a belsőfül-gyulladást, a súlyosabbak között a tüdőgyulladást, az agyvelőgyulladást, amelyek halálosak is lehetnek. Továbbá, ha terhes anya kapja el a fertőzést, az vetélést, koraszülést okozhat.
