Csökken a foglalkoztatottak száma, a bérek emelkedését felemészti az infláció
Bár a statisztikák alapján Kolozs megye továbbra is az ország legjobban fizető térségei közé tartozik, a szakértők szerint a bérek vásárlóerejének csökkenése és a foglalkoztatás mérséklődése egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a megye gazdasága már nem tudja ugyanazt a növekedési ütemet fenntartani, mint az elmúlt években.
A visszaesés ugyan nem veszélyezteti a megye vezető gazdasági szerepét, ám ha a tendencia huzamosabb ideig tart, a zsugorodás több ágazatba is begyűrűzik, komolyabb hátrányokat eredményezve.
Kevesebb alkalmazott, lassuló munkaerőpiac
A Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 májusának végén 285 664 alkalmazottat tartottak nyilván a megyében. Ez 161-gyel kevesebb az áprilisi értéknél, éves összevetésben pedig már 3908 fős visszaesést jelent. Ez egyben azt is jelzi, hogy immár egymást követő második hónapban maradt 286 ezer alatt a foglalkoztatottak száma. A szakemberek szerint a kedvezőtlen folyamat mögött az infláció, a gazdasági bizonytalanság, a fiskális intézkedések hatásai és a visszafogott vállalati beruházások állnak.
A visszaesés ellenére Kolozs megye továbbra is az ország egyik legerősebb foglalkoztatási központja. A legtöbb alkalmazott továbbra is Bukarestben dolgozik (több mint 1,1 millió), a megyék rangsorában azonban Kolozs áll az első helyen 285 664 alkalmazottal, megelőzve Temes (268 158), Ilfov (203 248) és Iași megyét (199 145). Országos szinten 5,73 millió alkalmazottat tartottak nyilván május végén.
A béremelést elviszi az infláció
A nettó átlagkereset Kolozs megyében májusban 6843 lej volt, ami mindössze 55 lejjel haladta meg az áprilisi, illetve 103 lejjel az egy évvel korábbi szintet. Ez továbbra is a második legmagasabb átlagbér az országban Bukarest után, ugyanakkor a közel 11 százalékos éves infláció miatt a nominális béremelkedés alig jelent valódi jövedelemnövekedést.
Országos szinten a nettó átlagbér 5684 lej volt, a reálbérek pedig csökkentek, mivel a fizetések növekedése nem tudta követni az árak emelkedését.
Pálfi Szilárd: a mostani helyzet különösen összetett
A Szabadság a kolozsvári HR-szakemberhez fordult a helyzet elemzésére. „Az elmúlt 20 évben, amióta Kolozsváron a humán erőforrások területén dolgozom, több gazdasági változási időszakot is megtapasztaltam, de a mostani helyzet különösen összetett. A munkaerőpiaci változásokat nem lehet egyetlen mutatóval megmagyarázni, mert jelenleg egyszerre vannak jelen a munkavállalói és a vállalati oldalon jelentkező nehézségek” – nyilatkozta Pálfi Szilárd.
A jobspoint.ro álláskereső és -kínáló portál alapítója szerint munkavállalói oldalról mindenki a saját pénztárcáján érzi a gazdasági nyomást.
„Bár a hivatalos inflációs adatokat százalékban kommunikáljuk, a mindennapi életben az emberek nem százalékokat vásárolnak, hanem kenyeret, élelmiszert, üzemanyagot, szolgáltatásokat és fizetik a számláikat. A statisztikai átlag nem minden esetben tükrözi egy család valós fogyasztási kosarát, ezért sokan úgy érzik, hogy a tényleges drágulás nagyobb, mint amit a hivatalos számok alapján érzékelni lehet. Ha például egy alapvető termék ára néhány hónap alatt 10 lejről 13 lejre emelkedik, azt a fogyasztó 30 százalékos növekedésként éli meg” – mutatta ki az adatok mögötti valóságot a szakember.
Pálfi Szilárd úgy vélekedik: ehhez kapcsolódik egy kommunikációs sajátosság is. Az inflációt általában egy százalékos értékkel fejezzük ki, például 9-10 százalékkal, miközben a béremeléseket sokszor konkrét lej összegben kommunikálják.
„Egy 50 vagy 100 lejes fizetésemelés első látásra jelentősnek tűnhet, de önmagában nem mondja meg, hogy közben hogyan változott az ember tényleges vásárlóereje. A munkavállaló számára nem a statisztika a döntő, hanem az, hogy a hónap végén mennyi pénze marad, és az mire elegendő. Vállalati oldalon ugyanakkor egy másik folyamatot látunk. Sok vállalat nem növekedési, hanem alkalmazkodási időszakban van. Az emelkedő költségek, a piac bizonytalansága, a megrendelések változása, valamint az üzleti partnerek fizetési problémái – beleértve azokat is, akik fizetésképtelenné válnak vagy fizetésképtelenségi eljárás alá kerülnek – közvetlen hatással vannak a cégek működésére” – fogalmazott Pálfi.
Hozzátette: ennek következménye, hogy a vállalatok újragondolják a folyamataikat: feladatokat vonnak össze, hatékonyabb működési modelleket keresnek, digitalizálnak, automatizálnak, és sok esetben létszám-optimalizálást hajtanak végre. A jelenlegi alkalmazotti létszámcsökkenés tehát nem egyetlen ok következménye, hanem több gazdasági hatás eredője: vannak cégek, amelyek bezárnak, mások pedig a fennmaradás érdekében szervezik át a működésüket.
„Humánerőforrás szakemberként úgy látom, hogy a következő időszak legnagyobb kihívása nem pusztán az új munkatársak megtalálása lesz, hanem a megfelelő emberek megtartása, a kulcskompetenciák fejlesztése és olyan szervezetek kialakítása, amelyek kevesebb erőforrással is képesek stabilan működni. Kolozsvár továbbra is egy erős gazdasági központ marad, de a piac most egy tudatosabb, hatékonyabb és alkalmazkodóbb működést vár el mind a vállalatoktól, mind a munkavállalóktól” – zárta gondolatait Pálfi Szilárd, a jobspoint.ro portál alapítója.
