Jakab Ferenc hozzátette: ez egyik ezzel foglalkozó kutatócsoport a terápiás célú kipróbálás fázisába ért, és már vérvételre keresnek donorokat. Nagyon fontos, hogy a donációra alkalmas készítmény megfelelő mennyiségű antitestet tartalmazzon - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a kutatásokból úgy tűnik, az antitestek termelődésének mértéke nagyban függ a betegek tüneteinek súlyosságától.
Az újrafertőződésre két magyarázatot lát: egyes esetekben hibás eredményeket hoztak a tesztek, illetve a betegség súlyosságától függően néhány esetben nem alakultak ki az antitestek.
Az eddigi tapasztalatok alapján 1-3 évig védettek lesznek a fertőzöttek - mondta Jakab Ferenc.
Romániában is készülnek rá
A plazmaferézis ismert orvosi eljárás, amely a vérplazma kivonását, feldolgozását és reintegrációját jelenti. A koronavírus okozta megbetegedésből kigyógyult páciensek vérplazmáját elkezdik kísérleti szinten a COVID-19 fertőzöttek gyógyítására használni, de az alkalmazásra vonatkozó protokollumban még meg kell állapodniuk a szakértőknek – magyarázta szerdán Nelu Tătaru egészségügyi miniszter is. A plazma levételére alkalmas, egy magáncég által adományozott felszerelést már előkészítették Bukarestben és Jászvásáron, rövidesen Temesváron is felszerelik. Az említett cég összesen 18, a plazmaferézishez szükséges felszerelést ad az állami kórházaknak és vérközpontoknak – írta a Mediafax. Az országban jelenleg 1300 gyógyultat tartanak számon, a megfelelő donorok önkéntesen jelentkezhetnek, és akkor veszik le majd a vérplazmát tőlük, ha az elvégzett teszt megerősíti, hogy jelen vannak az új típusú koronavírus-fertőzés nyomán kialakult antitestek a vérükben.
Nelu Tătaru keddi sajtónyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2009-es sertésinfluenza-pandémia esetében a vírus még a következő két évben is visszatért szezonálisan, és várhatóan ez fog történni az új típusú koronavírus esetében is.
„Oltás, egyértelmű gyógymód még nincs, és nem is lesz rövid időn belül. A jelen helyzetben annyit tehetünk, úgy kezeljük a járványt, hogy minél kevesebb esetszám és elhalálozás legyen” – magyarázta a tárcavezető.
Amikor a statisztikai járványgörbe ellaposodik, azaz nem halmozódnak fel az új esetek, és ezek nem jelentenek megterhelést az egészségügyi rendszernek, akkor lehet azt mondani, hogy a pandémia megfelelően kezelve volt. A miniszter kijelentette: egyelőre nagyjából a járványidőszak felénél járhat az ország, még várják a járvány kicsúcsosodását. Kérdés még az is, hogy a következő tíz napban hány új esetet jegyeznek, mennyire változtatott a járványgörbén az ortodox húsvét, amikor vélhetőleg nem tartották be szigorúan a társadalmi elkülönülés szabályát.
Klaus Iohannis államfő az Orban-kabinet tagjaival való szerdai munkaülését követően elmondta: mindenkinek szájmaszkot kell hordania zárt terekben és tömegközlekedési eszközökön, ugyanakkor lehetővé teszik az emberek számára a szabad mozgást.
Az elnök azt is tudatta, a járványügyi rendelkezések enyhítése lépésről-lépésre történik majd, konkrétan meghatározzák, milyen gazdasági tevékenységeket lehet újra elindítani.
„Bizonyos megszorítások eltűnnek, mások viszont érvényben maradnak. Újfajta normalitásba kell visszatérnünk, mivel sajnos, a szakértők szerint a vírus nem fog eltűnni, s meg kell találni a módot arra, hogy együtt éljünk vele” – részletezte Iohannis.
Megállapította: mindez azt jelenti, amint a hatósági intézkedéseket oldani kezdik, azzal arányosan megnő minden egyes állampolgár felelőssége, hogy megfelelően viselkedjen, és ezzel csökkenjen a veszélyeztetett kategóriákhoz tartozók megfertőződésének veszélye.
