A kritikus helyzetről Biró Barna Botond úgy fogalmazott: az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által megbízott kivitelező beavatkozása odavezetett, hogy "innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét". hangsúlyozta: a külföldi szakemberek javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátaknak épp az volt a célja, hogy kevesebb édesvíz jusson be a bányába, majd onnan, immár sós vízként a Kis-Küküllőbe.
A vízhozamcsökkentő gátak emelése után mért értékek a víz sótartalmának csökkenését mutatták, majd a kivitelező beavatkozása után a korábbinak tízszeresére emelkedtek. Ehhez hozzájárult az is, hogy cég a patakot a munkálatok ideje alatt olyan helyre terelte, ahol a meder nem volt szigetelve.
A kialakult helyzet miatt szerdán késő este összeült a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság, és elrendelte, hogy a bözödújfalusi víztárolóból kiengedett vízzel hígítsák a Kis-Küküllő vízét. Felszólították a vezetékes vizet a folyóból nyerő települések lakosságát, hogy tároljanak vizet, mert fennáll a veszély, hogy teljesen le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat a magas sótartalom miatt, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben.
Biró úgy fogalmazott, "nem tudunk így haladni", és a feladatkörök tisztázását kérte a parajdi bányakatasztrófa kezelésében. Továbbá - a sóipari társaság és a vízügyi hatóság vezetőire utalva - kifogásolta, hogy azoknak kell a helyzetből való kiutat megtalálni, "akik felelősek a katasztrófának a kialakulásában, akik a problémát okozták".
A tanácselnök három lehetőséget lát a parajdi helyzet megfelelő kezelésére: ezek egyike a munkálatokban érintett sóipari társaság és vízügyi hatóság vezetőinek menesztése és új vezetők kinevezése, a második: tárcaközi bizottság létrehozása, melyet kormányhatározattal döntési joggal ruháznak fel, harmadik: rendkívüli állapot kihirdetése Parajdon, amikor katonai hatáskörökkel összpontosítják a felelősséget egyetlen helyre.
Úgy fogalmazott, "nagyon szomorú és dühös", mivel azt látja, hogy nincs előrehaladás. "Úgy vagyunk, mint Kőműves Kelemen: amit egyik nap megoldanak, azt mások másik nap lerombolják" - mondta Biró Barna Botond.
Dobrea: csak egy rést vágtunk!
A Salrom sóipari vállalat vezérigazgatója, Constantin Dan Dobrea hozzátette, a munkálatokat végző cég nem bontotta le teljesen a víz áramlását lassítani hivatott gátat, csak egy rést vágott rajta, hogy csökkenjen a vízszint és tudjanak közlekedni az ideiglenes úton. Ha nem csökkentik a vízszintet, a földút bármikor beomolhat.
“Ez veszélyeztetné a vállalat alkalmazottainak életét és a munkagépek épségét” - fogalmazott. A vezérigazgató szerint extrém körülmények között zajlik a munka, nagy a nyomás és nagyok a kockázatok, mivel sürgősen el kell terelni a patakot. Ha nem vágtak volna rést a gáton, nem tudták volna folytatni a patakelterelési munkálatokat. A döntést a munkálatokat végző cég hozta meg az út megmentése érdekében és utólag tájékoztatta erről a hatóságokat - magyarázta Dobrea.
Számon kérik a felelősöket
A környezetvédelmi miniszter szerint nagyon sok fej fog lehullani, miután a kormányfő ellenőrző testülete lezárja a jelentését a parajdi bányakatasztrófáról.Mircea Fechet szerdai sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy Tánczos Barna a mai kormányülésen lemondásra szólította fel az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) és a Salrom vezetőit, mert a két állami vállalat engedély nélküli beavatkozásai miatt veszélybe került a Kis-Küküllő térségében élők ivóvízellátása.
A tárcavezető elmondta, hogy az ANAR munkatársain nem lehet számonkérni a történteket, mert nem végeztek munkálatokat a térségben, azonban „nagyon sok fej fog lehullani akár az ANAR-nál, akár a Salromnál vagy a környezetvédelmi minisztériumnál”, miután a kormányfő ellenőrző testülete véglegesíti a jelentését a parajdi bányakatasztrófáról.
Fechet meggyőződését fejezte ki, hogy csütörtökön vagy pénteken elkészül a parajdi események „percenkénti kronológiája”, és ebből kiderül majd, hogy kik dolgoztak a helyszínen, helyesen jártak-e el és konzultáltak-e a helyzet kezelésébe bevont intézményekkel. Hozzátette, hogy az eddigi információk szerint a Korond-patak vizének áramlását lassító gátak egyikének elbontása miatt növekedett meg a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja.
Sajtótájékoztatóján a miniszter arra kérte a válság kezelésébe bevont intézményeket, hogy hangolják össze jobban a tevékenységüket. Majd megismételte azt az ígéretét, hogy az események kronológiája alapján számon lehet majd kérni a felelősöket.
