Markó Béla szerint az RMDSZ hibázott a magyarországi politika megítélésében
Sz. K., Z. É.
Folyamatosan válságban van a nyugat-európai társadalom
A tanácskozás legfőbb napirendi pontja Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolója az RMDSZ-nek a választások óta eltelt másfél évben kifejtett tevékenységéről, a kormányválságról, illetve a magyarországi választásokról.
„Érdekes időket élünk, a világban nagy változások vannak, és ezek a társadalom minden szegletét érintik” – indította politikai tájékoztatóját Kelemen Hunor. Emlékeztetett: szűk másfél év kormányzási időszak végén tartunk, az Ilie Bolojan vezette kormánykoalíció felbomlott, a kormány megbukott. Az RMDSZ-nek, mint minden eddigi kormányzati szerepvállalása alkalmával, ezúttal is kettős vállalása volt: a magyar érdekeket képviselni a kormányban, emellett az ország általános problémáival is foglalkozni kellett – mutatott rá.
Felidézte: amikor 35 éve megbukott a kommunista diktatúra, az erdélyi magyarok két érték mellett kötelezték el magukat: a nyugati gazdasági közösséghez csatlakozni, illetve szabadságukat megőrizni. „E két értékhez ragaszkodunk kell a továbbiakban, a zűrzavaros időkben is”, hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Kiemelte: ami a romániai belpolitikában most történik, az csak a felszín; ennél sokkal mélyebb a társadalmi krízis, egy regionális, sőt nemzetközi konjunktúra része.
„Olyan új rend kialakulása van folyamatban, amire nincs jelentős ráhatásunk. Folyamatosan válságban van a nyugat-európai társadalom. Átalakult a nyilvánosság, a kommunikáció módozatai, eszközei, párhuzamos valóságok percepciója érvényesül” - részletezte. Ilyen körülmények között kell az RMDSZ-nek körvonalaznia teendőit. Ezek közül az egyik legfontosabb a közösség összefogása – mondta.
Nem teljesült maradéktalanul a „többet a polgárnak” elv
A szövetségi elnök önkritikus hangnemben beszélt az elmúlt időszakról: a kampányban tett ígéretet - „többet a polgárnak, kevesebbet az államnak”, - nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, az állami kiadásokat nem sikerült olyan mértékben visszaszorítani, ahogy tervezték, az adóemelések, drágulások pedig csalódottságot, dühöt váltottak ki a polgárokban. Ezt az RMDSZ-nek végül sikerült valamennyire korrigálni.
Mindemellett vannak eredmények is, például a fejlesztések terén. Sikerült megakadályozni azokat a közigazgatási reformterveket, amelyek hátrányosan érintették volna a magyar közösséget, a költségcsökkentés miatt szükségessé vált iskolaösszevonások nem érintették a magyar intézményeket. Sikerült újraindítani a marosvásárhelyi katolikus iskolát is és elindítani a magyar tankönyvíró programot.
Ránk ég a kormányzás
Ránk ég a kormányzás – fogalmazott Kelemen Hunor a bukaresti politikai válságra utalva. Az RMDSZ szerint a megoldás a tavaly megalakult koalíció újraélesztése, de sajnos ennek egyre kisebb az esélye, hiszen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem akar többet a Szociáldemokrata Párttal (PSD) együtt kormányozni, a szociáldemokraták nem akarnak Ilie Bolojannal együttműködni, az RMDSZ számára pedig a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelenti „vörös vonalat”, nem hajlandó olyan kormányban részt venni, amelynek a szélsőséges pártok is a tagjai. Ilyen feltételek mellett nehéz többséget összehozni.
Az RMDSZ szerint a legfontosabb, hogy mielőbb létrejöjjön egy működőképes kormány, különben Románia komoly forrásoktól eshet el.
Nem lesz nehéz távol maradni a magyar belpolitikától
A magyarországi választásokról szólva kiemelte: erősen érzelmi természetű volt ez a választás, a szavazati jogukkal élő erdélyi magyarok több mint 90 százaléka az Orbán Viktor vezette Fideszre szavazott, ezért sokan csalódottak az eredmény miatt. Vannak persze olyanok is, akik örvendenek a magyarországi kormányváltásnak. A nézetkülönbségek ellenére azonban, nincs két erdélyi társadalom – mondta Kelemen Hunor hozzátéve: az RMDSZ-nek az a feladata, hogy megértse azokat is, akik csalódottak, mint ahogyan azokat is, aki örülnek.
Emlékeztetett: a választást nyert Magyar Péter miniszterelnökkel már tárgyalt Budapesten, és a beszélgetés nyomán azt a következtetést vonta le, hogy kölcsönös tiszteletre, párbeszédre alapuló kapcsolatot tud az RMDSZ az új magyar kormánnyal építeni. Elmondta: Magyar Péter megerősítette: a nemzetpolitikai kérdésekben nagy változások nem lesznek, a támogatáspolitikát viszont újra fogják gondolni. Tudatta azt is: az új magyar kormányfő arra kérte az RMDSZ-t, hogy tartsa távol magát a magyar belpolitikai kérdésektől. Kelemen Hunor úgy fogalmazott: ennek a kérésnek teljesítése nem lesz nehéz.
Kiemelte: az erdélyi magyarságnak az a jó, ha van egy olyan magyar kormány, amelyre alkalomadtán politikai és morális kérdésekben támaszkodhat. Hozzátette: az elmúlt időszak viharos volt, sok sebet hagyott a magyar közösségen és a szövetségen is, ezért a következő időszak legfontosabb feladata e sebek begyógyítása lesz.
A szövetségi elnök felhívta a figyelmet: 2028-ban parlamenti és önkormányzati, 2029-ben európai parlamenti, 2030-ban pedig elnökválasztások lesznek, amelyre az RMDSZ-nek két és fél éve van felkészülni. Kelemen szerint állandó párbeszédben kell lenni a közösséggel, meg kell tudni hallani, amit mondanak; meg kell hallgatni és el kell fogadni a kritikákat is – húzta alá.
Hozzátette: az RMDSZ-nek a területi, helyi szervezeteit is meg kell újítania, a fiatalokkal való kapcsolatokat erősíteni kell, lehetőségeket kell adni nekik, hiszen ők lesznek azok, akik a következő évtizedekben Erdélyt belakják, a közpolitikákat alakítják. Kelemen Hunor szerint a szövetséget nyitottabbá, befogadóbbá kell tenni. Úgy vélte: az RMDSZ eddig is képes volt korrekciókra, ezután is képes lesz rá.
Pártalakítások időszakát éljük
A Tisza Párthoz közeli, még be nem jegyzett Romániai Magyar Egységpártra (RMEP) utalva elmondta: pártalakítások időszakát éljük, talán három-négy párt is lesz Erdélyben, de úgy vélte, emiatt nem kell különösképpen aggódni. „2024-ben is megteremtettük az összefogást, mert ezt kérte közösségünk. A különvéleményeknek helyet kell adni, ugyanakkor a különút végsősoron csak kárt okoz – jegyezte meg.
Hozzátette: azt nem tudja megígérni, hogy 2026-ban az RMDSZ kormányon lesz. A cél nem az, hogy mindenképpen kormányon legyen a szövetség, hanem hogy olyan kormány része legyen, amely az ország ügyeit rendbe tudja tenni, amely úgy alakítja a gazdasági helyzetet, hogy a fiatalok jövőt tervezhessenek itt.
Markó Béla: a magyarországi politika nem szolgálta az RMDSZ érdekeit
Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke azok közé tartozik, akik ünneplik, ami Magyarországon lezajlott az elmúlt időszakban.
Felszólalásában úgy fogalmazott: ő nem az Orbán Viktor kormánya által meghirdetett magyar nemzetpolitikával, a különböző oktatási, kulturális, intézményi támogatásokkal nem értett egyet. Kritikája az RMDSZ-szel szemben az, hogy – meglátása szerint - az elmúlt évtizedben tartós érdekellentét állt fenn: az előző magyar kormánypolitika ugyanis ráállt egy unió- és integrációellenes útra, a véleményszabadság korlátozására, burkolt oroszbarát politikára.
„Amikor 1990-ben létrehoztuk ezt a szövetséget, a legfontosabb célunk a szabadság, demokrácia, a határok nélküli Európához való csatlakozás volt. Az Orbán Viktor vezette kormány ehhez képes másfajta politikát képviselt” – hangsúlyozta Markó.
A volt elnök szerint ezt az ellentmondást az RMDSZ nem tudatosította saját közösségében, ami hatalmas mulasztás volt. Markó Béla szerint ezekről a dolgokról nyíltan beszélni kell. Szerinte fontos az erdélyi magyar közösséggel és a magyar kormánnyal is tudatni: az RMDSZ-nek nem volt érdeke az a politika, amit Magyarország követett az elmúlt időszakban.
„Voltak olyan pillanatai az elmúlt időszaknak – például Orbán Viktor tihanyi beszéde – amelyek azt bizonyították, hogy nem a határon túli magyarság a prioritás, hanem egy olyan szuverenista politika, amely ha Romániában érvényesül, a mi helyzetünket veszélyezteti” – fejtette ki Markó Béla. Megnyugtatásképpen elmondta: az új magyar kormány az eddigi támogatási rendszert nem teszi semmissé - átláthatóbban, újragondolva működtetik majd.
A romániai belpolitikai helyzet kapcsán az RMDSZ volt elnöke aláhúzta: olyan politikai vezetésre van Romániának szüksége, amely a társadalmat nyugati irányba viszi. Jól látja az RMDSZ, mondta, nem a miniszterelnök személye a fontos, hanem működőképes, nyugatorientált kormány kialakítása.
Korrekcióra van szükség, nem lefejezésre
Megerősítette: korrekcióra szükség van az RMDSZ-ben. „A felelősséget, hibáinkat vállalni kell, de az RMDSZ vezetőségének lefejezéséről, lemondásokról nem lehet szó. A feladat az, hogy a továbbiakban erősítsük a szervezetet” – mondta Markó Béla. Meglátása szerint is sokkal szorosabb, sokkal sokszínűbb párbeszédet kell folytatni az RMDSZ-nek az erdélyi magyar közösséggel. Mint megjegyezte, szóba kell állni azokkal is, akik most nem szeretik a szövetséget. Nyomatékosította: az RMDSZ minden magyar szövetségeként indult. Be kell bizonyítani azt, hogy napjainkban is minden magyar szövetsége tud lenni.
Markó veszélyesnek ítélte más pártok megalakulását, de úgy vélte: akárhány párt létrejöhet, ha az RMDSZ-t valódi szövetségként tudják működtetni, és az erdélyi embereket maguk mellé tudják állítani. „Ha felismerik az emberek, hogy változtatni akarunk, és tudunk, akkor eredményesen vághatunk bele a két és fél év múlva esedékes választásba” – szögezte le a volt elnök. Hozzátette: vissza kell térni a transzilvanizmus eszméjéhez, amely eddig is összetartotta az erdélyi magyar közösséget.
„Úgy kellene megmenteni az országot, hogy ne veszítsük el közösségünket”
A hozzászólások sorát Markó Attila képviselő kezdte. Kelemen Hunor szavaival összhangban arra hívta fel a figyelmet: nyitni kell a fiatalok felé. Hogy ez mennyire fontos, azt a magyarországi választások is bizonyítják – mondta.
Szilágyi Dóra, a MIÉRT ifjúsági szervezet vezetője is visszaigazolta: a fiatalok körében különösen nő az elégedetlenség, egyre bizonytalanabbnak tűnik a jövő, ilyen körülmények között aligha lehet a kint tanuló, dolgozó fiatalokat visszacsábítani. „Nem csak a fiatalok szavazatait veszítjük el, hanem közösségünk jövőjét is. A fiatalok szerepe nem csupán jól hangzó politikai szlogen, ők azok, akik a jövőben meghatározzák a társadalmi alakulások folyamatát” – fogalmazott.
Szabó Ödön képviselő szerint a magyarországi és bukaresti történésektől eltekintve az RMDSZ-nek most magára, a szervezetre kell összpontosítani. „Az RMDSZ-platformok kiüresedtek, a Fidesz-barát csoportosulások pedig azt hangoztatják, hogy „soha többet RMDSZ”. Fontos lenne mindenkit érdekeltté tenni a szövetségben, mert az erdélyi magyar közösségnek szüksége van rá” – hangoztatta.
Csibi Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnök úgy vélekedett: az emberek nem fordultak el a szövetségtől, de attól tartanak, hogy a szövetség, a politika távolodott el tőlük.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes egyrészt arról beszélt: Székelyföldön fehér hollónak számít az, aki örül Orbán Viktorék vereségének, „a közös értékek összekovácsoltak a Fidesszel” – mondta. Másrészt azt hangsúlyozta: az RMDSZ nem kirekesztő szervezet, különben „nem lenne, ahonnan kilépni…” – mondta az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) RMDSZ-listán mandátumot nyert képviselőjének a frakcióból való távozására utalva.
Cseke Attila, aki az ügyvivő Bolojan-kormányban a fejlesztési és egészségügyi minisztere rámutatott: az elmúlt három hét során több konkrét ügy adódott, amelyben lépni lehetett volna, de a kabinetnek nincs törvényes háttere arra, hogy a körvonalazódó megoldásokat döntésekké formálja. „Minden elvesztett nap, amikor a döntéseket nem tudjuk meghozni – az egészségügyi, a fejlesztési minisztériumban – egyre több problémát gyűjt fel” – emelte ki.
Vincze Lóránt EP-képviselő felszólalásában azt fejtegette: aki azt hiszi, hogy az erdélyi magyarság számára megérett az idő a politikai pluralizmusra, nagyon téved. Mindaddig, amíg másodrangú állampolgárnak tekintenek, a képviselet, kivívott jogaink veszélyben vannak –tette hozzá.
A felszólalók közül Laczkó-Albert Elemér fogalmazta meg a legfrappánsabban a „hogyan tovább, RMDSZ” vita lényegét. Gyergyóremete polgármestere konkrét példákkal jelezte: az emberekre nehezedő terhek egyre nagyobbak, és elég nehezen lehet megmagyarázni nekik, hogy minisztereink miért vállalnak részt abban, ami jelenleg Bukarestben zajlik. „Valahogy úgy kellene megmenteni az országot, hogy ne veszítsük el közösségünket” – utalt a szövetségi elnök által hangoztatott kettős vállalásra.
Korrekcióban eddig sem volt hiány
„Akik a mi közösségünket segítik, azoknak nem fordítok hátat, még akkor sem, ha nem mindenben értettünk egyet” - mondta a tanácskozás végén Kelemen Hunor Markó Béla kritikájára válaszolva. Utalt többek közt arra, hogy (Budapest álláspontjával ellentétben – szerk. megj.) az elsők között volt, aki a háború kitörésekor figyelmeztetett: Keletről rendszerint semmi jó nem jön. Hangsúlyozta: az RMDSZ továbbra is a nyugati és euro-atlanti értékek mentén képzeli el az érdekképviseletet. Kiemelte ugyanakkor a számvetés, a korrekció fontosságát, a szervezet minden egyes vitából erősebben került ki – mondta.
„Rengeteg korrekciót hajtottunk végre. 2012-ben például épp, hogy bejutottunk a parlamentbe. Akkor az RMDSZ 388.528 szavazatot kapott a szenátori listájára, 2024-ben viszont már 590.783-at. Ez csak azért volt lehetséges, mert elvégeztük a korrekciókat” – mondta Kelemen Hunor, aki 2011-ben vette át Markó Bélától a párt vezetését.
