Emberéletet (még) nem követelt, de anyagi károkat okozott a tűz
Kilencven eset három nap alatt
„Az elmúlt három napban több mint kilencven esetben kellett bevetni a Kolozs Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) tűzoltóit. Az ilyen tűzvészek nagy veszélyt jelentenek az emberek és az állatok életére, a környezetre, és jelentős anyagi károkat is okoznak. Ezért felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy tanúsítsanak felelősségteljes magatartást, és jelentsenek bármilyen tűzesetet” – nyilatkozta Maria Forna, Kolozs megye prefektusa, aki azt is elmondta: csütörtökre behívta a polgármestereket, hogy sürgesse a még hatékonyabb fellépést és tájékoztatást a lakosok körében a tűzvész kockázatairól.
„A tűzoltók nemrég 13 órán át küzdöttek a lángokkal Lapistya (Lăpuștești) faluban, Roska (Râşca) községben egy tűzvész megfékezésénél. De voltak nehezen teljesíthető beavatkozások Bánffydongón (Dângăul Mare), Kissebes (Poieni) és Girolt (Ghirolt) faluban is. A tarlóégetést törvény tiltja. Az ilyen esetek miatt a tűzoltók nem, vagy csak késve mehetnek más tűzesetekhez, ez pedig megnehezíti a munkánkat – magyarázta Gabriel Drînda, a Kolozs Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) parancsnoka. A Szabadság azon kérdésére, hogy a 265 nyilvántartott tűzesettel Kolozs megye hányadik az országos rangsorban, Drînda azt válaszolta, hogy az első tíz megye egyike. Tarlóégetésért magánszemélyeket 7500 és 15 ezer lej közötti, míg jogi személyeket 50 és 100 ezer lej közötti összegre bírságolnak a hatóságok.
„Tavaly öt személyre róttunk ki egyenként 7600 lejes bírságot a tarlótűzgyújtás miatt, 16 bűnvádi iratcsomót állítottunk ki, de ebből csak egy tettes ismert, aki börtönbe is kerülhet tettéért” – közölte Adrian Moșuțan, a Kolozs Megyei Rendőrkapitányság vezetője.
Sebsatian Clițan, a megyei csendőrség parancsnoka szerint a lakosságnak el kell mondani, hogy ne égessék a tarlót, de ha valahol mégis tűz keletkezett, akkor azt ne hagyják felügyelet nélkül, hanem értesítsék a hatóságokat. Florin Baciu, a Kolozs Megyei Készenléti Csendőrség vezetője szerint a csendőrök tavaly nyolc esetben róttak ki pénzbírságot a Hója- és a Bükk-erdőbeli tűzgyújtásért.
„A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) szatelliten hetente ellenőrzi a Kolozs megyei gazdákat. A tarlóégetés miatt a gazdák elveszíthetik a földalapú támogatást teljes mértékben vagy részlegesen” – tudtuk meg Mihaela Mazet Rozortól, a Kolozs Megyei APIA igazgatójától. A Szabadság kérdésére Rozor közölte: száz alatti azon gazdák száma, akiktől tarlóégetés miatt megvonták vagy csökkentették tavaly a támogatást.
Viorel Pleșa, a Kolozs Megyei Környezeti Őrség vezetője elmondta: munkatársai folyamatosan terepen vannak a tarlótüzek ellenőrzése céljából, de sajnos, kevesen vannak.
Az elmúlt napokban kilencven esethez riasztották a tűzoltókat FOTÓ: ISU CLUJ
Többet árt, mint használ a tarlóégetés
„A tarlóégetés egyetlen pozitívuma, hogy eltakarodik az elszáradt szármaradvány, és az abból keletkezett hamu természetes műtrágya, ami tápanyaga a területnek, a földnek. Egyrészt természetes és jó, de kárt is okoz, mert a fiatal hajtásokat, kisállatokat, rovarokat elpusztítja. Azonban a tarlótüzek 90%-át nem a földtulajdonosok okozzák, hanem azok, akik arra járnak, és felelőtlenül tüzet gyújtanak. A gazdák is próbálnak így takarítani, de elenyésző számban. Ha maradt ősszel szalma, amit nem sikerül felbálázni, a gazda barázdát húz, utána gyújtja meg a tarlót, és nem hagyja a tüzet felügyelet nélkül. A gazdák ezt felelősségteljesen végzik” – mondta kérdésünkre dr. Horváth Csaba állatorvos, falugazdász. Hozzátette: tavaly is előfordult egy Kolozsvárhoz közeli faluban, hogy meggyújtották a legelőt. Ezt jelenteni kell, mert ha látszik, hogy felégették a területet, akkor az APIA büntet. Aki terület alapú támogatásban részesül, nem akarja, hogy ezért szankcionálják és csökkentsék vagy meg is vonják a támogatást. „Gyakrabban fordul elő az, hogy valaki összeszedi a száraz gallyat a kertjében, meggyújtja, de nem várja meg, amíg a tűz leég. A gazdákra nem jellemző, hogy szándékosan nagy területen égessenek. A tarlótüzek elkerülése érdekében javasolhatom a terület őszi kitakarítását, mert a mostani száraz időben még ott is hamar lángra kap minden, ahol le volt vágva a növényzet” – fogalmazott a falugazdász.
„Ha nagy a szárazság, fúj a szél, ritkán esik az eső, könnyen felgyúl minden. A felügyelet nélkül hagyott tarlótűz átterjed a szomszédos nádasra, legelőre, kaszálóra, mocsárra, bozótosra, bármire. Így pusztulnak el a gerinctelenek, földön fészkelő madarak, kisebb állatok, amelyek a tél alatt ott bújnak meg, függetlenül attól, hogy azok káros vagy hasznos állatok. Ha csak a tarlót égetik fel, a szántóföldön maradt kukoricaszárakat vagy egyéb növények szárait, ott az állatok elvileg elmenekülhetnek. Nagy probléma, hogy a tarlóégetés elősegíti az eróziót, szabad talajfelszínek keletkeznek, amelynek következtében utána sokkal inkább gyomos lesz a terület. Azt kiirtani megint pluszköltség” – magyarázta Havadtői Krisztina biológus. Rámutatott: még a kertekben való égetést is tiltja a törvény. „Nyilvánvaló, hogy az egyik megoldás a sokkal szigorúbb ellenőrzés, hogy a tetteseket érjék tetten és büntessék meg. Ez a hatóságok feladata, de sok esetben nem lehet elkapni a tettest, amint gyufával a kezében gyújtogat. Ilyen körülmények között a hatóságoknak nincs erejük és kapacitásuk lefülelni a tetteseket. A mezőgazdasági kifizetésekkel foglalkozó ügynökség ugyan ellenőrzi a területeket, de vajon rábukkannak-e minden felégetett területre? A nem mezőgazdasági területeken keletkezett tüzet ki kéri számon? – tette fel a kérdést a biológus.
„Előfordult, hogy az autópályán mentem, látszott a bozóttűz, és felhívtam a tűzoltókat, azt viszont nem tudom, hogy végül kijöttek-e a helyszínre. Ha látom, hogy a szomszédom égeti a növényzetet a kertjében, elmesélhetem neki, hogy ez miért nem jó, de nem hiányzik, hogy összevesszek vele. A karhatalmi erők sem tudnak mit kezdeni a csip-csup ügyekkel” – jegyezte meg, de azt jónak tartja, hogy csökkentik vagy meg is vonják a mezőgazdasági támogatást azoktól a gazdáktól, akiknél tarlótüzet észleltek.
„A tarlótűz könnyű megoldásnak számít az elszáradt növényzet eltávolítására. Sokkal könnyebb, mint lelegeltetni az állattal vagy kivagdosni, elhordani, bekomposztálni a növényzetet. Az emberek megszokták az égetést, de nem gondolnak arra, hogy megváltoztak a körülmények. Az aszályok miatt nem lehet arra alapozni, hogy a tűz magától elalszik. Nagyon fontos lenne tudatosítani az emberekben a klímaváltozás, a megszokottól eltérő, szélsőséges időjárás hatását akár a tarlótűzre is – összegzett Havadtői Krisztina.
