László Attila: május eleje után kiderül, milyen irányba fejlődik a járvány
Keddre már közel ötszázan vesztették életüket Romániában a koronavírussal való fertőződés szövődményei miatt, s az eddigiek során diagnosztizált megbetegedések száma jóval meghaladta a kilencezret. Klaus Iohannis államfő a Ludovic Orban miniszterelnökkel és a kormány több tagjával való keddi egyeztetést követő nyilatkozatában mindenkit biztosított arról, nem kell olyan intézkedésektől tartani, amelyek a korlátozások feloldása után elválasztanák a 65 év felettieket a családjuktól, központokba szállítanák őket, hogy csökkentsék megfertőződésük esélyét. A felvetést a fővárosi Matei Balş járványügyi intézet fogalmazta meg, és már a nép ügyvédje is felhívta Klaus Iohannis figyelmét: százával érkeznek a tiltakozások, s az államfő nyugtassa meg a közvéleményt, hogy nem folyamodnak totalitárius rendszerre jellemző eljáráshoz. Az RMDSZ Kolozs megyei szenátorát, László Attilát arról kérdeztük: vajon mikorra várható a pandémia tetőzése, és mikortól lehet a korlátozások enyhítésén gondolkodni.
„Szó sem lehet arról, hogy a 65 év felettieket a járványügyi korlátozások feloldása után elválasszák családjuktól, karanténba zárják” – szögezte le a kormánytagokkal való egyeztetést követően Klaus Iohannis, cáfolva a Matei Balş-járványkórház igazgatójának, Adrian Streinu Cercelnek a felvetését, akinek a rendkívüli állapot utáni időszakkal kapcsolatos „tervezete” közfelháborodást okozott az országban.
„Ez elfogadhatatlan. Szabad országban élünk, semmi esetre sem hozunk ilyen önkényuralmi intézkedéseket. Az idősek legyenek nyugodtak: senki sem fogja elhurcolni őket az otthonukból, senki sem fogja karanténba zárni, embertelen dolgokra kötelezni őket” – emelte ki Iohannis. Az ilyen pánikkeltő felvetésekre semmi szükség: az időseket tanácsokkal és útmutatással fogják segíteni, hogy elkerüljék a fertőzést – tette hozzá az államfő.
Iohannis arról is beszélt, május 15. után lehet szó az elrendelt korlátozások fokozatos enyhítéséről, annak függvényében, hogy miként alakul a járványügyi helyzet. Köszönetet mondott az állampolgároknak és az ortodox papságnak egyaránt, hogy a húsvét idején betartották a járványügyi intézkedéseket, a templomokban a hívek jelenléte nélkül ünnepeltek, s az emberek megértették, hogy otthon kell maradniuk. Iohannis ugyanakkor elítélte azt a „kevés, de annál feltűnőbb” rendbontót, aki az utóbbi napokban erőszakos cselekményekkel, a kijárási korlátozások megsértésével hívta fel magára a figyelmet, és úgy értékelte: helyénvaló volt a rendőrség határozott fellépése velük szemben.
Az államfő rámutatott: amennyiben véget ér a szükségállapot, bizonyos megszorításokat továbbra is be kell tartani, a fegyelmezett, elővigyázatos magatartásra, a távolságtartásra továbbra is szükség lesz. A hatósági szigor enyhítése csak azt jelenti, az állam kevésbé avatkozik bele az emberek életébe, de ez együtt jár azzal, hogy az állampolgárokra nagyobb felelősség hárul a járvány terjedésének megfékezésében – hangsúlyozta. Hozzátette: a korlátozások enyhítésének menetrendjét az egészségügyi, gazdasági és belügyminisztérium illetékesei fogják bejelenteni.
Egyelőre „normális” határok között mozog a helyzet
Az orvos-politikus László Attila a Szabadság kérdésére válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy az ortodox húsvét hétvégéjén közölt adatok nem feltétlenül tükrözik a valóságot, a szabadnapok miatt ugyanis viszonylag kevés tesztet végeztek el. A Kolozs megyei szenátor valószínűsítette, hogy az elkövetkező napokban az új fertőzések száma nőni fog, ugyanakkor, vélhetőleg, következtetni tudnak majd rövidesen arra is, hogy mikor csúcsosodhat az aktív esetek száma. Mint mondta, a szakemberek és a politikusok egyaránt azt remélik, valamikor a május elsejét követő héten mérséklődni fog az újabb fertőzések száma, így akkortól kezdve már lehet tárgyalni arról, hogy milyen megszorító intézkedéseket lehetne fokozatosan feloldani.
A romániai és általában az európai helyzetet összehasonlítva László Attila kiemelte: pozitívumnak tekinthető, hogy tíz százalék alatt van az elvégzett tesztek, összességében a pozitívnak bizonyult minták aránya. Több európai országban a járvány felszállóágában 18-20 százalékkal nőtt a naponta jegyzett új esetek száma, ami Románia esetében szintén tíz százalék alatt mozog. Ez azt jelzi, hogy valamelyest mérséklődött a fertőzöttek számának növekedése.
„Egyelőre »normális« határok között mozog a járványügyi helyzet, országos szinten az egészségügyi ellátórendszer kapacitása még nincs túlhaladva. Valóban, vannak olyan helyek, ahol kezdenek megtelni az egészségügyi intézmények, az intenzív osztályok, például Kolozsváron a tüdőkórház vagy a bákói kórház. Országos szinten viszont négyezer intenzív osztályos ágy van, körülbelül 1700 lélegeztetőgép. A hétfői adatok szerint körülbelül 280-290 személy szorult intenzív osztályon való ápolásra” – részletezte László Attila.
„Valószínűnek tartom, hogy lesznek kisebb-nagyobb meglepetések, főként az ortodox húsvét hétvégéjén voltak túlkapások, és az ünnep során tanúsított szociális fegyelmezetlenségnek nagy valószínűséggel meglesznek a következményei” – vélte a szenátor. Hozzátette: a szabadnapok lejártával az elvégzett tesztek száma is nő majd, hiszen a laborokban dolgozó személyzet újrakezdi az aktivitását. Hangsúlyozta: a szigorítások feloldásáról akkor lehet majd tárgyalni, amikor jelentősen mérséklődik az új esetek számának növekedése, vagy pedig ez tartósan csökken.
A korlátozások enyhítése fokozatos lesz
„A szakemberekkel együtt azt reméljük, ha valami eget rengető változás nem történik, akkor május 15-e körül kezdhetjük el az elrendelt intézkedések részleges oldását. Mindamellett nem tartom valószínűnek azt, hogy minden korlátozást egyik pillanatról a másikra megszüntessenek” – hívta fel a figyelmet a politikus.
Mint mondta, az eddigi tapasztalat és az Egészségügyi Világszervezet ajánlása egyaránt az, hogy azoknak a gazdasági szereplőknek a körében kell elkezdeni a megszorító intézkedések lazítását, akik kevésbé veszélyeztetettek, tevékenységük nem igényel nagyobb embertömeget. Nagy valószínűséggel a kisebb üzletek, gazdasági egységek kezdhetik el újra a munkát. A hatóságok 10-14 napon át követik majd, milyen lesz az enyhítések hatása, és amennyiben az esetszám nem nő olyan körülmények között sem, hogy bizonyos társadalmi csoportok folytatják mindennapi tevékenységüket, akkor lehet majd továbblépni egyéb engedmények irányába. A korlátozások feloldása viszont nem lesz egységes országos szinten. Nagy valószínűséggel lesznek települések, régiók, ahol maradnak ezek az intézkedések, például a járványgócpontokká vált Ţăndăreniben, Szucsávában, Nyárádkarácsonyban.
„A lazításokat mindenesetre el kell majd kezdeni valahonnan. Ilyenkor tavasszal, szép időben ugyanis fontos az is, hogy az emberek többet tartózkodjanak a szabadban. Arra számítok, hogy az engedmények között olyan is lesz, amely nagyobb mértékben lehetővé teszi a szabad térben való mozgást. Az idős lakosság nagyon nehezen tűri a bezártságot, és a szabad levegőn való mozgás nekik is, de mindenkinek az egészségi állapota szempontjából nagyon fontos” – magyarázta László Attila.
Differenciált tiltások csak szükségállapotban
Kérdésünkre válaszolva elmondta: véleménye szerint differenciált korlátozásokat csak abban az esetben lehetne hozni, ha a szükségállapot életben marad. Ha május 15-én lejár a szükségállapot, jogilag nem megengedett, hogy bárki megkülönböztető intézkedéseket rendeljen el bizonyos korosztályokra vagy társadalmi csoportokra vonatkozóan.
Az orvos-politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a korlátozások feloldása után is be kell majd tartani az általános közegészségügyi szabályokat, kerülni kell a tömeget, óvakodni a légúti fertőzési tüneteket mutató emberek közelségétől, illetve el kell takarni a szánkat, ha magunk tüsszentünk, köhögünk. „Ezeket az alapszabályokat, ezt a szokásrendszert be kell építenünk a mindenkori gondolkodásunkba, viselkedésünkbe, és ha betartjuk ezeket, idővel valószínűleg újra megközelíthetjük a járvány előtti időszakra jellemző állapotot” – vélekedett László Attila.
Kiemelte: az állam az egészségügyi intézményhálózatot minden válsághelyzetben a legnehezebb helyzetre próbálja felkészíteni. A szenátor szerint Románia egyelőre még távol van attól, hogy kórházai ne tudják ellátni a betegeket, és – mint mondta –, nagyon bízik abban, hogy nem alakul ki az a helyzet, mint Lombardiában.
„Tulajdonképpen a május elsejét követő hét lesz az, amikor kiderül, hogy a statisztikai járványgörbén lefele megyünk, stagnálni vagy netán emelkedni fog az esetszám” – emelte ki László Attila. Megállapítása szerint az orvosi védőfelszerelések vonatkozásában mérséklődtek a problémák: a koronavírusos betegeket ellátó intézmények rendelkeznek a megfelelő eszközökkel, sőt olyan esetekről is hallott, hogy bizonyos helyeken az egészségügyi személyzet nem használja a rendelkezésére álló felszerelést. Mint mondta, jelenleg azt tartja inkább aggasztónak, hogy elég nagyfokú a járvány közösségi terjedése, s feltehetőleg csak ősszel derül ki, a lakosság mekkora hányada esett át a fertőzésen. Hozzátette: valószínű, hogy az ismert pozitív esetek többszöröse van valójában jelen a társadalomban.
A szenátor kérdésünkre elmondta, hogy a Kolozs megyei adatokat annak tükrében kell értékelni, hogy Kolozsvár egyetemi és regionális járványügyi központ, ezért sok más megyéből származó beteget is itt látnak el. A vasárnap esti adatok szerint 45 körüli volt a megyebeli fertőzöttek száma a város kórházaiba beutalt betegek között, ez egy 660-670 ezres lakossághoz viszonyítva kis számnak tekinthető, s azt bizonyítja: hatékonyak voltak a megszorító intézkedések – részletezte a politikus. Hozzátette: ugyanez a tapasztalat különben Erdély-szerte is. A Kárpátokon túli megyékben van nagyobb probléma, ahol az emberek – a hétvégi túlkapások tanúsága szerint is – jóval fegyelmezetlenebbül kezelik a járványhelyzetet.
