Kivágják, mint a huszonegyet: tudomány napja ismét személyes jelenléttel

Pénteken Kolozsváron tartják a rendezvénysorozat fénypontját

Kivágják, mint a huszonegyet: tudomány napja ismét személyes jelenléttel
Nyolc település, 241 szerző, 151 előadás, 15 könyvbemutató és 5 különböző díjátadás – így foglalható össze röviden az Erdélyi Múzeum-Egyesület által 21. alkalommal megszervezett A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat, amelynek nyitóünnepségét péntek reggel 9 órától tartják a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei fórum azért különleges, mert miután az elmúlt két évben csak videókonferenciák formájában kerülhetett rá sor, ezúttal ismét személyes jelenléttel rendezik meg, hiszen a tudományos közösség építése, a kapcsolatok ápolása és megtartása a személyes találkozások, szakmai és emberi beszélgetések által válik hitelesebbé, emlékezetesebbé. A hagyományokhoz híven a rendezvény fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, a rendezvény tematikája pedig ezúttal is igazodik az MTA által javasolthoz, így az idei mottó a Tudomány: út a világ megismeréséhez.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002-ben határozta el, hogy csatlakozik a magyar tudomány novemberi ünnepéhez, és szervezte meg első konferenciáját A Magyar Tudomány Napja Erdélyben (MTNE) címmel. Az évente megtartott rendezvény időpontját – az EME 1859-es alapító közgyűlésére emlékezve – a november 23-hoz közeli hétvégére tűzték ki, és ezen azóta sem változtattak, így az idei fórum nyitóünnepségét november 18-án, pénteken 9 órai kezdettel tartják Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Ugyanakkor a hagyományokhoz híven a rendezvény fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás, továbbá a rendezvény tematikája ezúttal is igazodik az MTA által javasolthoz, így az idei mottója: Tudomány: út a világ megismeréséhez – tudtuk meg Bitay Enikőtől, az EME elnökétől, aki azt is elmondta lapunknak, hogy az idei, 2022-es év bizonyos értelemben a nyitás éve, a kilépés a megszorításokból, miután két évig videókonferenciák formájában tartották fenn ezt a fórumot, a tudományosság jegyében.

– Ragaszkodtunk ahhoz, hogy ismét személyes jelenléttel rendezhessük meg a tudomány fórumát. Ez többletmunkát, alaposabb szervezést igényelt – olykor nehéz kilépni a megszokott, berögzült közegből. Azonban nagyon fontos a tudományos közösség építése, a kapcsolatok ápolása, megtartása, s ezt csakis a személyes találkozások, szakmai és emberi beszélgetések teszik hitelesebbé, élhetőbbé, emlékezetesebbé, maradandóbbá – magyarázta az EME elnöke, aki szerint a 21 éve minden évben megszervezett tudományos fórum évről évre megújult, a tudóstársadalom találkozásának és szakmai párbeszédének, a legújabb eredmények bemutatásának terévé vált.

Nyolc település, tizenhat rendezvény

Bitay Enikő azt is elmondta, az előző évekhez képest újdonság, hogy együttműködnek az Országos Magyar Diákszövetséggel (OMDSZ), felkarolva az ő rendezvényüket, a Tehetséghíd Konferenciát is, amelyet Temesváron szerveznek, s amelynek témája Az innováció és az interdiszciplinaritás fontossága a tudományos kutatás világában. Ugyanakkor lehetővé tették, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Partiumi Egyetem is csatlakozhasson a rendezvénysorozathoz, így az idén az MTNE-nek lesz partiumi szekciója is, A Magyar Tudomány Napja Partiumban címmel. Így az idén 16 rendezvényre kerül sor, vagyis a pénteki ünnepi megnyitó és plenáris előadások mellett további 15 szakmai rendezvény gazdagítja a tudományos fórumot az EME hét szakosztálya és három fiókegyesülete, valamint az OMDSZ és a partiumi szekció szervezésében – egy kivételével mind személyes jelenléttel.

– Az EME az idén összesen 16 rendezvénnyel járul hozzá a Magyar Tudományos Akadémia tudományünnepi rendezvénysorozatához. Van közöttük nemzetközi konferencia, emlékkonferencia, szakmai tanácskozás, tudomány-népszerűsítő fórum, ugyanakkor a szakmai összejöveteleket ünnepi események – tudományos kitüntetés/díjátadás, könyvbemutató, koncert – teszik rendkívülivé, emlékezetessé, s nyújtanak többlettartalmat a szakmai érdeklődők és a nagyközönség számára is – foglalta össze Bitay Enikő.

Megtudtuk, kilenc rendezvény zajlik majd Kolozsváron, kettő Marosvásárhelyen, egy-egy pedig Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Temesváron.

Fiatal kutatók a…boszorkányüldözésről

Visszatérve az évek során hagyományossá vált, ezúttal november 18-i, pénteki központi ünnepi rendezvényre, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében előbb köszöntések, majd ünnepi plenáris előadások hangzanak el először az MTA meghívott előadói, később a fiatal kutatók részéről. Előbbiek sorában Hudecz Ferenc kémikus, az MTA alelnöke közös jövőnkről és felelősségünkről, Zsoldos Attila történész az Aranybulláról, Hoffmann István nyelvész pedig az EME-vel közösen indított Magyar Nemzeti Helynévtár Programról tart ünnepi plenáris előadást – ismertette az EME elnöke, hozzátéve, hogy a nyitórendezvényen idén is átadják a gróf Mikó Imre-emlékplakettet. A díjátadás ünnepi hangulatát Horváth Bálint kiskoncertje (Négy prelúdium fehér hangokon – zongorán előadja a szerző) emeli majd, és ez olyan szempontból is érdekes, hogy a fiatal művész, egyetemi oktató hármas minőségben vesz részt a rendezvényen: bemutatkozik mint zeneszerző, előadóművészként saját műveit zongorázza, ugyanakkor zenetudományi kutatásai eredményeit az Erdélyi Zenetudományi Munkaközösség szombati tudományos ülésszakán ismerteti. Bitay Enikő ennek kapcsán kiemelte: Horváth Bálint publikációi az erdélyi zeneszerző-nemzedékekhez kapcsolódnak, és szakmai felkészültségét jelzi, hogy munkáját – Orbán György zeneszerző gazdag műjegyzékét készíti elő – a Magyar Művészeti Akadémia Ösztöndíj programja támogatja.

A pénteki nyitóünnepség délutáni része egyébként – amint erre a címe is utal: Fiatal kutatók a tudomány szolgálatában – éppen a hozzá hasonló fiatalokat kívánja felkarolni, betekintést nyújtva a fiatal generációk tudományos törekvéseibe.

– Idén kilenc fiatal kutatót kértünk fel plenáris előadásra különböző intézmények képviseletében, különböző szakterületekről: van közöttük levéltáros, fogorvos, mérnök, mikrobiológus, közgazdász, történész, biológus, vizuális művész és nyelvész. A történészek előadást tartanak a kora újkori kolozsvári viszonyokról, gyilkosságokról, boszorkányüldözésről, de szó lesz a hagyományőrzés és kortárs művészetek összekapcsolásának lehetőségeiről és fordításelméleti kérdésekről is. A biológusok részéről veleszületett fogazati rendellenességekről, a társas rovarok immunitásáról, valamint a Szent Anna-tóba került ezüstkárász okozta károkról is hangzanak el előadások. Sor kerül a digitális technológiák kihívásainak bemutatására közgazdász szemmel, de gépészmérnöki előadás is lesz a polimer nanoszálas szövedékekről – ismertette az EME-elnök.

Szombaton a szakosztályoké a főszerep

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvényei iránt érdeklődők számára már ismert az EME sokszínű felépítése, a tudomány sokrétű művelése szakosztályai és fiókegyesületei által, amelyekkel a régióban folyó tudományos életet kívánja erősíteni, láthatóvá tenni. Ezt a célt szolgálják a rendezvénysorozat másnapján, szombaton sorra kerülő konferenciák is: november 19-én az EME hét szakosztályának és három fiókegyesületének zöme tartja meg a saját tudományterületéhez szabott konferenciáját, amelyeknek tematikáját az egyes régiókban és tudományágakban felmerülő sajátos kérdéskörökben maguk határozták meg. Bitay Enikő emlékeztetett: az évek során ezek a rendezvények is kiszélesedtek, emiatt egyes konferenciákat esetekben november különböző időpontjaiban tartanak.

Az évi rendszerességgel megtartott hagyományos nemzetközi konferenciák közül megemlítette az Erdélyi természettudományi konferenciát (ETK-21), a XXIII. Műszaki Tudományos Ülésszakot, a 13. Matematika és Informatika Alkalmazásokkal konferenciát, a XVIII. agrártudományi konferenciát – Agrártudomány, az élhető jövőnk alapja címmel –, de helyet kapott a MTNE keretében a kolozsvári egyetem 150 éves évfordulójának tematikája is, így például a jogi szekció konferenciájának témája: 150 éves a kolozsvári magyar jogtudományi egyetemi oktatás, és az orvosi és gyógyszerésztudományi szakosztály marosvásárhelyi szekciója is 150 éves az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés címmel tartja konferenciáját.

A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály különböző szekciói három konferenciát is tartanak: Irodalom, nyelvészet, színháztudomány interdiszciplináris kontextusban címmel kerül sor az irodalmárok és nyelvészek konferenciájára, és több nagy témában lesznek előadások a történelem szekcióban, ezek Erdély egyház-, jog- és társadalomtörténe­tének egyes kérdéseit fogják tárgyalni. A zenetudományi szekcióban fontos zenei évfordulókról is megemlékeznek. A Természettudományi Szakosztálynál biológia és kémia szekcióban szervezték meg a 21. Erdélyi Természettudományi Konferenciát, az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály pedig Kolozsváron és Marosvásárhelyen is tart konferenciát.

A Csíkszeredai Fiókegyesület A nemzeti tudományosság és művészetek erdélyi–székelyföldi kiválóságai címmel már egy héttel ezelőtt megtartotta konferenciáját, a Gyergyószentmiklósi Fiókegyesület Rendszerváltás vagy hatalomátmentés témában értekezik, a Marosvásárhelyi Fiókegyesület pedig Erdélyi városok a 19. században címmel tartja rendezvényét november végén.

Nem marad le, aki lemarad…

– Idén összesen 241 szerző 151 előadása kerül terítékre, ezenkívül 15 könyvbemutató és 5 különböző díjátadás lesz – foglalta össze a rendezvénysorozatot számokban Bitay Enikő, kiemelve: egyes rendezvényekről felvétel is készül, s ezeket igyekeznek az EME YouTube-csatornáján közzétenni. Hozzátette: akinek nem sikerül eljutnia az EME rendezvényeire, az egyesület kiadványaiból is tájékozódhat az egyes szakterületeken elhangzott előadásokról. Így az évi rendszerességgel megjelenő Certamen sorozatban a Nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, Történelem és Művészettörténeti szekció előadásait, a Műszaki Tudományos Közlemények sorozatban a reáltudományok szakterületén elhangzott előadások írott változatát lehet olvasni, a természettudományi előadások közlésre javasolt tanulmányai a Múzeumi Füzetek – Acta Scientiarium Transylvanica folyóiratban, az anyagtudományoké pedig az Acta Materialia Transylvanica folyóiratban jelennek meg.

– Természetesen mindegyik rendezvény fontos számunkra, jellemzőik a szakmaiság, a korszerű tudományos eredmények bemutatása, megvitatása, a tudomány értékeinek terjesztése és a tudományos közösség építése. Reméljük, hogy az idén is hatékonyan hozzájárulhatunk régiónk tudományos életének fellendítéséhez, mi ebben bízunk, hiszen a múlt évben több száz érdeklődőt szólított meg a rendezvény, több mint 159 előadás hangzott el, 13 kötetbemutatóra került sor. Egyes rendezvények élő közvetítésben egyesületünk YouTube-csatornáján is követhetők voltak, illetve felvételről továbbra is megtekinthetők. A rendezvényeken több mint 800 érdeklődő vett részt, a YouTube-csatornákon december végéig több mint 2000-en nézték meg a tudománynapi felvételeket – mondta Bitay Enikő, hozzátéve: – Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt, hiszen fórumunk a tudomány jegyében széles körű lehetőségeket biztosít különböző tudományos szakterületek iránt érdeklődők számára, kiváló alkalom a szakmai és emberi beszélgetésekre a különböző generációk, korosztályok számára egyaránt.

A rendezvénysorozat teljes programja az EME honlapján, a https://www.eme.ro/web/mtne/emetudnap2022 címen található meg.