A díjazottat Bajkai István országgyűlési képviselő (Fidesz) méltatta, aki beszédében emlékeztetett: hasonló méretű világjárványra legutóbb száz éve, a spanyolnátha idején volt példa. Az a járvány több embert vitt el, mint az első világháború. De amilyen hirtelen érte a ma emberét a koronavírus – folytatta –, olyan gyorsan derült ki, hogy a tudósok már hosszú ideje keresik a hasonló betegségek gyógyításának lehetőségeit.
Bajkai István kiemelte: az emberiség ugyanolyan hálával tartozik a kórházakban helyt álló egészségügyi dolgozóknak, mint azoknak, akik a laboratóriumokban kutatták éjt nappallá téve a vírus ellenszerét. „Büszkeséggel és reménységgel tekinthetünk a magyar alkotószellem egyik legnagyobbikára” – méltatta Karikó Katalint, hozzátéve: a kutatóbiológus olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Semmelweis Ignác, Heim Pál vagy Szent-Györgyi Albert.
A fideszes politikus felidézte, hogy Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el a vírusokkal foglalkozni, majd munkahelye 1985-ös megszűnése után döntött úgy, hogy külföldön folytatja pályafutását. A Pennsylvania Egyetemen kezdett mRNS kutatással foglalkozni, amit először még nem akart elfogadni a szakma. Mégis sikerre vitte és az egyetem szabadalmaztatta is a módszerét, amelyet Karikó-Weissmann technikának hívnak és számos koronavírus-vakcina fejlesztésének alapja – emlékeztetett.
Azt a kutatót tüntetik ki, aki „meglátta azt, amit mások nem láttak, és gondolt arra, amire senki nem gondolt. Nem kétséges: Karikó Katalin a magyar tudomány legnagyobbjai között van és az egyetemes tudomány legnagyobb elismerésére is méltó” – fogalmazott Bajkai István.
Idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kiemelte: Karikó Katalin jelenleg a világban az egyik legismertebb magyar, aki egy szörnyű időszakban olyan kutatási eredményt tudott felmutatni, amely reményt ad az emberiségnek. Hozzáfűzte, az emberi méltóság még fontosabb ezekben a nehéz hónapokban, amikor az emberiség még mindig küzd a koronavírussal, Indiában például most is milliók élete van veszélyben.
Sajnos egy ilyen világjárványnak kellett bekövetkeznie, hogy megértsük a tudósok munkájának fontosságát – emelte ki Lomnici Zoltán. Hozzátette: fontos a tudósok megbecsültségének további erősítése, hiszen minden Magyarországról távozó kutatóval rengeteg szellemi tőke is elmegy.
Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsának főtitkára azt mondta: Karikó Katalinnak az egész világon nagyon sokan köszönhetnek nagyon sokat. Egész életével, tudományos tevékenységével, hazaszeretetével is méltó arra, hogy példakép legyen – méltatta a kutatót.
Karikó Katalin beszédében hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés számára megannyi neves előd után ezt a kitüntetést megkapni.
A biokémikus felidézte, hogy több évtizede külföldön él ugyan, de családjával együtt mindig is magyar maradt, gyermekeit is magyarul nevelte, így ők is szívesen járnak ide.
Magyarországon tanulta meg az alaptudományokat, itt kezdte el alkalmazni a tudását, a vírusokat kutatni. Az Egyesült Államokban sem volt mindig könnyű az élet, hiszen olyan tudományterületet választott, amelyben sokan nem hittek – emlékezett.
Nyolcadik éve Németországban dolgozik munkacsoportjával, amellyel tovább folytatják kísérleteiket az mRNS más típusú alkalmazásait – például rákos betegségek vagy szívelégtelenségek kezelése – is kutatva – mondta a kitüntetett biokémikus.
(Borítókép: Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, mellette idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke – jobbról – és Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsának főtitkára. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
