A vállalás szerepelt az Otthonos Kolozsvár elnevezésű városprogramban
Kolozsvár történelmi belvárosának felújítására, régi arculatának visszaadására irányuló törekvés, mondhatjuk, kedvező fogadtatásban részesült a helyiek részéről – néhány mellékzöngétől eltekintve. Jó érzés látni azt is, ahogy a román lapokban, portálokon szinte napi rendszerességgel jelennek meg helytörténeti cikkek a város múltjáról, úgy tűnik, Kolozsvár egyre többek számára jelenti felfedezésre váró kultúrtörténeti csemegék tárházát. A magyar és szász történelmi emlékek felemlegetése - hisszük és reméljük – már nem feltétlenül frusztrációt, sokkal inkább kíváncsiságot vált ki azon kolozsváriakból, illetve lélekben kolozsváriakból, akiknek támogatására mindenképpen számítunk ezeknek az értékeknek ápolásában, védelmében.
Ilyen kontextusban javasolta a Szabadság szerkesztősége a Házsongárd felirat kihelyezését, hiszen ennek az évszázados névnek a megőrzése éppen annyira fontos, mint az épített örökségé. Nem közigazgatási átnevezést kezdeményeztünk, hanem tájékoztató jellegű felirat kifüggesztését.
Ahogy az a bejáratnál Horváth Anna korábbi RMDSZ-es alpolgármester mandátuma idején elhelyezett kis táblán is megjelenik - csak méltóbb helyen. Kis gesztus, de annál nagyobb hatású – tovább örökíti a köztudatban, hogy ez nem csak a város temetői közül az egyik, a „központi”, hanem maga a Házsongárd, az erdélyi panteon, ahol évszázadok óta az erdélyi magyar kultúra, irodalom és történelem nagyjai mellett pihen Emil Racoviță, Iuliu Hațieganu, Emil Isac, Gheorghe Dima, Nicolae Bretan is és az erdélyi román szellemi elit sok más kiválósága. Vagy maga Joannes Fabritius de Gladys (1676–1750), a báró, aki azt a telket adományozta, amelyen a lutheránus temetőrész létrejött.
A többnyelvű emléktábla nem helyettesíti a névfeliratot
Múlt heti megkeresésünkre Oláh Emese jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester azt válaszolta: többször is kezdeményezte a Házsongárd felirat kihelyezését, ám mindeddig nem sikerült olyan megoldást találni, amelyet valamennyi engedélyező hatóság elfogadott volna.
Oláh Emese elmondta: a temetőnél található többnyelvű műemléktábla fontos, de nem helyettesíti a temető évszázados nevének feltüntetését a bejáraton.
Meggyőződésem, hogy egy ilyen jelentőségű történelmi helyszín feliratainak méltó módon kell tükrözniük Kolozsvár többnyelvű örökségét. Ezért magam is többször kértem a helyzet rendezését, de mindeddig nem sikerült olyan feliratozási megoldást találni, ami méltó lenne a helyszínhez, és minden engedélyező hatóság tetszését elnyerte volna
– válaszolta akkor Emil Boc helyettese.
A válasz azonban nem tisztázta, hogy pontosan melyik hatóság vagy engedélyezési eljárás akadályozza a megoldást, és milyen konkrét lépésekre lenne szükség a felirat elhelyezéséhez. Ezért újabb kérdést tettünk fel: hol, kinél akadt el az ügy, és mit lehetne tenni az előrelépés érdekében? Oláh Emese erre már csak ennyit válaszolt: „Nem tudok ennél többet hozzátenni.” A szerdai bejelentésből azonban arra lehet következtetni, az alpolgármesternek sikerült megtalálnia a továbblépés módját.
Máig vitatott a név eredete
A Házsongárd több mint négyszáz éves múltra tekint vissza. Az 1585-ös pestisjárványkor a város tanács a Tordai utcai kapun kívüli, a dinnyeföldből kiszakított új temetőkert megnyitásáról határozott. A sírkert az 1738-as pestisjárvány idején érte el azt a felső határt, ahol ma Brassai Sámuel síremléke van, később, 1892-ben majd 1914-ben déli és nyugati irányba is bővült – írja Gaal György helytörténész.
A Házsongárd elnevezés régebbi magánál a temetőnél, és eredetileg a Kolozsvár városfalától délre fekvő, kertekkel és szőlőkkel teli domboldalt jelölte. A név első írásos említése 1373-ból származik, a temetővel összekapcsolva csak 1834-ben bukkant fel először hivatalos dokumentumban. Eredetét tekintve a szakirodalom német gyökerűnek tartja, de máig vitatott, hogy a mogyoróskert (Haselgarten), a nyúlkert (Hasengarten) fogalmakból származik-e, talán az egyik nagyobb birtok gazdájáról, Hasinschart szász polgárról, nevezték el, vagy a gyümölcsöskert szavak szász megfelelőinek összetétele rejlik-e mögötte.
FRISSÍTÉS: A vállalás szerepelt az Otthonos Kolozsvár városprogramban
A 2020-ban elfogadott Otthonos Kolozsvár elnevezésű városprogramban konkrétan szerepelt a Házsongárdi temető kapujára kihelyezendő háromnyelvű tábla ügye. Mint ismeretes, 2024-ben került sor ismét helyhatósági választásokra.
Az RMDSZ-frakció vállalta: „kezdeményezi, hogy a Házsongárdi temető kapujára az Erzsébet-hídhoz hasonlóan, háromnyelvű táblát tegyenek ki, amelyen a temető magyarul: „Házsongárdi temető”-ként szerepel”.
A kérdés az idők során a közvélemény szintjén feledésbe merült. Oláh Emese elmondása szerint az elmúlt időszakban „többször kérte a helyzet rendezését”, ám akadályokba ütközött.
