A Gaudeamus dallamára érkező végzősöket a korban utánuk következő 11. osztályosok köszöntötték, majd Józan Erzsébet igazgató mondott búcsúbeszédet. – Az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk – fogalmazott személyes, szinte baráti hangvételű ünnepi beszédében a pedagógus. Kifejezte meggyőződését, hogy az iskola szellemisége messze kíséri majd a diákokat életútjukon, de arról is szólt, hogy magukat a tanárokat is gazdagította és alakította a végzős osztály tanulóinak szellemisége. – Ne feledjétek, az ember annyit ér, amennyit változtat a világon – hangsúlyozta az igazgató. Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes Müller Péter szavaival fordult a 12. osztályt végzettekhez, miszerint mindenki abból a kottából játszik, amit magával visz. Eszerint ezt a „kottát” lehet jól vagy rosszul játszani, de végső soron eltérni tőle nem igazán lehet.
Ezután a tizenkettedikesek jelenlegi és korábbi osztályfőnöke, Demeter Ilona, illetve Fodor Dóra egyenként szólította a diákokat, akiknek egy emléklap mellett a magyar kormány ajándékát, Arany János Toldi című művének díszkiadását is átadták a színház színpadán, majd az osztályfőnökök ünnepi beszéde és a különdíjak átadása következett. A végzősök vetítettképes előadással emlékeztek az elmúlt évekre, és a humoros beszólásokat sem mellőző, személyre szóló köszönetet mondtak valamennyi tanáruknak az eddigi munkájukért.
Az ünnepség végén átadták az iskolazászlót és az iskola kulcsát, immár hivatalosan is a tizenegyedikesek számítanak a legidősebb jósikásoknak.
Lukács Jánostanár
