Az elemzők szerint „tiszta fejre” van szükség
Jens Stoltenberg a tavaly február 24-i orosz invázió óta határozottan kiállt az Ukrajnának nyújtott, nyugati katonai támogatás mellett. A mandátuma azonban szeptember végén lejár, és máris elkezdődtek a találgatások az utódjáról – írja a Politico. Nő lesz a következő NATO-főtitkár, vagy egy kelet-európai politikus? Egyelőre csak annyi biztos, hogy az orosz-ukrán háború csak megnehezíti a döntést, amelyet az észak-atlanti szövetség 30 tagállama vezetőjének konszenzussal és egyhangúlag kell meghoznia. A leendő NATO-főtitkártól vélhetőleg kiegyensúlyozott álláspontot várnak el, többek között, hogy továbbra is ösztönözze az Ukrajnának történő fegyverellátást, ugyanakkor erősítse a szövetség védelmi képességét.
A Politico megállapítása szerint „Stoltenberg legmegfelelőbb helyettese maga Stoltenberg lenne.” Az elemző úgy véli, jelenleg kevés olyan ember van, aki alkalmas lenne erre a szerepre. A Politico által hivatkozott diplomáciai források ugyan azt nyilatkozták, hogy „friss levegőre van szükség” a NATO-hierarchia csúcsán, ennek ellenére – mint írják –, Jens Stoltenberg mandátumának meghosszabbítása is egyre hangsúlyosabban emlegetett lehetőség. Az oslói kormány egy évvel ezelőtt – még az ukrajnai orosz invázió előtt – azt közölte, hogy a NATO-főtitkár a Norvég Központi Bank új elnöke lesz, miután lejár a szövetségben töltött hivatali ideje. Jens Stoltenbergnek december 1-je körül kellene elfoglalnia új tisztségét. A Politiconak nyilatkozó bizonyos diplomáciai források úgy vélik, „Stoltenberg maradni akar” a katonai-védelmi szövetség élén.
A NATO-főtitkári tisztségre esélyes jelöltek között szerepel Mark Rutte jelenlegi holland miniszterelnök, Kaja Kallas észt miniszterelnök és Ben Wallace jelenlegi brit védelmi miniszter is. A Politico forrásai három női jelöltről is említést tettek, akiket esélyesnek vélnek a NATO-főtitkári tisztség betöltésére: Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök, Zuzana Čaputová szlovák elnök, valamin Ursula von der Leyen jelenlegi európai bizottsági elnök szerepel ezen a listán. A Politico elemzője szerint van egyfajta, arra irányuló politikai „nyomás” is, hogy női jelöltet válasszanak, mivel a NATO-szövetséget eddig kizárólag férfiak vezették. „Itt az ideje, hogy egy nő legyen a NATO főtitkára” – mondták a Politiconak bizonyos források.
Az sem kizárt, hogy az észak-atlanti szövetség jövőbeli vezetője egy kelet-európai országból, például Észtországból vagy Litvániából kerül ki. A NATO keleti szárnyának országai az évek során többször figyelmeztettek az orosz fenyegetésre, és eddig is jelentős összegeket költöttek katonai kiadásokra. A szlovák elnökön és a litván miniszterelnökön kívül Klaus Iohannis román államfő neve is felmerült ebben a vonatkozásban. Iohannis jelölését azonban Magyarország megvétózhatja, és azok a tagállamok is ellenezhetik, amelyek inkább egy női jelöltet részesítenének előnyben, írja a Politico. Ilyen körülmények között úgy tűnik, az európai diplomaták inkább a jelenlegi NATO-főtitkár mandátumának meghosszabbítását támogatnák, de ez irányú döntésről még nem tettek nyilvános bejelentést.
