Az össztámogatás alig 2 százaléka jutott az alacsony jövedelmű személyeknek és családoknak
A modern kori európai államok egyik legfontosabb feladata a szociális védelem. Ezt a védelmet a gyermeknevelési támogatásokon, szociális juttatásokon, munkanélküli-segélyeken, garantált minimáljövedelmen, nyugdíjakon, egészségügyi ellátásokon vagy lakhatási támogatásokon keresztül igyekeznek állampolgáraiknak biztosítani. A mindenkori kormányok a szociális védelemre fordított kiadásokat az úgynevezett szociális védelmi bevételekből biztosítják.
Románia az uniós átlag alatt költött szociális védelemre
Az állam szociális védelmi bevételeit egyrészt a munkaadók, illetve a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásai fedezik, valamint a különböző adók, tulajdonból származó és egyéb (például kamatok, osztalékok, biztosítási összegek stb.) bevételek. 2019-ben Románia a GDP 11,9%-át fordította szociális védelmi kiadásokra, míg az EU27-országok átlagosan a GDP 19,3%-át. Természetesen az egyes országok szociális védelmi rendszerei eltérőek, hiszen minden egyes országban más-más demográfiai és munkaerőpiaci folyamatok alakítják az igényeket. Ugyanakkor az öregedés, az alacsony foglalkoztatottság, a magas inaktivitás vagy a nagy jövedelmi egyenlőtlenségek és az ezekből fakadó leszakadás szinte minden országban szociális problémát jelent. Románia szociális védelmi kiadásairól és juttatásainak mértékéről az Országos Statisztikai Intézet, illetve a szociális és munkaügyi minisztérium közöl éves adatokat. Erdély szociális helyzetképe kevésbé ismert, ezt pótolták legújabb elemzésükben az Erdélystat szakemberei.
A szociális ellátórendszeren keresztül érkező támogatások és juttatások jelentősen hozzájárulhatnak a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentéséhez. A Friedrich Ebert Alapítvány Romániára vonatkozó 2020-as elemzése viszont azt állítja, hogy a romániai szociális védelmi rendszerben az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások során az állam csökkentette a szociális védelmi kiadásokat és az állami szerepvállalást a szociális segélyek nyújtásában, illetve korlátozta a munkaerőpiacon kívüliek támogatását. Ennek következtében a szociális védelemre fordított kiadások aránya jóval elmarad (és elmaradt) Romániában az Európai Unió átlagától.
A romániai szociális védelmi rendszernek hagyományosan három csatornája van:
1. az állami társadalombiztosítási rendszer: a nyugdíj, a munkanélküli-segély, a fizetett betegszabadság, a szülési szabadság vagy a munkahelyi baleseti kártérítés;
2. a szociális juttatások rendszere, ide tartoznak például az alacsony jövedelműek szociális juttatásai, a gyermekek után járó szociális pótlékok, a fogyatékossággal élők segélyei, a lakhatási és egyéb természetbeni támogatási formák;
3. a szociális szolgáltatások rendszere, ez olyan támogatásokat jelent az egyéneknek és a háztartásoknak, mint például a gyermekgondozás, az időskorúak és az önálló élet lehetőségét korlátozó betegségben szenvedők vagy a fogyatékossággal élők tartós gondozása, a veszélyeztetett csoportok védelme.
Az Erdélystat elemzése elsősorban a romániai szociális védelmi rendszer második összetevőjével, a szociális juttatásokkal foglalkozik.
Legszegényebb háztartások az északkeleti régióban vannak
Az Országos Statisztikai Intézet jelentése szerint a romániai háztartások átlagos havi összjövedelmének 2,9%-a származott szociális juttatásokból 2020-ban (de, ha a nyugdíjakat és a munkanélkülieknek nyújtott segítséget is beleszámoljuk, akkor már a romániai háztartások havi átlagos összjövedelmének 19-21%-a származott szociális védelmi támogatásokból). Ez az arány a nyugati régióban a legalacsonyabb (2,1%), míg az északkeleti régióban a legmagasabb (4,1%).
A romániai átlagnál magasabb a háztartások szociális juttatásokból származó bevétele az összjövedelmen belül a déli (3,1%) és a délkeleti (3,3%) régiókban is, a már említett északkeleti régió mellett. Az elmúlt tizenkét évet áttekintve az is kijelenthető, hogy az erdélyi háztartások jövedelmének kisebb része származott szociális juttatásokból, mint a havasalföldi és a moldvai háztartások esetében. Kivétel ez alól a Bukarest-Ilfov régióban élők esete, ahol szintén alacsony volt a háztartások jövedelmében a szociális juttatások aránya.
A szociális juttatásokat elsősorban a szociális és munkaügyi minisztériumhoz tartozó Nemzeti Fizetési és Szociális Ellenőrző Ügynökség (ANPIS) folyósítja. A nehéz anyagi helyzetű tanulók szociális ösztöndíjának folyósítása a tanügyminisztérium hatókörébe tartozik. A 2020/2021-es tanévben 300 lej/hó szociális ösztöndíj járt az árva vagy beteg tanulóknak; 100 lej/hó azon vidéki hallgatóknak, akik más településen tanulnak; 300 lej/hó azon tanulók számára, akiknek egy háztartásban családtagonként a nettó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér 50%-át; és 300 lej/hó alkalmi szociális segély. A szociális juttatásokra fordított kiadások összege 19 674,5 millió lej volt 2020-ban Romániában, Erdélyben 6762 millió lej.
A szociális juttatások csaknem háromnegyedét a gyermekes családok kapták 2020-ban: Erdélyben a szociális juttatások 74%-át, míg Romániában 73%-át. Második legmagasabb arányban a fogyatékos személyek részesültek szociális juttatásokból: az összes 2020. évi támogatások 23-23%-át kapta ez a társadalmi csoport Erdélyben és Romániában. Az alacsony jövedelmű személyek és családok részére jutott a legkevesebb támogatás 2020-ban: az összes támogatás 2-3%-a ment erre a célra Erdélyben, illetve Romániában.
A családoknak a legnagyobb juttatást a gyermekpénz jelenti
A gyermekes családoknak járó szociális támogatások és juttatások közül a legnagyobb részesedést a gyermekek után járó állami támogatások (köznyelvben a gyermekpénz), illetve a gyermeknevelési támogatások fedik le. Mindkettő univerzális támogatási forma, azaz minden gyermek után jár, akinek szülője megfelel bizonyos kritériumoknak. Az Erdélyben kifizetett összes szociális juttatás 40%-a ment gyermekpénzre, 28%-a gyermeknevelési támogatásra és 1,4%-a családi pótlékra. Románia teljes területén ezek az arányok rendre 42%, 25% és 1,7%. A családi pótlék az egyetlen olyan juttatás, amely jövedelemfüggő.
A gyermekek után járó állami támogatás, azaz a gyermekpénz (alocaţia de stat pentru copii, Magyarországon a hasonló juttatást családi pótléknak nevezik) olyan univerzális támogatási forma, amely a gyermekek 18 éves koráig jár, valamint a 18. életévét betöltött, közép- vagy szakképzésben részt vevő fiataloknak. A kétéves kor alatti gyermekek után járó pótlék összege 2020 augusztusától gyermekenként havonta 369 lej, a 2–18 éves, illetve a 18. életévét betöltött, középiskolába vagy szakképzésre járó fiatalok után 185 lej. A fogyatékossággal élő gyermekek után 369 lejt kap havonta a szülő, a gyermek életkorától függetlenül. Gyermekpénzt átlagosan havi 3,6 millió gyermek kapott Romániában 2020-ban, míg Erdélyben havi 1,2 millió gyermek. (A kedvezményezettek átlagos havi száma Romániában 3590 ezer, Erdélyben 1187 ezer fő; míg a 18 év alatti gyermekek becsült száma Romániában 3526 ezer, és Erdélyben 1160 ezer fő.)
Foglalkoztatottsági mutató is a gyermeknevelési pénz
Az Országos Statisztikai Intézet elérhető adatai szerint az egy főre jutó támogatások összege hasonlóan növekedett Romániában és Erdélyben is 2011 és 2020 között, 2020-as reálértéken számolva 76 lejről 189 lejre Romániában, és 76 lejről 190 lejre Erdélyben. A kedvezményezettek száma csökkent ebben az időszakban.
A gyermeknevelési támogatás (indemnizaţia pentru creşterea copilului, a magyarországi gyedhez hasonló juttatás) a gyermek kétéves koráig jár, illetve a fogyatékos gyermekek hároméves koráig. A jelenleg érvényben lévő jogszabály (2010/111-es sürgősségi kormányrendelet) szerint alapesetben azok a szülők részesülhetnek ilyen támogatásban, akik a gyermek születése előtti utolsó két évben, 12 hónapon át az adótörvény szerinti jövedelemadó-köteles jövedelmet értek el (több kiegészítés és pontosítás van arra vonatkozóan, hogy konkrétan kinek jár a juttatás). Jelenleg a támogatás a szülő által elért átlagos havi nettó jövedelem 85%-a, de legalább 1250 lej és legfeljebb 8500 lej. Azaz az ilyen támogatásban részesülő szülők (anyák) száma azt is jelezheti, hogy mekkora a (női) foglalkoztatottság a támogatási évet megelőző időszakban. 2020-ban Romániában 180 ezer, míg Erdélyben 71 ezer két év alatti gyermek után részesültek a szülők gyermeknevelési támogatásban. Ha a kedvezményezettek számát a megyében élő két év alatti gyermekek számához viszonyítjuk, akkor látható, hogy 100 ilyen korú gyermekre Romániában 46, míg Erdélyben 52 gyermeknevelési támogatásban részesülő gyermek jut. Azaz Erdélyben 100-ból 48 gyerek után nem jár gyermeknevelési támogatás – hanem „csak” gyermekpénz vagy családi pótlék, vagy egyéb juttatás.
Megyei bontásban vizsgálva az adatokat: Kolozs megyében a legmagasabb ez a mutató (100, 2 év alatti gyermekből 65 gyermek után jár ilyen támogatás), de szintén magas Fehér, Temes és Hargita megyékben. A legalacsonyabb pedig Szatmár, Kovászna, Krassó-Szörény és Maros megyékben, ahol 100 (2 év alatti) gyermekből 39-41 után járt gyermeknevelési támogatás.
A felmérésben kiemelik: a gyermeknevelési támogatásban részesülők havi átlagos számának és a nekik kifizetett támogatások összegének időbeli változását nagyobb óvatossággal kell kezelni, mint a gyermekpénz esetében, hiszen nemcsak a demográfiai és a foglalkoztatottsági adatok változása állhat a háttérben, hanem a 2010. évi törvényi változások is, amelyek lényegesen befolyásolják az idősorokat, elsősorban 2011 és 2014 között. Ebben az időszakban eltérő a számítási módja a 2011. január 1. előtt és azt követően született gyermekek után járó támogatási összegeknek.
Folyamatosan nőtt a támogatásban részesülők száma
A gyermeknevelési támogatásban részesülő két év alatti gyermekek átlagos havi száma folyamatosan növekedett 2015 és 2020 között: Romániában 138 ezerről 180 ezer főre, míg Erdélyben 56 ezerről 71 ezer főre. Az egy főre jutó gyermeknevelési támogatások értéke 2020-as reálértéken számolva pedig 1025 lejről 2290 lejre emelkedett Romániában 2015 és 2020 között, míg Erdélyben 995 lejről 2197 lejre. A romániai egy főre jutó támogatások értéke azért magasabb az erdélyi egy főre jutó értékeknél, mert a bukaresti számok megemelik a romániai átlagot, hiszen Bukarestben messze magasabb, 2020-ban 3420 lej volt az egy főre jutó gyermeknevelési támogatás összege.
A családi pótlék (alocaţia pentru susţinerea familiei) az egyetlen jövedelemfüggő szociális juttatás a gyermekes családoknak járó juttatások körében. Az ellátást a családfenntartási támogatásról szóló 2010/277. számú törvény alapján folyósítják azoknak a családoknak, akik gyermeket nevelnek és a törvényben meghatározottnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek. Gyermekszámtól és a szülők családi állapotától függ a támogatás mértéke. A potenciális szociális segélyben részesülők megélhetésének vizsgálata a megszerzett jövedelem, valamint a személy vagy a család fogyasztásának fedezéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyon felmérését takarja. 2020-ban Romániában havonta átlagosan 160 ezer család részesült ilyen típusú segélyben, a kifizetett összeg pedig 329 millió lej volt. Erdélyben 42 ezer család kapott családi pótlékot, ennek költsége 93 millió lej volt.
Ha lakosságarányosan nézzük a családi pótlékban részesülők számát, akkor 1000 főre vetítve a legtöbb családi pótlékban részesülő család Szilágy, Hargita és Beszterce-Naszód megyében volt, míg a legkevesebb Temes, Kolozs és Arad megyében.
A családi pótlékban részesülő kedvezményezettek száma 2011 óta Erdélyben folyamatosan csökken: míg 2011-ben 90 ezer, addig 2020-ban 42 ezer az ilyen támogatásban részesülők száma. Románia teljes területét tekintve is összességében csökkent a családi pótlékban részesülő kedvezményezettek száma 2011–2020 között, 325 ezerről 160 ezerre. A családi pótlék címen kifizetett, egy főre jutó támogatások reálértéke folyamatosan növekedett ebben az időszakban: Erdélyben 73 lejről 183 lejre, míg Romániában 71 lejről 171 lejre. A romániai nagyrégiók közül a déli, délnyugati és délkeleti régiókban a romániai átlagnál alacsonyabb, míg az északkeleti, északnyugati, nyugati és középrégiókban a romániai átlagnál magasabb az egy főre jutó támogatás értéke. Ha csak az erdélyi régiókon belül maradunk, akkor Dél-Erdélyben, a Bánságban és a Partiumban magasabb, míg Székelyföldön, Közép-Erdélyben és Észak-Erdélyben alacsonyabb az egy főre jutó családi pótlék értéke, mint az erdélyi átlag. A régiók közötti különbségek viszonylag állandók 2015-től kezdődően.
Szociális juttatások fogyatékos személyeknek
A fogyatékossággal élő személyek részére nyújtott sokféle szociális juttatás közül a legnagyobb költsége a fokozottan súlyos vagy súlyos fogyatékossággal élő felnőtteknek nyújtott havi támogatásnak van: az összes támogatás 13%-át költötte az állam erre 2020-ban, Romániában és Erdélyben is.
A fokozottan súlyos vagy súlyos fogyatékossággal élő felnőttek havi támogatása (indemnizaţia lunară pentru adulţii cu handicap grav şi accentuat) jövedelemfüggetlen juttatás. 2018-tól kezdődően ez az összeg havi 350 lej a fokozottan súlyos és 265 lej a súlyos fogyatékossággal élő személyeknek. Ez 2474 millió lejt követelt a költségvetéstől Romániában és 852 millió lejt Erdélyben. A fogyatékos felnőttek száma a 25 éves vagy idősebb felnőttek számához viszonyítva Romániában és Erdélyben is 55-56 fő, 1000 ilyen korú felnőttre vetítve. Az erdélyi megyéket összehasonlítva pedig magasabb ez az arányszám Szilágy (95 fő az 1000-ből), Beszterce-Naszód (89 fő) és Fehér (72 fő) megyében, míg alacsonyabb Kovászna (40 fő az 1000-ből), Brassó (45 fő) és Temes (46 fő) megyében.
Ami az 1000 fogyatékos felnőttre jutó, fogyatékossági támogatást kapó felnőttek számát illeti megyei bontásban: 1000 fogyatékos felnőttből 870-870 fő kap havi támogatást Romániában és Erdélyben is. Kiegészítő havi juttatást (amelynek havi összege jóval kevesebb, mint az előző juttatás: 150 lej a fokozottan súlyos, 110 lej a súlyos fogyatékossággal élők és 60 lej a közepesen súlyos fogyatékossággal élők esetében) pedig 1000-ből 957 fogyatékos felnőtt kap Romániában és 963 fő Erdélyben. A havi támogatást kapó fogyatékos felnőttek száma Szatmár, Bihar és Krassó-Szörény megyében a legmagasabb; míg Hargita, Maros és Kovászna megyében a legalacsonyabb. A kiegészítő havi juttatásban részesülő fogyatékos felnőttek száma pedig Szatmár, Brassó és Beszterce-Naszód megyében a legmagasabb, míg Maros, Szeben és Hargita megyében a legalacsonyabb, 1000 fogyatékos felnőttre vetítve.
A szociálisan támogatott fogyatékos felnőttek átlagos havi száma – és ezzel párhuzamosan a támogatások összege – folyamatosan emelkedett 2011–2020 között. A támogatottak száma Romániában 543 ezerről 683 ezerre, míg Erdélyben 199 ezerről 236 ezerre növekedett ebben az időszakban. Az egy főre jutó átlagos havi támogatás összege 2020-as reálértéken számolva azonban egyforma ütemben és mértékben változott Romániában és Erdélyben: 2011–2014 között 220 lejről lecsökkent 195, illetve 194 lejre; majd 2015–2020 között 220 lejről 302, illetve 301 lejre növekedett.
Minimális a garantált minimáljövedelem értéke
Az alacsony jövedelmű személyeknek és családoknak is többféle szociális juttatást nyújt az állam. Ezek közül a garantált minimumjövedelem biztosítása emészti fel a legnagyobb összeget: az összes szociális juttatás 2, illetve 3%-át költi erre az állam Romániában, illetve Erdélyben. Fűtési támogatásban (a négyféle fűtési támogatás közül – központi fűtésre; gázra; villanyra; fára, szénre – a legtöbben a fával, szénnel való fűtésre kapnak támogatást) arányaiban többen részesülnek, de a rájuk fordított összegek részesedése, akárcsak a sürgősségi segélyé vagy a temetési segélyé, alig érzékelhető az összes támogatás körében: az összes támogatás 0,3, illetve 0,5%-át költi erre az állam Romániában, illetve Erdélyben. (A temetési segélyt a helyi önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, akárcsak a sürgősségi segély egy részét, és ezeket az önkormányzatok lejelentik a szociális és munkaügyi minisztériumnak.) Mind a garantált minimumjövedelem biztosítására nyújtott szociális segély, mind a fűtési támogatás jövedelemtesztelt: csak az alacsony jövedelmű családok kapják.
A garantált minimáljövedelem (venitul minim garantat) biztosítására nyújtott segélyt havonta folyósítja az állam, és a törvényben meghatározott garantált minimumjövedelem értéke, illetve a család vagy az egyedülálló személy nettó havi jövedelme közötti különbségként számolják ki. A havi, családonként garantált minimáljövedelem értéke 142 lej volt az egyedülálló személyek esetében, 255 lej volt a kétfős, 357 lej a háromfős, 442 lej a négyfős és 527 lej az ötfős családok esetében 2020-ban. (Az 5 főnél nagyobb családokból származó minden második személy után 37 lejt adnak hozzá az alap 527 lejhez.) A kedvezményezett családok átlagos havi száma Romániában 170 ezer volt 2020-ban, míg Erdélyben 45 ezer.
A Szilágyságban szorulnak a legtöbben segélyre
Ha az adott megyében élő népesség számához viszonyítjuk a támogatásban részesülők számát, akkor Romániában 1000 főre 9 garantált minimáljövedelemben, és 10 fűtési támogatásban részesülő család jut. Erdélyben pedig rendre 7-7 család jut az ott élő 1000 főre vetítve. Ha az erdélyi megyéket hasonlítjuk össze ezen mutatók alapján, akkor Szilágy, Fehér és Maros megyében élt a legtöbb olyan család, aki szociális támogatást kapott a garantált minimáljövedelem biztosításához (13,11 és 11 család, 1000 főre vetítve). Fűtési támogatásban pedig az erdélyi átlagnál több család részesült 2020-ban Hargita (17 család 1000 főre vetítve), Máramaros (13 család), Maros (11 család), Szeben (10 család), Beszterce-Naszód (9 család), Krassó-Szörény (8 család) és Kovászna (8 család) megyében.
A garantált minimáljövedelemben részesülő családok száma egyre növekedett 2011–2016 között, Romániában 187 ezerről 245 ezerre, Erdélyben pedig 55 ezerről 64 ezerre. A teljes vizsgált időszakban 2014-ben volt a legmagasabb az így támogatott családok száma Erdélyben 68 ezer. A támogatott családok közül egyeseknek a lakásbiztosítási járulékait is fizette a minisztérium. Ennek ellenére csökkent a támogatott családok száma 2017–2020 között: Romániában 234 ezerről 170 ezerre, míg Erdélyben 61 ezerről 45 ezerre. Az egy családra jutó átlagos havi támogatások összege, 2020-as reálértékkel számolva 214 lejről 265 lejre növekedett Romániában, míg Erdélyben 222 lejről 280 lejre 2011 és 2020 között.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván/Illusztráció)
