Claudiu Salanță, Kolozs megye főépítésze szerint a kolozsvári lakások nagyon magas ára és a nagy gépkocsiforgalom között közvetlen kapcsolat van. Még olyan körülmények között is, hogy 2011-hez képest Kolozs megye lakossága 1,73 százalékkal, Kolozsvár lakossága pedig 11,78 százalékkal csökkent. Pontosabban a 2011-es adatok szerint akkor a város lakossága 324 576 fő volt, míg tíz évvel később, a legutolsó népszámláláskor csak 286 598 személy lakta a kincses várost. A lakosoknak 37 978-cal való csökkenése szinte megegyezik Torda megyei jogú város lakosainak számával, és meghaladja Dés megyei jogú város lakosságát. 

A főépítész szerint a lakosságcsökkenés annak tudható be, hogy a kolozsvári fiatalok képtelenek a magas lakásárak miatt itt ingatlant vásárolni, ezért kiköltöznek a környező településekre, többek között Szászfenesre, Gyaluba, Kisbácsba stb. A főépítész szerint a Kolozsvárhoz közeli településeken észlelhető a lakosság számának növekedése. Így Szászfenesen 29 922-vel, Apahidán 6554-gyel, Kisbácsban 3605-tel, Erdőfeleken 1770-nel, Kajántón 1468-cal, Csürülyén 409-cel több lakos élt 2021-ben, mint 2011-ben. A főépítész a helyzet – tehát a zsúfolt közlekedésnek és a városi lakosság megtartásának – megoldását a településen belül rendelkezésre álló területek sürgős urbanizációjában látja. Másrészről azt is megjegyezte a szakember, hogy a kolozsvári lakásvásárlások fő célja nem a lakhatás biztosítása, hanem a befektetés. A főépítész szerint, minél inkább maradnak a magas ingatlanárak, annál nagyobb gond lesz a gépkocsiforgalom, illetve a közlekedés. 

– A főépítész által felvetett problémát – miszerint Kolozsvár túlzsúfolt forgalma részben a magas ingatlanárak és a külvárosokba való kiköltözés következménye – a városvezetés is régóta figyelemmel kíséri. Ez összetett és évek óta jelen lévő kihívás, amelyre nincsen egyetlen, azonnali megoldás, de amelyre több szinten igyekszünk reagálni. Tény, hogy Kolozsvár az elmúlt tizenöt-húsz évben rendkívüli módon fejlődött és növekedett – gazdaságilag, demográfiai és térszerkezeti szempontból egyaránt. Ezzel párhuzamosan az infrastruktúra fejlesztése is napirenden van, de időt és összehangolt tervezést igényel. A forgalom csökkentése és az élhetőbb városi közlekedés érdekében az önkormányzat az elmúlt időszakban több konkrét lépést is tett. Ilyen például a nemrégiben átadott Park & Ride rendszer, amely a környező településről érkezőket segíti abban, hogy autó helyett tömegközlekedéssel juthassanak be a városközpontba. Fontos továbbá megemlíteni a lakónegyedi iskolák célzott fejlesztését, ami csökkenti a városon belüli napi ingázási szükségleteket, különösen a családok esetében. A tömegközlekedési vállalat jelenleg már tizenegy környező településen biztosít szállítást, és a lefedettség bővítése folyamatos. Egyre több község csatlakozik a zöld péntek programhoz is, amely környezetbarát és alternatív közlekedési megoldásokat ösztönöz. Emellett a városháza folyamatosan új buszokat vásárol, korszerűsíti a járműparkot, és az iskolások számára ingyenes tömegközlekedést biztosít, elősegítve a fenntartható közlekedési szokások kialakítását már fiatal korban. Mindemellett természetesen a városi tanácsban is visszatérően napirendre kerülnek ezek a kérdések, és foglalkozunk is vele. A lakhatás és a közlekedés közötti szoros összefüggés nem új felismerés, és a jövőben is fontos szempont marad a várostervezés során – nyilatkozta a Szabadságnak Andacs Zsolt Levente RMDSZ-es városi tanácsos, a városi urbanisztikai bizottság tagja.

Bónis Endre, a Reform Ingatlanügynökség igazgatója lapunknak elmondta:

– A jelenség valós: a városból kifelé és befelé tartó lakosságmozgás növekedése érezhető Kolozsváron, az utóbbi években a lakásárak jelentős mértékben meghaladják az országos átlagot. A belvárosban, illetve a jó lokációjú övezetekben 3000-4000 euró/m²-t is elkérnek, ezek az árak sok család számára elérhetetlenek. Nem meglepő tehát, hogy egyre többen választják a környező településeket, mint Szászfenes, Bács, Kajantó, Szamosfalva, Erdőfelek – lakóhelyül. Innen azonban nap mint nap be kell járniuk a munkahelyükre, iskolába, ügyeket intézni, mindezt főként autóval. A főépítész állítása tehát, miszerint a közlekedési terhelés részben ebből ered, alapvetően igaz. Az, hogy a lakások jelentős része nem saját lakhatási céllal, hanem befektetésként cserél gazdát, szintén valós alapokon nyugszik. Ez különösen a rövid távú lakáskiadás (Airbnb, Booking) felfutásával erősödött meg, de a hosszú távú kiadás is vonzó alternatíva lett a befektetőknek, akik gyakran nem is Kolozsváron élnek. Az új lakások jelentős hányada már nem kispolgári álmot teljesít be, hanem passzív jövedelmi forrásként vagy spekulatív eszközként jelenik meg a piacon. Ez pedig – közvetetten – szintén hozzájárul a lakhatási válsághoz: hiszen ha egy lakás nem valakinek az otthona, akkor egy lakással kevesebb áll valódi keresők rendelkezésére. A valóság azonban összetettebb, a közlekedési problémák forrása nem csupán az ingatlanárakban vagy a befektetői attitűdben keresendő. Hiányzik a valóban integrált regionális közlekedéspolitika: vasúti elővárosi összeköttetések, hatékony buszhálózat, P + R parkolók. Hiányoznak a tudatos urbanisztikai tervezések, amelyek előre számolnak a beépítési arány növekedésével, és nem csak utólag próbálják orvosolni a következményeket – mondta el lapunknak Bónis Endre, a Reform Ingatlanügynökség igazgatója.