Rendszeresítenék az online kapcsolatot az RMDSZ-es tanácsosok
„Beszóló” néven szervezett beszélgetést a Mathias Rex Egyesület péntek este, amelynek során az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári önkormányzati tanácsosai válaszoltak a beérkezett lakossági észrevételekre.
Az egyik hozzászóló kifejtette: a kolozsvári magyarokat sértik a városban elhelyezett „szégyentáblák”, mint például a Petőfi/Avram Iancu utcai Biasini-szálló épületén látható, 4000 legyilkolt román emlékét őrző emléktábla, nem beszélve a városvezetés által jó húsz évvel ezelőtt Mátyás király szülőházára kihelyezett román nyelvű, vagy a főtéri Mátyás-szobor előtt díszelgő Iorga-idézetet tartalmazó táblákról, és a sort még folytatni lehet.
„A kolozsvári önkormányzat magyar képviselete a szégyentáblák témáját napirenden tartotta, s megpróbáltuk ezeket eltüntetni. Volt, amikor feljelentés született, és jogi keretek között próbáltuk ezt a célt elérni. Mi is meg akartunk szabadulni a szégyentábláktól, mert ezek a magyar közösséget sértik. A kolozsvári tanácsban a magyar képviselet a jövőben is kérni fogja a táblák eltávolítását, de a megvalósuláshoz még 11 személyt kell magunk mellé állítani. A határozattervezeteket a polgármester tűzi napirendre, ha akarja. Nem tudok ígéretet tenni arra vonatkozóan, hogy a szégyentáblákat eltávolítjuk. Csak azt ígérhetem meg, hogy ebben a mandátumban is napirenden tartjuk a kérdést – válaszolt Oláh Emese alpolgármester a felvetésre.
A szégyentáblák eltávolításával kapcsolatosan az alpolgármester beszámolt arról, hogy csak informális egyeztetések voltak az ügyben, arra nem került sor, hogy az RMDSZ-es tanácsosok erre vonatkozóan határozattervezetet nyújtsanak be.
Megtudtuk továbbá, hogy a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a belvárosi unitárius templom környékéről el fogják költöztetni a buszmegállót, amelynek köszönhetően a nemrég felavatott Dávid Ferenc szobor még jobban látható lesz.
Kemény dió a magyar bábszínház ügye is
„A kolozsvári önálló magyar bábszínház ügye összetett kérdés. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete felvállalta, hogy foglalkozik a témával. A probléma megoldása érdekében szükségünk lesz az RMDSZ parlamenti képviseletére is. Nem fog könnyen menni: a helyzet nem jó, mivel a liberális pártnak megvan egyedül a többsége a megyei tanácsban, tehát nincs szüksége az RMDSZ-es tanácsosok szavazatára. Jóindulat és tárgyalás útján lehet csak továbblépni. A gazdasági helyzet is nagyon rossz, ennek már érezzük a hatását a megyei költségvetésben, mivel a bevételeink jóval kevesebbek, mint amire számítottunk. A költségvetésből a tervek legtöbb 75 százalékát tudjuk megvalósítani. Az is elképzelhető, hogy a pénzhiány miatt olyan nagy tervről kell lemondanunk, mint a Tetarom 5 ipari park létrehozása. Akik akarnak valamit az RMDSZ-től, álljanak a szövetség mellé, és szavazzák meg jelöltjeit, hogy bekerülhessenek a parlamentbe. A magyar emberek ne büntessék meg az RMDSZ-t azzal, hogy nem mennek el szavazni, de kérni azért kérnek. Megfigyeltem: sokszor azoknak vannak elvárásaik, akik soha egy tapodtat sem tettek a szervezetért. Határidőt nem tudok mondani: talán egy év múlva lesznek előrelépések az önálló magyar bábszínház ügyében” – biztatott Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke.
Oláh Emese hangsúlyozta: nem igaz az, hogy az RMDSZ-nek nem voltak megvalósításai. „Mivel koalícióban vezetjük a várost, nagyon sok tervünket és megvalósításunkat a többségnek tulajdonítják. A konkrét eredményeink elsősorban szociális téren voltak láthatók, ám ezt is Bocnak tudták be az emberek. Ennek az az oka, hogy a megváltozott közigazgatási törvény értelmében a polgármester megteheti azt, hogy soha nem tűz napirendre olyan határozatot, amivel nem ért egyet. Fontos megvalósításnak tartom, hogy a hivatal beleegyezésével a városban megjelentek az első magyar szórólapok és programfüzetek. A fizikai és az online felületen magyarul is kommunikálunk. Mindez az RMDSZ-frakció tevékenységének köszönhető. Az RMDSZ tervei között szerepel a rászorulóknak pár éve nyújtott lakbértámogatás, amelyet a családon belüli erőszak áldozatai is igényelhettek. A szabadpiacról vásárolunk fel ingatlanokat, hogy azokat szociális lakásokká alakítsuk át, Romániában ezt is elsőként valósítottuk meg. Az RMDSZ-frakció kezdeményezése a daduspótlék bevezetése is” – magyarázta Oláh Emese.
A beszélgetés során kiderült, mivel a városban a szociális szolgáltatások közel 75 százalékát a magánalapítványok látják el, a polgármesteri hivatal igyekszik biztosítani a kellő finanszírozást a szóban forgó civil szervezetek működéséhez. Erre azért is szükség van, mivel az önkormányzatnak nincs sem kiépített rendszere, sem jól képzett alkalmazott köre.
Gólyacsomagot szeretnének az újszülötteknek
Fugel Edina RMDSZ-es városi tanácsos elmondta: 18 pontból álló listát állított össze magának a tennivalókról. Most azon dolgozik – egyelőre az adatgyűjtés szintjén –, hogy az újszülöttek családjai gólyacsomagot kapjanak, amely termékeket vagy utalványokat tartalmaz.
A közvita moderátora, Rácz Béla Gergely RMDSZ-es városi tanácsos is elismerte, hogy a tanácsban a PNL–RMDSZ koalíció inkább az RMDSZ-nek, és nem a liberálisoknak hozhat hasznot. A tanácsos szerint is vannak olyan kérdéskörök, amelyeket hatékonyabban lehet megoldani valamilyen politikai alkuval, de azt is megígérte: „lesznek hangosan és plénumban felvállalt ügyek”. Oláh Emese hozzátette: többször is előfordult, hogy kenyértörésre kerülhetett volna a sor az elmúlt mandátumban a PNL és az RMDSZ között.
„Ne higgyék azt, hogy az RMDSZ nem kért semmit. Ne higgyék azt, hogy a polgármesteri hivatalnak azért van magyar nyelvű honlapváza, mert felajánlották nekünk. Hogy azért vannak szórólapok, mivel a polgármester ezt ajánlotta. Sok olyan területen szerettünk volna megnyilvánulni, amivel a polgármester nem értett egyet. Ha ez nem változik, akkor nyilvános térben tesszük szóvá a kérdéseket” – hangoztatta az alpolgármester.
Rácz Béla Gergely hozzátette: az RMDSZ-szavazók elvárása az, hogy legyenek látható ügyek, plénumban felvállalt témák. „Jogos kérés és elvárás, hogy a tanácsosok munkájának legyen látszata. A szavazók bizalmának visszanyerése láthatóbb és sűrűbb kommunikációval történhet meg. Az RMDSZ-lista mindenki előtt nyitott, aki tenni akar valamit” – fejtette ki.
Az RMDSZ-es tanácsosok három havonta tartanának a péntekihez hasonló online megbeszélést, amelynek során tájékoztatnák a szavazókat az elért eredményekről.
„Az elmúlt négy évben az RMDSZ-nek nem sikerült a „mérleg nyelvének” lenni a városi tanácsban, ezért a befolyásolási képessége is valamivel kisebb lett. Ám a mostani tanácsos generáció nyitott a közösség kritikáira is. Ez olyan lehetőség, amiből építkeznünk kell, és akkor a csökkenő tendencia megfordítható” – magyarázta Antal Géza ügyvezető elnök.
Élhetőbb lakónegyedekre lenne szükség
Egy másik hozzászóló – aki tősgyökeres kolozsvári, de ő is egy újonnan épült lakónegyedben lakik –, arra figyelmeztette az RMDSZ-es tanácsosokat, hogy eddig nem sikerült megszólítaniuk a város új lakónegyedeiben lakó fiatal magyar családokat, és talán ennek is tudható, hogy az RMDSZ-lista Kolozsváron több ezer szavazattal kapott kevesebbet a szeptemberi önkormányzati választásokon, mint 2016-ban.
„Az új negyedekben hiányoznak a közterek és parkok, a játszóterek, a bölcsődék, az óvodák és az elemi iskolák, továbbá a közszállítás is gyengébb. A megmaradás egyedüli módszere, hogy a helyi, a megyei és az országos RMDSZ-képviselet magasabb színvonalon biztosítsa a tanulás és a továbbtanulás lehetőségét. A magyarság csak úgy maradhat meg, ha intelligens, életképes, jól képzett emberekké válunk. A kultúra mellett a tanítás, a tanulás színvonalát kell növelni a bölcsődétől az egyetemig” – fogalmazta meg véleményét Weber Zoltán.
Válaszában Oláh Emese kifejtette: az RMDSZ önkormányzati választási programjában benne van az élhető negyedek kialakítása. A közeljövőben lesz magyar tagozatos bölcsőde a Jónapot/Bună Ziua negyedben.
„Ami az iskolákat illeti, mivel a legtöbb szülő a központi iskolába szeretné járatni a gyermekét, a lakónegyedi iskolák ellehetetlenültek. Jelenleg csak a Donát negyedi O. Ghibu-líceumnak van magyar tagozata. Az önkormányzat hatásköre eléggé korlátozott oktatási kérdésekben. Ebben parlamenti képviseletünk segítségére van szükségünk. Szerencsére nagyon jó pedagógusaink vannak, akik minőségi oktatást biztosítsanak, az önkormányzat pedig megfelelő körülményeket próbál biztosítani. Nagy gondok lesznek az elkövetkező öt évben, mivel több óvoda visszaszolgáltatott, magántulajdonban lévő épületben működik. Miután lejár a törvény által megszabott öt- éves bérleti szerződés, a tulajdonosok nem kötelesek az óvodát saját épületükben megtűrni” – magyarázta Oláh Emese alpolgármester.
