A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nem magyar nemzeti kisebbségi frakció által - a kormánykoalíció közös államelnökjelöltje, Crin Antonescu javaslatára - beterjesztett tervezet eredeti formájában olyan fokozatos emelést javasolt, amelynek értelmében a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára húsz év múlva érné el az általános 65 éves nyugdíjkorhatárt.
Az ellenzéki bírálatok nyomán a képviselőház szerdán végül ezen rendelkezés nélkül - egyetlen ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett - szavazta meg a tervezetet, és a fokozatos korhatáremelés módozatának pontosítását a szenátusra bízta, amely döntő házként szavaz majd a módosításról.
Jövőtől 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba
A tervezet jelenlegi formája szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól egyből 65 évre emelkedne.
A törvénytervezet szerint a - tisztségüket legalább 25 éve betöltő - bírák és ügyészek szolgálati nyugdíja az utolsó négy évi bruttó bérük átlagának 80 százaléka lesz, de nem haladhatja meg a - pótlékok és ki nem vett szabadságért járó bónusz nélküli - alapbér nettó összegét.
A képviselőház által szerdán elfogadott törvénymódosítás végső formájáról a kétkamarás román parlament szenátusa hivatott dönteni.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a tervezet beterjesztésekor rámutatott: azért van szükség a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak módosítására, hogy megszüntessék a nyugdíjasok közötti megkülönböztetést a járulékfizetés és a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Kelemen Hunor: a méltányosság elvén alapul
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a tervezet beterjesztésekor úgy nyilatkozott: Románia 263–264 millió eurós uniós helyreállítási forrástól eshet el, ha nem rendezi a külön nyugdíjak kérdését. Kelemen Hunor szerint a koalíció tervezete a méltányosság elvén alapul.
"Ha egy tanító, tanár vagy sebész 65 éves koráig dolgozhat, egy bíró ezt miért nem teheti meg? Milyen pluszstresszt kell elviselnie egy idegsebészhez vagy egy tanárhoz képest? A bírák azt mondják, hogy túlterheltek. Mindenki túlterhelt – a tanár is, akinek Románia jövőjéről, a gyermekeinkről kell gondoskodnia és a sebész is, aki agyat műt vagy felnyitja a mellkast"
– érvelt az RFI rádiónak nyilatkozva az RMDSZ elnöke.
Romániában a bírák és ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál.
Románia évi mintegy 13 milliárd lejt fordít a speciális nyugdíjakra. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat.
A parlament politikai csatározásainak egyik visszatérő témája a nyugdíjreform. A nyilatkozatok szintjén valamennyi politikai párt egyetért azzal, hogy minden társadalmi rétegnek a befizetett nyugdíjjárulékkal arányos öregkori járandóságban kell részesülnie, a "kiváltságosok luxusnyugdíjait" pedig különadóval kell terhelni.
Mivel azonban szerzett jogról van szó, a látszólagos politikai összhang ellenére a román törvényhozóknak még egyszer sem sikerült olyan törvényt hozniuk saját és más "speciális" társadalmi rétegek (köztük a bírák és ügyészek) külön nyugdíjának lefaragásáról, amely kiállta volna az alkotmányossági kontrollt.
