Kényszerszabadság jön a közszférában

Kényszerszabadság jön a közszférában
Fél hónapos kényszerszabadságra küldi a kormány a közszférában dolgozókat valamennyi olyan intézménytől, amelyek nem vesznek részt az első vonalban a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. A rendelkezést a kormány még nem fogadta el, Ludovic Orban felkérte a kormányt, vizsgálja meg a rendeletet.

A miniszterelnök szerdán későn este egy interjúban jelentette be először az intézkedést, amely a központi és a megyei közigazgatásra is érvényes, illetve a parlament alárendeltségébe tartozó intézményekre. A miniszterelnök már szerdán este leszögezte, hogy a belügyminisztériumban és az egészségügyben dolgozókra nem érvényes a rendelkezés, hiszen ők az első vonalban veszik ki részüket a járvány elleni küzdelemből. Tegnap Orban a közszolgálati rádiónak azt is elmondta, hogy a tanárokra sem lesz érvényes a kényszerszabadság, ami jövedelemcsökkenéssel jár majd azoknak, akik a rendelkezés hatálya alá esnek. Orban úgy érvelt, hogy a tanárok munkájára is nagy szükség van, hiszen a tanév végén várhatóan megnövekszik a munkájuk, ugyanis fontos, hogy jól előkészítsék a különböző nyári vizsgákat.

A rendeletnek más fontos részlete sem ismert, így nem világos, hogy csak egy hónapig alkalmazzák, vagy esetleg hosszabb ideig. Orban már szerdán este kifejtette, hogy minden érintett intézményben két csoportra osztják az alkalmazottakat, egyik felük 15 napig biztosítja a működést, a másik csoport erre az időre kényszerszabadságra megy, majd 15 nap múlva cserélnek, és azok dolgoznak, akik az első szakaszban kényszerszabadságon voltak. A kényszerszabadságon lévő dolgozók a bérük 75 százalékát kapják meg. A kormányfő szerint az intézkedést azért vezetik be, hogy ezzel is akadályozzák a járvány terjedését.
A döntésnek azonban költségmegtakarítási vonzata is van, ismerte el Virgil Popescu gazdasági miniszter, aki elmondta: a bércsökkenés mellett a kényszerszabadságon lévő közalkalmazottak két hétig nem fognak különböző pótlékokat sem kapni, amelyek igencsak megemelik az alapbérüket. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a versenyszféra szolidaritását kérték, így az a természetes, ha a közszférában dolgozók is szolidaritásról tesznek bizonyságot. Ugyanezt az érvet hangoztatta a miniszterelnök is, aki szerint a versenyszférában mintegy 1,5 millió embert sújt az ideiglenes vagy tényleges munkanélküliség, így természetes, hogy a közszférában dolgozók is viseljék részben a gazdasági válság terhét.

Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb vezetője úgy vélte, hogy az intézkedés következtében tovább fog szűkülni a belföldi kereslet, hiszen az emberek még jobban elszegényednek, ami megsemmisítő hatással lesz a gazdaságra.