Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kedden újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta: jelen helyzetben indokoltnak tartja a létszámstopot a közszférában. Meglátása szerint az új munkaviszony létesítésére vonatkozó tiltásnak a teljes közszférára ki kell terjednie, csak az egészségügy és az egyedinek számító álláshelyek képezhetnek kivételt ez alól. A már meghirdetett versenyvizsgákat is leállíttatná Ciolacu, elképzelése szerint csak azokra nem vonatkozna a tiltás, amelyek esetében legalább egy vizsgát már megtartottak. A költségvetési megszorítások hírére reagálva a tanügyi és a közigazgatási szakszervezetek is tüntetéseket, sztrájkot helyeztek kilátásba.
Több hírforrás által megerősített értesülés szerint Nicola Ciucă miniszterelnök a tárgyaláson kérte a kormánytagoktól, hogy semmilyen módon ne faragják le a béreket, de béremeléseket se hagyjanak jóvá, amíg a parlament meg nem szavazza az új bértörvényt. A minisztériumoknak a dologi kiadások terén kell tízszázalékos megtakarítást elérniük.
Mit nem vásárolhatnak a költségvetési intézmények?A G4Media.ro hírportál már múlt pénteken közzétette az állami kiadások lefaragását célzó sürgősségi kormányrendelet egy munkaváltozatát, amely egyebek mellett betiltaná a költségvetési intézményeknek, hogy autót, bútort, vagy irodafelszerelést vásároljanak, továbbképző tanfolyamokra vagy csapatépítő tréningekre költsenek pénzt.
A publikussá vált, nem hivatalos tervezet azt is előírná, hogy a bérekkel kapcsolatos kiadások 2023-ban se lépjék túl a tavalyi szintet, továbbá betiltaná a nyugdíj és fizetés halmozását az állami szektorban. Ez utóbbi rendelkezés a kormányfőt is választás elé állítaná, Nicolae Ciucă ugyanis miniszterelnöki fizetése mellett – tartalékos tábornagyként – szolgálati nyugdíjjal is rendelkezik. A tervezet kizárná azt is, hogy egyazon személy több állami intézmény igazgatótanácsi tagja legyen, a doktorátussal rendelkezőknek pedig nem járna automatikusan 50 százalékos pótlék, csak akkor, ha azon a szakterületen dolgoznak, amelyből doktoráltak.Állami nyugdíjak és bérek halmozása?A kormánykoalíció hétfői tanácskozásáról szintén beszámoló News.ro hírportál szerint az állami nyugdíjak és bérek halmozásának betiltásáról sem tettek le a kormánypártok, de abban egyeztek meg, hogy az intézkedést a „speciális” – nem járulékalapú, hanem külön törvények által szabályozott – nyugdíjakra korlátoznák és nem sürgősségi kormányrendelettel, hanem a parlament által megszavazandó törvénnyel léptetnék hatályba, mert félő, hogy különben elbukná az alkotmányossági kontrollt.
A PSD elnöke kedden a parlamentben újságíróknak megerősítette: több intézkedésről tárgyaltak, de még nincs végleges tervezet ezekről. A különböző javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások 10 százalékkal történő csökkentése kapcsán azt mondta, a helyi önkormányzatok képviselői egyeztetést folytattak a pénzügyminiszterrel, és megállapodtak abban, hogy „ez a legjobb megoldás.”
Cél: beruházások„A román állam egyetlen banit sem fog visszavenni a költségvetésben megszabott összegekből. A helyi és a központi hatóságok megtakarításait egyaránt a beruházások felé irányítják” – magyarázta Marcel Ciolacu, hozzáfűzve: nem volt szó a koalícióban sem a közalkalmazotti fizetések csökkentéséről, sem a jövedelmek befagyasztásáról.
Azt is megkérdezték tőle az újságírók, hogy milyen döntés született a magas állami fizetésekről, illetve az állami fizetés és a nyugdíj halmozásáról. A szociáldemokrata pártelnök elmondta, a fizetés és a nyugdíj halmozását sürgősségi kormányrendelettel nem lehet megtiltani, ez csak törvénnyel valósítható meg, de így is alkotmányossági aggályokat vet fel az eljárás.Közben azonban mérlegelik annak a lehetőségét is, hogy adóztassák meg az állami fizetést a nyugdíjjal halmozó alkalmazottak jövedelmét, ha az meghaladja az államfő bruttó fizetését, ami hozzávetőlegesen 25 ezer lej. Hozzátette, jómaga progresszív adózásra tett javaslatot, de várják a pénzügyminisztérium álláspontját az ügyben. Marcel Ciolacu hozzátette, az intézkedés kizárólag a közszférára vonatkozna, arról nem volt szó, hogy a versenyszférára is kiterjesszék.
Tüntetnének a tanügyi és közigazgatási szervezetekA költségvetési megszorítások hírére reagálva a tanügyi és a közigazgatási szakszervezetek is tüntetéseket, sztrájkot helyeztek kilátásba. Szerintük a bérek befagyasztása a tavalyi szinten és a tervezett létszámstop a 15 százalékos infláció mellett működésképtelenné teszi az amúgy is a szakképzett munkaerő hiányával küzdő oktatási rendszert, ahonnan szerintük valósággal „menekülnek” a pedagógusok az anyagi megbecsülés hiánya miatt.A kormány egyébként a tervezettnél alacsonyabb költségvetési bevételek miatt kényszerül takarékossági intézkedésekre. Az adóhatóság szerint az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) költségvetési hiányt.
