A politikus rámutatott: hosszú egyeztetéseket követően sikerült a közigazgatási törvénykönyv tervezetének egy olyan változatát elfogadtatni, amely a mostani jogszabályoknál hatékonyabban vezérli majd a helyi és központi közigazgatást, ugyanakkor kedvez az anyanyelv-használat szempontjából.
„Több mint kilencven módosító javaslatunk volt, ebből több mint hetvenet elfogadtak. Minden területen sikerült nemcsak az eredeti tervezethez képest, hanem a most érvényben lévő törvényekhez képest is jobb változatot elfogadtatni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ a prefektúrákra, dekoncentrált intézményekre, illetve a sokat vitatott és perek tárgyát képező utca-, útjelző-, irányjelző-, földrajzi helyeket jelző táblák esetében is bővítette az anyanyelv-használat területét. A prefektúrák hatáskörét az alkotmányos keretek közé rendezte vissza, a polgármesteri, önkormányzati hivatalok szerepét pedig a szubszidiaritás elve szerint növelte meg – tájékoztatott Kelemen Hunor.
Mint mondta, a köztisztviselők esetében azokat a szabályokat módosították, amelyek eddig nagyon sok esetben a hivatalok működését gátolták.
„Töröltük például az ellenőrzést, a cenzúrát a jegyző esetében, amely nem tette volna lehetővé, hogy olyan tervezeteket bocsássanak közvitára az önkormányzatok, amelyeket a jegyző nem látott el a kézjegyével” –részletezte Kelemen Hunor.
A közigazgatási törvény tervezete hétfőn a szenátusból a döntéshozó képviselőház asztalára került.
