Kelemen Hunor: vissza kell vinni a józan észt a kormányba

A tanácskozást megnyitó Biró Rozália SZKT-elnök elmondta: a Területi Képviselők Tanácsa (TEKT), az RMDSZ nőszervezete és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) egyaránt azt az álláspontot képviseli, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök a legalkalmasabb arra, hogy az RMDSZ jelöltje legyen az államfőválasztási kampányban. 

„Kelemen Hunor az a politikus, aki a magyar közösség érdekeit legjobban képviselheti, és aki széles körű politikai, stratégiai tapasztalatára építve megfelelő államelnöki kampányt folytathat le” – hangsúlyozta Biró Rozália. Elmondta, Kelemen Hunor a TEKT csütörtöki ülésén elfogadta a szervezetek felkérését. 

A jelöltségére vonatkozó szavazást megelőzően igény szerint szót kaptak az RMDSZ belső frakcióinak képviselői és egyéni felszólalók is.

Winkler: „Legyen Kelemen Hunor a mi csapatkapitányunk” 

Az RMDSZ szórványfrakciójának nevében felszólaló Winkler Gyula európai parlamenti (EP) képviselő hozzászólásában kifejtette: a TEKT-en szórványszervezetek vezetői is részt vettek, és ők is támogatták a felkérést, hogy Kelemen Hunor legyen az RMDSZ elnökjelöltje a küszöbönálló államfőválasztási kampányban.

„A szórványközösségek vezetői az SZKT keretei között is kérik, legyen Kelemen Hunor a mi csapatkapitányunk, képviselje elnökjelöltként közösségünket az államfőválasztási megmérettetésen. Szerintünk ő az a politikus, aki képes arra, hogy a legnagyobb higgadtsággal, rálátással tudja megszólítani közösségünket, és el tudja mondani elvárásainkat, véleményünket a többségi médiában is” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

Brutális kritériumok: felszámolnák a kisközségeket

Cseke Attila (Partium-frakció) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés, amelyet 2025-ig szándékoznak elfogadni a bukaresti parlamentben, meghatározó lesz az elkövetkező évtizedekre. Az elképzelések szerint felszámolnák azokat a községeket, amelyek lakosságszáma 3000-5000 alatti, illetve amelyek nem bizonyulnak önfenntartóknak. A szenátor brutális, valóságtól elrugaszkodott kritériumoknak nevezte ezeket. Ha érvényesítenék, a községek 84 százaléka megszűnne – mondta. Ami pedig az önfenntartást illeti, a 2023-as pénzügyi adatok értelmében az országban alig 47 önkormányzatnak (1,47 százalék) áll módjában helyi illetékből és adókból fedezni a költségeket, a megyei önkormányzatok közül pedig egyiknek sem – tette hozzá.

Elmondta: a demagóg kritériumok helyett inkább a helyi közpénzügyi törvényt kellene rendbe tenni, méltányosabban visszaosztani a befizetett helyi adókat. Hozzátette: ilyen körülmények között az erdélyi magyarság számára létfontosságú, hogy minél nagyobb befolyásra tegyen szert a következő törvényhozásban, ellenkező esetben megismétlődhet nálunk is az 1996-os szlovákiai eset, amikor a magyar közösség számára hátrányos módon húzták meg a közigazgatási határokat. Ez Bukaresttől sem áll távol, lásd a 2015-ös régiósítást, amely szintén nem a magyarok előnyére született. 

„Olyan államelnökjelölt kell, aki ezekre a demagógiákra megfelelő válaszokat tud adni, erre pedig a legmegfelelőbb személy Kelemen Hunor, a szövetség elnöke” – mondta Cseke. 

Tornai Szilárd székely­udvarhelyi tanácsos, a TREND-frakció nevében szólalt fel. Meglátása szerint a román elnökjelöltek részéről nem lehet arra számítani, hogy a fiatalok jövőjéről, a külföldön dolgozók hazavonzásának problémájával is foglalkoznak majd. 

„Fontos, hogy a szövetség elnökjelöltje konkrét jövőképet fogalmazzon meg a fiatalok számára is. Szerintünk erre Kelemen Hunor a legalkalmasabb, hiszen ő többször is bebizonyította, minden generációt képes megszólítani, legyen az egyetemista, családos vagy nyugdíjas” – folytatta Tornai. Nyomatékosította: az erdélyi magyar fiatalok elvárása a stabilitás, a kiszámíthatóság, a jó megélhetés, illetve a szakmai kiteljesedés feltétele. 

Nemcsak a medvétől, hanem az államtól is meg kell védeni az embert

Tánczos Barna szenátor (Székelyföld-frakció) úgy fogalmazott: önálló elnökjelöltre továbbra is azért van szükség, hogy a magyar közösség minél láthatóbb legyen. „Az erdélyi magyarság nem csak statisztikai adat, láthatók, hallhatók kell hogy legyünk, számolni kell velünk. Láttatnunk kell, hogy más kisebbségekkel ellentétben nem merültünk el a történelem süllyesztőjében, hanem azok tűntek el, akik ellenünk dolgoztak” – fogalmazott. 

Kifejtette: Kelemen Hunor az a politikus, akinek a 25 évben nem volt és jelenleg sincs alternatívája. A népszerűség pedig nem az óriásplakátok számán múlik. Munkával kell kivívni a tiszteletet, nem propagandával – hangoztatta. Kiemelte: a Kelemen Hunor vezette RMDSZ politikai döntéseinek középpontjában az ember áll – és nemcsak akkor, amikor a medvével szemben kell megvédeni, hanem a „mamut” állammal szemben is. 

A Kós Károly-frakciót képviselő Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Erdőszentgyörgy polgármestere hozzászólásában elmondta: azt a sikert, amit az erdélyi magyar közösség a választási év első felében elért, meg kell ismételni a küszöbönálló választásokon is.

„Ott kell lennünk a bukaresti törvényhozásban, és a törvényhozási erős képviselethez hozzá kell lehessen csatolni a kormányzás lehetőségét is, önkormányzataink minél hatékonyabb támogatása érdekében” – fejtette ki. Véleménye szerint Kelemen Hunor a legalkalmasabb arra, hogy a szövetség jelöltje legyen az államfőválasztáson.

„Ce păcat, că nu-i român…” 

Szabó Ödön Bihar megyei képviselő (kereszténydemokrata frakció) emlékeztetett: 1996-ban, amikor az RMDSZ először indított államelnökjelöltet Frunda György személyében, sok román szavazó értett egyet azzal, amit képviselt, egy „baj” volt csupán, a nemzetisége. „Ce păcat, că nu-i român!” (Milyen kár, hogy nem román!) – hangzott el sokszor. Sajnos, a helyzet nem sokat változott azóta, továbbra sem az számít, hogy mit mond, hanem hogy ki mondja. Olyan világban élünk, ahol a katona politizál és könyvet ír, papot tesznek a költségvetéshez, a művelődési miniszter felköszönti születésnapján a több száz éve halott Brukenthal bárót, az ügyész pedig jobban ért az infúziós pumpához, mint az egészségügyi minisztérium ellenőrző testületének tagjai. A román államfők sora is kész csőd – mondta a képviselő, bizonyítékként Klaus Iohannis államfő emlékezetes mondására utalt, miszerint az állam kudarcot vallott, nem tudja megvédeni állampolgárait. Egy ilyen beismerést más körülmények között az azonnali felmondás követte volna – tette hozzá. A fentiek tükrében Szabó ezt az országot a viccbéli döglött lóhoz hasonlította, amely elé vagy mögé hiába fognak bármilyen szekeret, nem mozdul. A lóba, ebbe az országba kellene lelket lehelni, az RMDSZ erre partner – fejtette ki. 

Frappáns volt a kenguruhasonlat is: a „magasugró” állat köré hiába húztak magasabbnál magasabb kerítést, érthetetlen módon mindig meglógott – de nem a falakon keresztül, hanem a nyitva felejtett ajtón.

„Ilyen irracionális Románia is – folyamatosan emeljük a kerítéseket adózásban, oktatásban, minden más területen, de a kapukat elfelejtjük bezárni…” – fogalmazott.

Felszólalásában utalt Csomortányi Istvánnak, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ügyvezető elnökének a magyarországi populista, euroszkeptikus Mi Hazánk Mozgalommal való együttműködésére is. Csomortányinak ez a „náci-nárcisztikus barátsága” vállalhatatlan az RMDSZ számára – mondta.

Biró Rozália: Hiteles ember, hiteles politikus

A Belső Erdély-frakció képviseletében Csoma Botond Kolozs megyei képviselő szólalt fel, kifejtve: a június 9-én elért választási siker egyik kulcsa az volt, hogy az RMDSZ „jól ötvözte az etnopolitikát a szakpolitikával”; ezt az eljárási módot kell alkalmazni a továbbiakban is – emelte ki. 

Rámutatott: 1996 óta az RMDSZ-nek mindig volt jelöltje, és messzemenőleg nem igaz, hogy csak az erdélyi magyarok problémáival foglalkozott a választási kampányban” – részletezte a képviselő. Hangsúlyozta: Kelemen Hunor bebizonyította, tud pragmatikus lenni, és a mindenkori párbeszéd híve. Közvetítésével romániai és magyarországi politikai vezetők is találkoztak már több alkalommal egymással, és ez jó út, amelyet érdemes és kell folytatni – nyomatékosította. 

Hozzátette: Kelemen Hunor elismert politikus a románok körében is – egyértelmű, hogy az elnökválasztási megmérettetésen ő kell hogy képviselje a magyarságot. 

Vincze Loránt EP-képviselő reményét fejezte ki, hogy a sikeres önkormányzati és EP-választás után a parlamenti választások is sikerrel járnak, az RMDSZ pedig újra kormányra tud lépni. Az önálló államfőjelölt indítása pedig jó lehetőség arra, hogy ismertessük nézetünket Romániáról, Európáról, a világról, erre pedig a szövetségi elnök a legalkalmasabb.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette: 27 éve dolgozik együtt Kelemen Hunorral a közösség képviseletének különböző színterein. Kiemelte, a szövetségi elnök tisztességes, szavatartó, pragmatikus, transzilvanista politikus, magyar értelmiségi. Rámutatott: A választási folyamat eszköz arra, hogy a politikus hallattassa közössége hangját. 

Megállapította, meggyőződése, hogy csak a magyarok jelöltje tudja és fogja azt elmondani, hogy a magyarok mit gondolnak szülőföldjükről. 

„Ha nem mi mondjuk el az elképzeléseinket, ha Bukarestből határozzák meg a jövőnket, annak bizonyosan nem lesz jó vége” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor. Hozzátette: Kelemen Hunor olyan politikus, akinek van szava, befolyása ebben az országban és a határon túl is; olyan jelölt, aki az egész ország számára a legmegfelelőbb, legfelkészültebb lenne, kiválóan alkalmas az államfői tisztség betöltésére.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke is úgy véli: a jó elnökjelölt ismérve a mérhető politikai teljesítmény, a tisztesség, a megbízhatóság, a párbeszédre való hajlandóság, a mértéktartás, a határozottság, a következetesség, a hibák korrigálására való hajlandóság, a populizmus ellentéteként értelmezett hazafiasság és a szülőföldszeretet.

„Értelmezésünk szerint ezek Kelemen Hunor személyében megvannak. Ugyanakkor ezeket a tulajdonságokat román politikusok is felsorolták már a korábbiakban Kelemen Hunor kapcsán” – mutatott rá Horváth Anna. Hozzátette: „változtassuk meg idén a román közösségben a magyar elnökjelöltre vonatkozóan elterjedt „milyen kár, hogy magyar” szólást arra, hogy „milyen kár, hogy nem magyar...”

Biró Rozália is úgy véli: csak magyar ember képviselheti ezt a közösséget. Kelemen Hunor több évtizedes munkássága során bebizonyította, hogy hiteles ember, hiteles politikus. 
Borboly Csaba Hargita megyei tanácsos szerint a jó vezető nem feltétlenül az, akit megszavaznak, vagy kineveznek. A jó vezető az, aki képes megérteni a közösséget és aki mögé fel tud sorakozni a közösség – mondta. Bátorításként a székely innováció egyik mintapéldányát, a közös csíki–udvarhelyi produkciónak számító „tejből készült” pálinkát ajánlotta fel. 

Miklós Zoltán Kovászna megyei képviselő szerint fontos, hogy az államelnökjelölt az általános, gazdasági problémákról is beszéljen. „Kormányon a helyünk, nem hagyhatjuk, hogy a rossz döntések sora folytatódjon. Ennek az országnak szüksége van ránk, a tudásunkra” – mondta.

Dr. Vass Levente volt egészségügyi államtitkár is erre a véleményre erősített rá: olyan országban élünk, ahol az egészségügyi minisztériumban nem tudnak különbséget tenni az eutanázia, a palliáció és a nem megfelelő orvosi kezelés között. Az RMDSZ-nek vannak elképzelései arról, hogyan lehet a szolgáltatási szektort működőképessé tenni, ezeknek az elképzeléseknek kell az elnöki kampány során is Kelemen Hunornak hangot adnia.

A magyarság problémáira csak a magyar jelölt hívja fel a figyelmet

Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában megköszönte, és megtisztelőnek nevezte a róla elmondottakat, kiemelve: az elért sikerek közösek voltak. Mint fogalmazott, az elnökjelöltséggel feladatot kapott az SZKT-tól, amelyet vállal, és a velejáró munkát becsülettel el fogja végezni.

Emlékeztetett: a szövetség 1996 óta minden alkalommal állított elnökjelöltet, még akkor is, ha nincs esélye bejutni a második fordulóba. 

„A józan ész azt diktálná, ne szállj olyan versenybe, amelyben nem nyerhetsz. Ennek ellenére az elmúlt évek tapasztalatai az önálló jelöltállítás fontosságát támasztják alá. Mert lehet, hogy az RMDSZ jelöltje folyamatosan veszít, a közösség azonban mindig nyer az elnökjelölt-állítás által” – mondta. 

„Minden egyes elnökválasztás alkalmával fel kellett tennünk magunknak a kérdést, miért kell magyar jelöltet állítanunk. Hogy a kérdést megválaszoljuk, abból kell kiindulnunk, hogy felelősek vagyunk azért, hogy mi fog történni az országgal. Ez a mi hazánk is, és bármi történik vele, hatással van ránk, romániai magyarokra is, éljünk a Székelyföldön, Belső-Erdélyben, a Partiumban, a Bánságban, Máramarosban vagy Moldvában” – magyarázta a szövetségi elnök.

Hangsúlyozta: a magyar közösség jobb, élhetőbb országot akar, és azt, hogy otthon érezze magát szülőföldjén. „Ugyanakkor, a magyarok tiszteletet kérnek, nemcsak magukért, hanem gyermekeikért, utódaikért is. Jogokat kérünk, nemcsak kötelességeket” – hangsúlyozta.

Kelemen Hunor kifejtette: ha az RMDSZ nem állít elnökjelöltet, ha csak parlamenti választáson indulnának a szervezet képviselői, a törvényhozási képviselők választókörzetein kívül senki nem beszélne a magyar közösségről. 

„Az ilyen alkalmakat is ki kell használni, hogy megszólítsuk a román közösséget, mert a problémáinkat csak velük együtt tudjuk megoldani. Az államelnök-választás minden polgárról szól, de a magyarok üzenetét kizárólag a magyar államfőjelölt fogalmazza meg, és mondja el. Márpedig, ha nem nevezzük meg a problémáinkat, azok csak számunkra léteznek majd” – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor.

A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ-nek a kampányban gondosan meg kell fogalmaznia a kérdéseket, és válaszokat, amelyekre a közösség odafigyeljen. Rámutatott: a választás kétfordulós, a magyar emberek az első fordulóban szívük, logikájuk után választhatnak, a másodikban rendszerint a jobbik jelöltetre vagy a két rossz közül a kisebbik rosszra szavaznak majd. 

Románia 2040-re „szép, nagy és üres ország lesz” 

Megjegyezte továbbá: választási kampányban nem az csinál bohócot magából, aki elnökjelöltként indul, bár nincs esélye, hanem az, aki reális problémákra ostoba válaszokat ad. A politikus szerint azért kell az RMDSZ-nek elnökjelöltet állítania, mert az a jelölt a teljes közösség ügyét szolgálja, és fel tud mutatni olyan jövőképet, amely magyaroknak és románoknak egyaránt jó.

A szövetségi elnök a továbbiakban összegezte, melyek azok a témák, kérdések, amelyeket az elnökválasztási kampány vonatkozásában fontosaknak tart. Mint mondta, mindenekelőtt az állam és a polgárok viszonyáról, a fennálló bizalmi válságról kell beszélni, fel kell vetni a helyes közigazgatási reform kérdését, a biztonságpolitikai kihívásokat is. Továbbá választ kell tudni adni az egyre fenyegetőbb demográfiai csökkenésre, fel kell vetni a nagy elosztórendszerek összeomlásának veszélyét, azt, hogy ha folytatódik a jelenlegi trend, Románia 2040-re „szép, nagy és üres ország lesz”.

„A felmérések is azt mutatják, illetve mi is lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy az emberek dühösek, mert az állami intézmények túlszabályozottak. Dühösek, mert úgy érzik, méltánytalanul bánnak velük, mert az állam bizalmatlan velük szemben; az emberek úgy ítélik meg, hogy az állam többnyire visszaél a rendelkezésére álló hatalommal” – részletezte Kelemen Hunor. 

Az állam hatalmasra nőtt óriáshoz hasonlítható, aki lassan üt, de nagyot, mert megteheti. „Nem a kisebbet, a gyengébbet segíti, hanem a nagyobbat, erősebbet, a központot a perifériával szemben. A visszaosztás szintjén Bukarest úgy viselkedik, mintha neki lenne országa, nem az ország fővárosa” – mutatott rá Kelemen Hunor. Megjegyezte: az állami rendszerek, alrendszerek nem működnek megfelelően, legyen szó digitális formanyomtatványokról, vagy az egészségügyi biztosítóházról. 

„Minden erőfeszítésünk ellenére, egy tizennégy éves iskolásnak továbbra is heti negyven órája van, ez egy teljes munkaidő, és utána kell még otthon is tanulnia” – folytatta a politikus. Hozzátette: a fejlesztési régiók is eltérően fejlődtek, egyenlőtlenségek vannak. A vállalkozók is nehéz helyzetbe kerültek, mert a nehézkes, bürokratikus rendszer nem az ő érdekeiket szolgálja. 

„Rémállam, amely alattvalóként kezeli a polgárt”

Szójátékkal élve, Kelemen Hunor úgy fogalmazott: ez a rémálomszerű „rémállam” alattvalóként kezeli a polgárt, amely mélyen bizalmatlan az állammal szemben, a jogok és kötelességek pedig nincsenek egyensúlyban.

A politikus megállapította továbbá: az sem lehetséges, hogy az államelnök tíz éven keresztül valamiféle kellemetlen díszletnek tekintse a polgárokat, és egy olyan alkalmat se találjon, hogy beszéljen az embereknek arról, mit miért tesz, és azoknak mi lehet a következménye – mondta Klaus Iohannisra utalva Kelemen Hunor. „Olyan elnökre van az országnak szüksége, aki változtatni tud az állam és a polgárok viszonyán, aki jelen van a közéletben, a társadalomban, párbeszédet tud folytatni a különböző társadalmi csoportokkal” – hangsúlyozta.

Az állampolgárok nem feltétlenül azért mennek el Romániából, mert több pénzt akarnak keresni – ez csak az egyik oka a távozásuknak. „Egyre gyakrabban azt halljuk: elmennek, mert befizetik az adóikat, és nem kapnak sem tiszteletet, sem minőségi szolgáltatásokat cserébe” – folytatta a szövetségi elnök. 

Káosz, improvizáció – nem tudni, mire költöttek milliárdokat

Az RMDSZ álláspontja szerint vissza kell vinni a rációt, a józan észt a politikai vezetésbe, a kormányzásba és minden olyan állami intézménybe, amelyben az állampolgárok sorsát befolyásolják – nyomatékosította Kelemen Hunor. 

„Jelenleg sem kiszámíthatóságot, sem stabilitást sem tapasztalunk – ezek hiányát tanúsítják a politikai döntések, a megnövekedett költségvetési hiány, az uniós forrásokból finanszírozandó munkálatok kifizetéseinek elmaradása, a vállalkozók nehézségei is” – magyarázta a politikus.

A szövetségi elnök kiemelte: amióta az RMDSZ-t tavaly júniusban kiszorították a kormányból, azóta káosz, improvizáció, kiszámíthatatlanság van: nem tudni, mire költöttek milliárdokat az uniós helyreállítási alapokból, és óriási költségvetési hiány várható, 7,8, akár 8 százalék.

Hozzátette: ha nem változtat a politikai vezetés, változtat a polgár: azzal, hogy elmegy az országból. Olyan politika kell, amely az embereket itthon tartja, akik elmentek, azokat visszahívja. 

Jövőkép, amely magyaroknak és románoknak is jó

Az államelnököknek minden kormányzati területre hatásuk van, mutatott rá Kelemen Hunor. „Nagy dolgok úgy nem kerültek az elmúlt húsz évben a döntéshozatal elé, hogy az államelnökök véleménye, ujjlenyomata ne legyen rajtuk. A külpolitikától a védelmi politikáig minden egyes területen tudta és fogja éreztetni Románia elnöke a hatását” – részletezte. 

A szövetségi elnök beszélt arról is, hogy Románia az elmúlt tíz évben erős atlantista álláspontot képvisel. Az RMDSZ ezt fontosnak tartja, az ország biztonsága kulcsának tekinti. „A Fekete-tenger térsége a biztonságpolitikai kihívások miatt felértékelődött, azzal együtt Románia geopolitikai súlya is. De az államelnöknek el is kell mondania az embereknek, hogy a védelemre szánt 2,5 százalékot honnan vesszük, mire költjük” – jegyezte meg Kelemen Hunor.

Hozzáfűzte: az országnak olyan elnökre van szüksége, aki tudja, hogy a tagállami érdeket az uniós érdekkel össze kell hangolni, és akinek erős szövetségesei vannak a régióban. Kelemen Hunor szerint az országnak proaktív külpolitikára van szüksége, ugyanakkor az állam többségének és kisebbségének viszonyát az államfőnek segítenie kell, előre kell vinnie.

„A választási időszakban valós problémákról fogunk beszélni; mindig az embereket és a józan észt fogjuk képviselni, a pragmatikus transzilvanizmust, amely nemcsak az erdélyieknek, hanem Romániának is jó” – összegezte Kelemen Hunor.

Fotólk: RMDSZ