A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Cseke Attila szenátorral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, és ezen tért ki a legfelsőbb bíróság új jogegységi határozatára.
Amint lapunk is megírta: tavaly év végén egy jogegységesítési határozat született a legfelsőbb bíróságon, amely a héten jelent meg a hivatalos közlönyben. Ennek értelmében a legfelsőbb bíróság úgy határozott, ha a telekkönyvben nem a püspökség szerepel tulajdonosként, akkor az egyházak nem kaphatják vissza iskoláikat, hacsak nem bizonyítják „közvetlen bizonyítékokkal”, hogy az ő tulajdonuk volt és hozzájuk tartozott a telekkönyvbe beírt entitás.
Kelemen Hunor szerint a legfelsőbb bíróság rendelkezése megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és arra enged következtetni, hogy Románia nem jogállam. "Ahol nincs biztosítva a tulajdonhoz való jog, arról az államról nem mondható el, hogy jogállam" - mondta az RMDSZ elnöke.
Kifejtette: 34 évvel a romániai rendszerváltás után már nem lenne szabad azt mondani az egyházaknak, hogy a telekkönyv nem elegendő, ezért 19. századi dokumentumokat kell felmutatniuk bizonyítékként. Aki ezt kéri, az vagy nem érti a jelenséget jogi, politikai és társadalmi szempontból - mondta, és ez szerinte a legfelsőbb bíróság tapasztalt tagjairól nem mondható el -, vagy pedig rosszindulatú, és a 2000-es évekből az 1990-es évek elejére akarja visszavetni a romániai restitúciós folyamatot.
"Ez elfogadhatatlan!" - jelentette ki az RMDSZ elnöke, emlékeztetve: Románia vállalta, hogy visszaszolgáltatja az egyházaknak a kommunista rezsim által elkobzott vagyonukat.
Kelemen Hunor leszögezte: a bukaresti parlamentben kell törvényi megoldást találni a magántulajdon biztonságának védelmére. "Ha egyetlen záradékkal meg lehet fordítani a történelem kerekét, akkor egyetlen ember, egyetlen intézmény vagy egyetlen egyház sem lehet biztos abban, hogy a tulajdonhoz való joga nem sérül" - mutatott rá a szövetségi elnök.
Emlékeztetett, hogy a kommunisták az egyházaktól és nem mástól kobozták el azokat az ingatlanokat, amelyeket ők később visszakértek, ezek az egyházak kezelésébe tartoztak, és ezt szerinte a legfelsőbb bíróság tagjai is tudják.
Felidézte, hogy amikor a román parlamentben elfogadták a restitúciós törvényeket, a közszándék egyértelműen az volt, hogy az elkobzott ingatlanokat oda kell visszajuttatni, ahonnan elvették őket. "Minden más csak filozofálgatás vagy rosszindulat" - fogalmazott az RMDSZ elnöke -, hozzátéve, hogy aki a tulajdonjogot megkérdőjelezi, az a jogállamiság és Románia ellen dolgozik.
Borítókép: RMDSZ
