A kiállítás lényegében fémjelzi a kolozsvári Dolgozó Nő folyóirathoz tartozó fotógyűjtemény digitalizálási folyamatának befejezését. A mintegy tízezer, 6x6-os, színes dia- és középformátumú képet tartalmazó gyűjtemény hamarosan elérhető lesz a Minerva Archívum www.photoarchive.minerva.org.ro honlapján. A tárlat központi témája a nők ábrázolása – ideológia és valóság között a Dolgozó Nő (1945–1989) folyóirat oldalain. A Kedves Bori rovat volt az egyik módja annak, hogy a szerkesztőség – amely pontosan a tárlat helyszínén működött – kapcsolatot tartson fenn olvasóival.
A Dolgozó Nő fotógyűjteményének digitalizálása során a projekt munkatársai törekedtek arra, hogy lehetőség szerint meg is értsék a lapban közölt fényképek összefüggéseit és a kontextust. A Kedves Bori kiállítás egyik megalkotója, Miklósi Dénes képzőművész, a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem (UAD) grafika szakának volt oktatója a Szabadságnak elmondta: már csak azt is érdekes összevetni, hogy a fényképész által beállított, megalkotott fényképek hogyan jelentek meg végül nyomtatásban.
A tárlat koncepcióját kidolgozó csapat (Miklósi Dénes, Oana Hodade, Răzvan Anton, Öllerer Áron, Jancsik Gergő, Nagy Blanka-Ágnes) úgy döntött, hogy a Dolgozó Nőnek az olvasói leveleket közlő Kedves Bori rovatára összpontosít, hiszen ezen rovat által intenzív kommunikációt tartott fenn a szerkesztőség az olvasókkal. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a kiállítás a terjedelmes levelezésnek csak kis részét használja fel.
A digitalizálási folyamat során több műhelyt szerveztek a fényképek kapcsán körvonalazott témák köré: a tárlaton többek között ezeknek a műhelymunkáknak az eredményeit is bemutatják, a meghívott képzőművészek és audiovizuális szakemberek is hozzájárulnak majd az élmény kialakításához.
A kiállítás Facebook-eseményének borítója
A projekt munkatársai megpróbálták végigkövetni, melyek voltak a főbb kérdések, amelyeket az ötvenes, hatvanas, hetvenes, majd nyolcvanas években feltettek a szerkesztőknek, milyen típusú problémákat vetettek fel az olvasók. Ezek a problémák egyébként nyilvánvalóan nagyon erőteljesen kapcsolódtak a korszak hétköznapjaihoz – magyarázta a képzőművész. A tárlat helyszínén hétfő délután improvizált stúdiót nyitottak, és fiatal nőket kértek meg arra, hogy a rovat néhány levelét felolvassák. A hátteret ahhoz hasonló módon alakították ki, amilyen annak idején lehetett, a felolvasó hölgyekről pedig fotót, filmfelvételt is készítettek, amelyeket majd a megnyitón játszanak le. Tulajdonképpen azt is vizsgálják ezáltal, mennyire rezonálhatnak a mai emberrel a Kedves Bori üzenetei, amelyeket „mai arcok” olvasnak fel. A feltevés természetesen az, hogy a felvetett problémák jó része ma is jelen van a társadalomban – magyarázta Miklósi Dénes.
Elmondta: annak idején a Dolgozó Nőben nagyon sokféle fotó jelent meg, konyhai felszerelésektől kezdve az asztalokra kerülő ételekig, portré- és divatfotókig. „A fényképeken látszik, hogy nem voltak professzionális stúdiókörülmények, különféle megoldásokhoz folyamodtak. Próbáljuk ugyanakkor megérteni azt is, milyen lehetett a reklám szerepe az akkori gazdasági erőviszonyok között” – részletezte Miklósi Dénes, hozzátéve: „Nem mindegy, hogyan fényképezel le egy arcot, és hogyan néz majd vissza rád az adott fotóról.”
Harun Farocki Csendélet (Still Life) című filmjét is levetítik a tárlaton: reklámfotós, filmes szakember azt vizsgálta, hogy a 17. századi németalföldi csendélet-festészet alkotásaihoz viszonyítva, hogyan valósul meg a jelenkori, reklámcélú „csendélet”. Lefilmezte például, hogyan készül a svájci óra, vagy a sajt.
A Dolgozó Nő ma is élő belső munkatársával, szerkesztőbizottságának tagjával, Márton Len Ilonával készült beszélgetésből is ízelítőt kaphatnak a résztvevők. „Elmeséli, mi is volt ez a Kedves Bori rovat, hogyan változott a terjedelme, és hogyan pulzált a szerkesztőség és olvasói közti kapcsolat. Mint dokumentumot kiállítjuk a Márton Len Ilona visszaemlékezését is a Dolgozó Nő szerkesztőségében végzett munkáról, amelyet most nemrég írt le, 88 évesen, gyöngybetűkkel” – részletezte Miklósi Dénes.
A Kedves Bori (Dragă Bori) tárlat Facebook-oldalán közzétett összegzés szerint a Dolgozó Nő volt az egyetlen magyar nyelvű, nőkkel foglalkozó folyóirat a szocialista Romániában, amely 1945 és 1989 között jelent meg. 1948 óta a Romániai Demokratikus Nők Szövetsége koordinálta, székhelye Kolozsváron volt. A szerkesztőbizottságban Berde Mária, Látó Anna, Orosz Irén, Erős Blanka, Turósné Jakab Irma, Márton Len Ilona, a szerkesztők között pedig Jordáky Lajos, Marton Lili dolgozott, továbbá Varró Ilona, Erdélyi Lajos, Nagy Olga, Létay Lajos, Lázár József, Kányádi Sándor, Korda István, Kovács Erzsébet, Panek Zoltán, Szilágyi Júlia, Páll Árpád és Lászlóffy Csaba is. A grafikai tervezést Gy. Szabó Béla, Vernes András és Cseh Gusztáv végezte, a folyóirat fotósa pedig (1959–60-tól) Ion Miclea-Mihale volt.
A december 15-ig látogatható kiállítás visszatér tehát abba a térbe, ahol annak idején a Dolgozó Nő szerkesztősége működött, ennek néhány elemét a szervezők meg is próbálják visszaadni, rekonstruálni.
Borítókép: A tárlat helyszínén hétfő délután improvizált stúdiót nyitottak, és fiatal nőket kértek meg arra, hogy a rovat néhány levelét felolvassák. Fotó: Rohonyi D. Iván
