Korunk Kulcsa díjat kapott Könczey Elemér grafikus
Az eseményen elhangzott, a Korunk Kulcsát 2004-ben alapította a szerkesztőség, és nagyrabecsülése jeléül minden évben olyan személynek vagy munkatársának ajánlja fel, akik jelentős szerepet játszanak a folyóirat életében, akik írásaikkal vagy egyéb projektekkel járultak hozzá a munkához. „2025-re a szerkesztőség Könczey Elemér grafikusnak szavazta meg a Korunk Kulcsát, és úgy gondolom, hogy ezt indokoltan tette, hiszen a díjazott szinte harminc éve intenzív munkakapcsolatban áll a Korunkkal” – mondta a főszerkesztő, hozzátéve, hogy a mostani folyóirat grafikai arculatát is Könczey tervezte, ugyanakkor nagyon sok kötet borítója is az ő keze munkája, emellett a lapban számtalan illusztrációja szerepel.
Az este ünnepeltje megköszönte az elismerést, elmondta, ezt a díjat nem egyedül ő kapta, hanem mindenki, akivel együtt dolgozik. „Ezt a díjat mindenki kapja, aki velem kapcsolatban áll, akikkel dolgozom (…), természetesen a családom, a barátaim is, és végsősoron mindenki, aki itt van. Ez közös díj, úgy gondolom, hogy a kulcsnak a súlyát csak úgy bírhatom el, hogyha ebben mindenki osztozik” – mondta Könczey Elemér, hozzátéve, kár, hogy a díj nem marcipánból van, akkor fel lehetne szeletelni, hogy mindenki kapjon belőle.
Bába István, a Vault One Galéria társalapítója és művészeti vezetője úgy fogalmazott, „az általunk felépített szimulákrumok világa szigorú szabályok szerint működik. Jelek és szimbólumok alkotják, amelyek élesen kirajzolt formákkal, tiszta élekkel határozzák meg mindennapjainkat. Könczey Elemér tervezőgrafikus pontosan ismeri a rendszer törvényeit, ám a festő–rajzoló karikatúráiban társadalomkritikus. Az alkotó mindezt játékosan, szinte nevetve tagadja meg”. Bába István szerint Könczey műveiben a jelek már nem fegyelmezett rendben sorakoznak, hanem Basquiat-szerű káoszban, grafikai tumultusban jelennek meg, ahol a tiszta szimbólum lassan feloldódik, és a kép festői vonalak homályába sodródik. „Ez a világ felidézi Jean Baudrillard gondolatát a szimulákrumokról, miszerint a jelek a modern társadalomban elszakadtak a valóságtól, s immár önálló életet élnek. A reklámok, a logók, az ikonok többé nem tárgyakat mutatnak, hanem vágyakat és ideálokat, amelyek az eredeti formájukban talán soha nem is léteztek, ez a szimulált világ lett a mi valóságunk”. Bába István úgy gondolja, hogy a kiállítás ezzel a gondolattal megy szembe: visszahívja a nézőt abba a dimenzióba, ahol a homály, a rejtély és a misztérium nagyobb értéket hordoz, mint az élesre csiszolt, steril formák. A képeket nézegetve felmerül a kérdés: lehet-e több mindent csinálni, több nyelven megszólalni, és mégis autentikusnak maradni. Bába István úgy fogalmazott, „azt hiszem, hogy ez az egyik legnagyobb félelme az alkotóknak. Ezt megbeszéltük mi ketten, de a válasz itt van előttünk. Ez a kiállítás maga a bizonyíték, hogy lehet, sőt érdemes” – tette hozzá.
Az Indirekt tárlat október 20-ig látogatható, hétköznaponként 16–19 óra között, előzetes telefonos egyeztetés alapján (0722-538698).
