A Philadelphiából, az ABC News televízió szervezésében sugárzott több mint 90 perces esemény a demokrata Kamala Harris számára az első elnökjelölti vita volt, míg Donald Trump már második televíziós vitáján vett részt a 2024-es választási kampány során. Június végén a republikánus politikus vitapartnere még Joe Biden elnök volt, aki részben a vitán nyújtott teljesítménye nyomán lépett vissza, és engedte át a jelöltséget alelnökének, Kamala Harrisnek.
A két politikus azonos időkeretben szólalhatott meg és reagálhatott a másikra. Az összegzések szerint Donald Trump 42, Kamala Harris 37 percen keresztül beszélt.
A vita első témája a gazdaság helyzete volt azzal a kérdéssel, hogy az amerikai emberek jobban élnek-e, mint 4 évvel korábban. Erre válaszul Kamala Harris a középosztály érdekében tervezett lépéseket ígért, többek között 6 ezer dolláros adókedvezményt a gyerekek után, valamint az első lakást vásárlók számára egyszeri anyagi hozzájárulást 25 ezer dollár értékben.
Donald Trump az elmúlt évek inflációja okozta károk helyreállítását ígérte és azt, hogy az amerikai gazdaság védelme érdekében vezetne be kölcsönösségi alapon vámot például egyes Kínából érkező termékekre.
Az illegális bevándorlás és a határőrizet kezelésével kapcsolatban Kamala Harris republikánus ellenfelét azzal vádolta, hogy megakadályozta a határválság kezelésére vonatkozó kétpárti törvény elfogadását a Kongresszusban.
Donald Trump az illegális bevándorlás okozta társadalmi hatásokat a vita során többször említette, megismételte a határ lezárásának szükségességét az illegális átlépések előtt, és hangsúlyozta, hogy az illegálisan érkezett bevándorlók hozzájárulnak a bűnözés növekedéséhez.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a demokrata alelnök és elnökjelölt Ukrajna további támogatásának szükségességét hangoztatta, és úgy fogalmazott, hogy Ukrajna a számára rendelkezésre bocsátott biztonsági támogatás révén tudta megőrizni függetlenségét és szuverenitását az orosz agresszióval szemben.
Donald Trump az elsődleges célnak a háború lezárását, megállapodás elérését és az életek megóvását nevezte az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hozzátéve, hogy "a harmadik világháborúval játszunk".
A republikánus elnökjelölt az Egyesült Államok világpolitikai súlyáról beszélve Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is megemlítette. Fontos vezetőnek nevezte, és azt idézte a magyar kormányfőtől, hogy hozzá, Donald Trumphoz köti az Amerika iránti tisztelet helyreállítását a világban.
Az Izrael és a Hamász közötti háborúról Kamala Harris kijelentette, hogy Izraelnek joga van az az önvédelemhez, ugyanakkor azonnali tűzszünetre van szükség, valamint kétállami megoldásre a kérdés hosszú távú kezelésére.
Donald Trump ezzel szemben megismételte, hogy szerinte Amerika gyengesége, és a háttérben álló Irán ereje miatt indított támadást a Hamász 2023 októberében. Ellenfelével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Kamala Harris valójában "gyűlöli Izraelt".
A 90 perces vitában felmerült a terhesség-megszakítás, a békés hatalomátadás és a választások szabályosságának garantálása, a Donald Trump ellen indult büntetőperek politikai vonatkozása, az egészségbiztosítási rendszer megőrzése, valamint a klímaváltozás témája is.
Zárszavában Kamala Harris arról beszélt, hogy elnöksége esetén az ország előre haladna, míg Donald Trumppal visszalépne, valamint megjegyezte, "nem vagyok Joe Biden és nem vagyok Donald Trump".
Donald Trump arra hívta fel a figyelmet, hogy Kamala Harrisnek három és fél év alelnökség állt rendelkezésére ahhoz, hogy kezelje a határválságot és a gazdasági helyzetet, amit nem sikerült elérnie.
Románia is szóba került a vitán. A vitát moderáló újságírók sorozatos kérdésére, hogy Trump akarja-e, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút, a republikánus jelölt sorozatosan azt válaszolta: ő csak azt akarja, hogy a háború mielőbb véget érjen, és ha ő lesz az elnök, ezt 24 óra alatt el is éri. Mégis hogyan? Úgy – mondta Trump – hogy beszél Volodimir Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyinnal , és eléri, hogy az ukrán és az orosz elnök a tárgyalóasztalhoz üljön.
Arra a kérdésre, hogyan látja a helyzetet, Kamala Harris azt mondta, Donald Trump hozzáállását még azok a katonai parancsnokok is szégyenletesnek”minősítették, akik elnökként vele dolgoztak. Haris szerint Trumppal ellentétben, aki dicsérte Putyint és vonzódik a diktátorokhoz, „mi, amerikaiak nem ilyenek vagyunk”.
„Mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, találkoztam Zelenszkij elnökkel, és megosztottam vele hírszerző szolgálataink adatait. Aztán elmentem a keleti szövetségeseinkhez, Lengyelországba és Romániába” - folytatta. Támadta Trumpot mondván: azzal, hogy enged Putyinnak, veszélyezteti a keleti országokat.
„Érthető, hogy európai szövetségeseink miért olyan hálásak, hogy ön már nem elnök (…) Ellenkező esetben Putyin Kijevben ülne, és egész Európára vetné a szemét, kezdve Lengyelországgal” - vádolta.
A CNN felmérése szerint a vitát követő regisztrált amerikai szavazók 63 százaléka és 37 százaléka szerint Harris jobban teljesített. A hagyományosan a republikánus jelölteket támogató Fox News csatorna által szervezett panelbeszélgetés résztvevői pedig túlnyomó többségben Kamala Harrist jelölték meg a vita győztesének.
Moszkvában nem váltott ki túlzott lelkesedést a vita
Egyáltalán nem tetszett a Kremlnek, ahogyan Vlagyimir Putyin nevét emlegették Kamala Harris és Donald Trump amerikai elnökjelölti vitájában, és felszólította őket, hogy ne keverjék bele őt politikai csatározásaikba – közölte Dmitrij Peszkov. Putyin szóvivője újságíróknak elmondta: „az álláspont teljesen világos, az Egyesült Államok egésze, függetlenül attól, hogy a jelöltek melyik párthoz tartoznak, negatív hozzáállást, barátságtalan magatartást tanúsít hazánkkal szemben”.
