A Kalota-parti település már számos alkalommal magára vonta a közvélemény figyelmét kulturális eseményeivel, példaértékű rendezettségével és tisztaságával, faluturizmusával, sikeres beruházásaival, a fejlődésre sokat adó önkormányzatával, most pedig ismét méltán került a figyelem központjába. Nem csak azért, mert a helyi ökológiai egyesületnek sikerült egy nagy kaliberű konferenciát megszerveznie, hanem azért is, mert a külföldi résztvevők nagy részét ámulatba ejtette a Kolozsvártól félreeső falu kis magyar közösségének akaratereje és együttműködése. Ez utóbbiakat mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt hetek eseményei: az állandó faluszépítgetés, a megbeszélések, az esemény adminisztratív részének szorgalmas menedzselése, a helyiek beszervezése, a kulturális programok összeállítása.
Mivel ekkora esemény megszervezésére még sohasem vállalkozott a közösség, volt bennük némi félelem és bizonytalanság, ami nehezebbé tette a felkészülés időszakát, ám mindenki lehetőségeihez mérten próbált segítséget nyújtani. Volt, aki a falu szebbé tételében segített, más a vendégek elszállásolásában vette ki a részét. Voltak, akik a finom és bőséges eledelért fáradoztak, vagy az adminisztratív teendőket vállalták magukra, és olyanok is akadtak, akiket bármikor lehetett riasztani, hiszen mindig ott voltak, amikor a segítségükre volt szükség. Mielőtt viszont belevágnánk a közepébe, érdemes ismertetni, hogy miről is szól egy OT.
Minden évben találkoznak a zöldek
A Zöld Civil Országos Találkozó egy olyan fórum, amely összegyűjti a Kárpát-medencében tevékenykedő zöld civil szervezeteket, vagyis azokat, amelyek a környezetvédelemért munkálkodnak. Nem is sejtjük, hogy hány olyan személy vesz körül bennünket, aki szívügyének és hivatásának tartja a környezet óvását, és energiát nem kímélve dolgozik sokszor szélmalomharcot vívva a rendszerrel. A civil szervezetek működése ugyanis nem nevezhető leányálomnak: amint sokan elpanaszolták, az állam ritkán támogatja kellően mozgalmaikat. Mivel ennyi szervezet nehezen tudná tartani egymással a kapcsolatot, és a nagy távolságok a kollaborációt is megnehezítik, minden évben szerveznek egy találkozót, ahol szakmai kérdéseket vitathatnak meg, értékelhetik az elmúlt év eredményeit, és olyan tervezeteket szavazhatnak meg, amelyeket a delegáltak előterjeszthetnek a felsőbb vezetőségnek. A találkozó szakmai részében két plenáris ülést is tartanak: a megnyitón egy aktuális környezetvédelmi probléma kapcsán szerveznek kerekasztal-beszélgetést, a zárón pedig ismertetik a megszavazott delegáltak névsorát, döntenek az előterjesztett tervezetek sorsáról, és megszavazzák a következő OT helyszínét. Emellett szekcióprogramokat is szerveznek, ahol különböző témájú, a környezetvédelem több oldalát érintő kérdéseket vitatnak meg. Idén például szó esett tájgazdálkodásról, környezeti nevelésről, tanyasi termékekről és tanyák működéséről, karbon-semlegesítésről, ökopszichológiáról, biodiverzitásról, fenntartható fejlődési célokról és természetesen a zöld életmódváltásról is. Annyira aktuális és izgalmas kérdéseket boncolgattak a résztvevők, hogy jó lett volna egyszerre mindegyiken ott lenni és bekapcsolódni a beszélgetésbe, hiszen olyan gyakorlatias kérdések vetődtek fel, amelyek mindannyiunk életét befolyásolják.
Nagyobb a baj, mint hinnénk
Laikusként sem kell túlzottan tájékozottnak lenni ahhoz, hogy az ember egy ilyen esemény után levonja a következtetést, miszerint a környezetünk állapota napról-napra romlik.
Minden szakmai beszélgetés, egyeztetés a lesújtó adatok ismertetésével kezdődött, amelyek mellett még egy optimista környezetvédő sem mehet el szótlanul. Íme, néhány probléma vagy megoldási javaslat, amelyekre sikerült nem szakmabeliként is felfigyelni (az adatok főként Magyarországra vonatkoznak): az egyre csökkenő árterek súlyosan befolyásolják a biológiai sokféleséget; hiába nő a szárazföldi ökoszisztémákban a védett területek száma, hiszen ez idő alatt a biodiverzitás akár a hatodára is csökken; a nagyvárosok túlnépesedéssel küzdenek, miközben a falvakból fogy a lakosság, így a helyi termelők száma is jelentősen csökken, teret engedve a multik térhódításának; drasztikusan csökken a vízellátás, a szabályzások miatt az árterek 90 százaléka elveszett; 1974 és 2014 között 1,4 milliárd hektárral csökkent a termőföldek aránya; a veszélyes hulladékokkal való foglalkozás egyre nagyobb üzlet, mialatt olyan nagymennyiségű veszélyes anyagok kerülnek a természetbe, amelyeknek hormonkárosító és rákkeltő hatásuk van; az újrahasznosított műanyagok (amelyek akár a gyerekek játékaiban is benne lehetnek) rengeteg káros anyagot tartalmaznak, hiszen a fémek újrahasznosításával ellentétben ez esetben minden veszélyes melléktermék visszakerül a gyártmányba; a higanyt még mindig rengeteg termék gyártásánál használják, habár régóta ismeretes káros hatása az egészségre; az EU 28 országában 2015-ben 75 millió tonna veszélyes hulladék keletkezett, ami a teljes szilárd hulladék 3,8%-át teszi ki; az olaj többszörös használata során rákkeltő anyagok szabadulhatnak fel, ahelyett pedig, hogy leöntenénk a lefolyón, súlyosan szennyezve a vizet, érdemes elvinni gyűjtőállomásokhoz; érdemes tudni: a gyógyszerhulladékot a patikák kötelesek visszavenni; a háztartási vegyszerek valójában annyira károsak, hogy csak védőruhában lehetne dolgozni velük; az elektronikai eszközök élettartama egyre inkább csökken, mialatt az e-hulladékok tömege nő, a szeméthegyek pedig afrikai és ázsiai országokba kerülnek; környezetvédelmi szempontból a túlnépesedés jelenti az egyik legaktuálisabb problémát: még ma is vannak országok, ahol tiltott a fogamzásgátlás; például Afrikában volt olyan eset, hogy a férj nem engedte a feleségét fogamzásgátlót szedni, mert csak a betegek szednek gyógyszert, és aki beteg, az nem tud dolgozni…
Alternatív programok: kincskereséstől a hagyományőrzésig
Mivel az OT nemcsak a szakmai kérdések megvitatásáról és az elszomorító adatokon való bánkódásról szól, hanem a feltöltődésről és a helyi jellegzetességek felfedezéséről is, a szervezők számos szabadidős tevékenységgel készültek. Néhány fiatal az idegenvezető szerepét magára öltve kisebb csoportokban vezette körbe az érdeklődőket, bemutatva a település legfontosabb látványosságait: a Tájházat, az Ady Endre-emlékszobát, a XIII. századi református műemléktemplomot, valamint Ady Endre, Szent István és Gyarmathy Zsigmond emlékművét. A kíváncsibbak kipróbálhatták a kincskereső tanösvényt, amely során térkép segítségével kellett eljutniuk a falu különböző pontjain elhelyezett táblákhoz, megfejtve a rejtvényeket. A civil expóként elnevezett vásáron néhány szervezet mellett helyi termelők kínálták portékájukat Gazdálkodj felelősen! társasjátéktól kezdve újrahasznosított anyagokból készült tárgyakon keresztül mézig és házi pálinkáig. Sőt, a bevállalósak kipróbálhatták a teremtésvédelmi szabaduló ládát is…
Helyi termelőktől lehetett vásárolni
A legsikeresebb programpontnak mégis a nyitott porták kezdeményezés bizonyult, amely által a résztvevők betekintést nyerhettek néhány népi, hagyományos foglalkozás rejtelmeibe. Ilyen volt a szőnyegszövés, varrás/hímzés, fafaragás és kenyérsütés. Sokan csak ámulni tudtak a hagyományos, fából készült esztovátán, és csodálkozva hallgatták, hogy a rongyszőnyeghez kézzel darabolják fel a szabályos szélességű, hosszú ruhacafatokat. Megtudták, hogy sokszor a vagdosás több időt és fáradtságot igényel, mint maga a szövés folyamata. A kemence mellett ülő várakozó tekintetek között is volt néhány, amelyik még sosem látott hagyományos kenyérsütést, a frissen sülő kenyér illata pedig még több érdeklődőt vonzott be. Aztán kiderült, a varrás és a faragás nem is olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik, ám ennek ellenére voltak olyanok, akik szívesen kézbe vették a tűt, vagy a kalapácsot és a vésőt.
A szombat esti néptáncos műsor méltó megkoronázása volt a rendezvénynek: miután a helyi Felszeg Gyöngye Néptánccsoport három generációja is megmutatta tehetségét mezőségi és kalotaszegi táncokat ropva, az érdeklődők is elleshettek néhány alaplépést. Akinek nem volt elég e talpalávaló, az a Mangalica koncerten folytathatta a szórakozást, bizonyítva a blues, rock és rock’ n’ roll iránti rajongását.
Nagy sikernek örvendtek a fellépő néptáncosok
Ahhoz, hogy látható lenyomata is maradjon a találkozónak, minden szervezet elültetette facsemetéjét a Kalota patak partjára, így minden évben visszatérhetnek látogatóba palántájuk növekedésének ellenőrzésére hivatkozva.
Akik nélkül nem ment volna
A helyi lakosok mellett számos társszervező segítette a helyi ökológiai egyesületet abban, hogy megvalósulhasson az idei OT. A záró plenáris ülésen a szakmai rész végeztével Péter György-Árpád főszervező, a Silvanus Ökológiai Egyesület elnöke néhány mondatban próbálta kifejezni köszönetét és elégedettségét: „Nagyon büszke vagyok arra, hogy közel száz szervezet képviseltette magát, és majdnem ötszáz résztvevő regisztrált. Arra is büszke vagyok, ahogyan kis közösségünk apraja-nagyja összefogott ahhoz, hogy megszervezzük, lebonyolítsuk az OT-t.” Amint hangsúlyozta, egy hasonló rendezvény lebonyolításához komoly költségvetés szükséges, így az anyagi támogatások nélkül nehéz lett volna megvalósítani az Országos Találkozót. Fáradhatatlan munkájukért díszoklevéllel fejezte ki köszönetét a helyi egyesület Farkas Istvánnak és Gőz Brigittának, akik évek óta visszajárnak és besegítenek az éves rendezvények lebonyolításában. Póka András György polgármester is kifejezte köszönetét a szervezők és a résztvevők felé, kijelentése alapján pedig Kalotaszentkirály végleg felkerült a konferenciaturizmus térképére.
A helyi önkéntesek csapata
Különleges helyszín, páratlan vendégszeretet
Habár mindenkinek lehetősége lesz kérdőíven keresztül is visszajelezni a találkozón szerzett tapasztalatairól, a hazaindulás előtt még jutott idő egy gyors közvélemény-kutatásra is. Mint kiderült, a legtöbb résztvevő veteránnak számít egy ilyen rendezvényen, ennek ellenére mégis sikerült olyanokat kiszúrni a tömegből, akik először vettek részt OT-n. A Kárpátaljáról érkező csapat egyik tagja tömören fogalmazta meg elégedettségét: „fantasztikus felkészültség hasonló szellemiséggel párosulva. Őszintén erre is számítottam.” Egy fiatal pár szintén először vett részt OT-n; szerintük egy hasonló eseményen a civil szervezetek tartós kapcsolatokat tudnak kiépíteni, így az ismerkedés sokszor fontosabb a szakmai résznél. A lány varrónőnek tanul, és szeretne majd természetes anyagokból ruhákat készíteni, ezzel is küzdve a multik térhódítása ellen. Két Sopronból érkező egyetemista lánynak főként a helyszín szolgált fő indokul a részvételre: jó volt látniuk a program és a környezet változatosságát, és élmény volt hozzájuk hasonló emberekkel együtt lenni. Mivel egyetemen őket főként az állami szervezetek felé irányítják, örülnek, hogy a rendezvény által betekintést nyerhettek a civil szféra működésébe is.
Sokan nem is tudtak egy bizonyos dolgot kiemelni, mert mindennel tökéletesen meg voltak elégedve, legyen szó a kulturális és szekcióprogramokról, a kirándulásokról, a szállásról vagy az étkezésről. Nemtől és kortól függetlenül külső szemmel jó volt látni azt a hivatástudatot, amely minden résztvevő szemében felcsillant, hiszen számukra a környezetvédelem inkább jelent elköteleződést, mintsem munkát.
Ha zöld konferencia, akkor nem hiányozhatott a programból a faültetés
