Kábésított pluszmínusz

Kábésított pluszmínusz
Okleveles komcsik, nyolcpróbás konzervatívok, harcedzett ökoanarchisták, hívők, még hívebbek és szimpla kétkezi ateisták, idesüssetek: esztendőt löktem mérlegre, a tavalyit, haddlámmennyitnyom? A latban, a jattban, a natban, és különben is, a ti időtökből való, jó lesz haptákban figyelni!

Állom a vihart, a tartós(ított) ellenszelet, a szélcsendet... no ezt nem állhatom, mert tompítja a (h)arcélemet, de a tény, hogy itt beszélek előttetek, ennek eklatáns igazolása.

Bürokratabőrbe bújt brüsszeli brigantik grasszálnak szana meg szét, hát csak ne zabráljanak, ezt megoldjuk mi házilag, hazailag akarom mondani, maradjon határainkon belül a sarc, mert mit ér, kérdem én titőletek, a nemzet, ha nem képes kitermelni saját kebléből tősgyökös potentátjait. Mit, ha a kontinentális korrupció közepette nem tudjuk felmutatni sajátosan megvesztegetett emberfőinket, kik egyben főembereink is.

Tamponországnak teremtett bennünket a geopolitika istene: s miközben a háttérben hatalmak egyre közelebb lopakodnak, e glóbusz egymásnak vetemedő erejét magunkba szívjuk, mely íme új energiává nemesedik – ez lesz pannon prosperálásunk plutóniuma. Igaz, még tere nincs hozzá, hogy plenárisan kibontakozzék, de tudjuk és hisszük: most a tér a tét. Ettől függ nemzet és lét. Rajtunk múlik, hogy a sor(o)s kovácsai avagy hányatottai leszünk. Merthogy leszünk, az tutira hótzicher, és hogy nem akárhogyan arra, mint felelős politikus és államférfiú, ezenhelyt makromérget veszek... ööö... elnézést, maroknyi mérget.

S ha már a marok, meg a makro így szóba került, kisnemzeti minimál-érzetünket levetkőzve szegezzük tekintetünket a márciusi előfuvallatokra, a megújhodás hárfaharmóniáját hirdető közeljövőre. Évezrede létrejött, azóta sokszor szenvedett, százada hátba döfött hazánk nekünk több, mint közigazgatási és államhatárok közé illeszkedő földdarab. Bár világviszonylatban területileg a statisztikai (és történelmi) szigor a mezőny második felébe utal, népességünk szerint is ekörül stagnálgatunk stabilan, sohase feledjük, hogy egy nemzet önnön becsét nem ezek az adatolható faktumok szabják meg: nálunk az 1+1 sohasem torpant meg a kettes küszöbén. Mint jól tudják, ezért is járja a mondás a 3 db. magyar igazságról. Mely évezredes patinája révén záloga újabb ezredévnek. Ha mi is akarunk, mert merünk.

promedtudo2Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Én is végighallgattam az általam sokra becsült Romsics Ignác egyórás (bizonyos pontokon szinte már meghökkentő) interjúját a YouTube Heti válasz nevű portáljának hírcsatornáján (Túlment a hatalom minden elfogadható mértéken 2025. 06. 25). A jeles történész szenvedélyesen védelmezi az elégedetlenek vádjaival szemben a Magyar Tudományos Akadémia mai vezetését. Pedig minden épeszű ember tudja, hogy mi a tényleges helyzet.
Máskép(p)
Máskép(p)
Máskép(p)