Jövőnkről, Kolozsváron az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltjeivel

Jövőnkről, Kolozsváron az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltjeivel
Bevallása szerint élete legsötétebb négy évét zárja László Attila. Az orvos végzettségű Kolozs megyei szenátor nem csak politikusi minőségében, hanem a gyógyászatban jártas szakemberként is meg van győződve: a román parlament tele van őrültekkel. Hasonlóan megrázóak bukaresti tapasztalatai Hegedüs Csillának is, aki 2014-ben néhány hónapig kulturális miniszter, majd három hétig miniszterelnök-helyettes volt a Ponta-kormányban. Csoma Botond városi tanácsos, a Kolozs megyei képviselőjelölt-lista biztos befutója helyi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Legutóbb az Apáczai-líceum művészeti osztálya körüli botrány alkalmával volt alkalma tapasztalni a román intézményvezetők cinizmusát, amikor magyar érdekekről volt szó. Abban viszont, úgy tűnik, mindhárman egyet értettek: ebből a „diliházból” nem szabad kimaradni.

- Vissza kell fogni mindazt, amit ellenünk terveznek, ezért kell erős magyar képviselettel jelen lenni a román törvényhozásban az elkövetkező négy évben is! – hangzott el a Jövőnk, Kolozsváron témában sorra került beszélgetésen, amelyet kedd délutánra hirdettek meg a lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában. A vendégeket, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselőjelöltjeit – Hegedüs Csillát, László Attilát és Csoma Botondot - Tibori Szabó Zoltán újságíró kérdezte arról, milyen jövőt képzelnek el Kolozsvár, a kolozsvári magyarok számára, és hogyan kívánnak ennek megvalósításához hozájárulni, amennyiben mandátumot nyernek a december 11-ei választásokon.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, képviselőjelölt és Tibori Szabó Zoltán a rendezvényen

Az RMDSZ Mentsük meg Erdélyt Bukaresttől! idei kampányjelmondatának mintegy alátámasztására László Attila kifejtette: a szenátusban töltött évek alatt rádöbbent, Románia nem is egységes ország, hiszen a törvények nem vonatkoznak egyformán mindenkire. Egyetlen példa: Erdélyben az adófegyelem 85 százalék fölötti, az országos átlag 42 százalék. Mi lehet akkor a többi régióban? – tette fel a kérdést az újabb mandátumra pályázó szenátor, aki szerint Erdély és Kolozsvár jövőjét nagymértékben az határozza meg, hogy milyen költségvetési forrásokkal rendelkezhet.

László Attila újabb négy éves mandátumra pályázik

Hegedüs Csilla jövőképén nagyon sokan osztozunk: unokáinkkal kézen fogva biztonságban sétálunk Kolozsvár addigra már rendezett közlekedésű utcáin az Apáczai iskolától a színházig, a sokadik Interferencia fesztiválra. Ez ugyanis azt jelenti, hogy gyermekeink itthon maradtak, mert számukra minőségi munkahelyet, gyermekeiknek pedig minőségi tanulási feltételeket kínált ez a város, amelyben továbbra is él a magyar kultúra, amelyben továbbra is van igény nem a multi-, hanem az interkulturalitásra.

Csoma Botond az RMDSZ Kolozs megyei képviselőházi listavezetője

Csoma Botond szerint a nyelvi jogokat normatívan kell rendezni, el kell érni, hogy az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogszabályokban a nemzeti kisebbségek arányát 20-ról 10 százalékra csökkentsék. Ezért fontos, hogy az RMDSZ képviselői jelen legyenek a parlamentben, mondta a jelölt, bár belátta, nem könnyű a választókban visszaállítani a bizalmat. A parlament népszerűsége nagyon alacsony, meg sem közelíti az ortodox egyházét vagy a DNA-jét, tette hozzá cinikusan.

Márpedig Kolozs megyében is a magyar választókon múlik, hogy egy vagy ismét két képviselőnk lesz, és hogy marad-e a szenátori tisztség. Vagy ahogy azt a nép nyelvét jobban értő Vákár István megyei tanácsi alelnök kampánykörútjai során oly bájos egyszerűséggel megfogalmazta: „Bácsi, az érdekképviselet olyan mint a három lábú szék. Az egyik lába a helyi, a másik a megyei önkormányzat. A harmadik a parlamenti képviselet. Maga hagyná, hogy a gyereke ráüljön egy kétlábú székre? Ugye nem! Na tessék akkor december 11-én elmenni szavazni!” 

További részletek a csütörtöki Szabadságban

ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELEI