A parlamenti képviselő leszögezte: az aláírásgyűjtési jó alkalom volt arra, hogy az RMDSZ élő kapcsolatot alakítson ki a választópolgárokkal. „Remélem, hogy május 26-án támogatják az RMDSZ jelöltjeinek listáját, és legalább két magyar képviselőt juttatunk be az EP-be, akik a Kárpát-medencei magyar frakciót fogják erősíteni” – hangsúlyozta Csoma Botond, hozzátéve: rajtunk kívül senki nem fogja képviselni az erdélyi magyarok problémáit.
A május 26-i európai parlamenti választások napjára időzített népszavazás kapcsán az RMDSZ politikusa kifejtette: a Szövetség támogatja, hogy a referendum által kikérjék bizonyos kérdésben a polgárok véleményét. Csoma Botond úgy vélte, a magyar választóknak részt kell venniük a referendumon is. „Akár technikai, akár jogi kérdésre kell majd válaszolniuk az embereknek, az RMDSZ a részvételre buzdít” – fejtette ki a megyei szervezet elnöke.
Ajánlás és alkotmányos jogCsoma Botond emlékeztetett arra, a Velencei Bizottságnak van ugyan egy ajánlása, hogy az uniós tagországokban ne szervezzenek referendumot az EP-választások napján, mert ez elterelheti a figyelmet a választások fontosságáról, ám az államfőnek alkotmányos jogában áll népszavazását kiírni.
„Az RMDSZ tisztában van azzal, hogy vannak olyan erdélyi magyarok, akik román pártokra szavaznak. A legnagyobb gondot mégis az apátia jelenti, ami a szavazástól való távolmaradáshoz vezethet. Mivel felmérések még nem készültek, egyelőre csak találgatni lehet, hogy a referendum miatt megnő vagy csökken a polgárok szavazási kedve” – tette hozzá Csoma Botond.
A politikus ugyanakkor kitért arra is, nem értenek egyet azzal, hogy a kormány egy tollvonással, azaz sürgősségi kormányrendelettel módosítsa az igazságügyi törvényeket, amelyekről a parlamentben heteken át vitáztak. „Ilyen fontos kérdésekben nem kellene megkerülni a parlamentet” – nyilatkozta Csoma Botond.
Az RMDSZ nem értett egyet a 114-es sürgősségi kormányrendelettel sem, mivel szerintük nem lehet az ország adórendszerét a feje tetejére állítani, és elbizonytalanítani a befektetőket, ezért erre vonatkozóan módosító javaslatokat fogalmazott meg.
Ki lesz a SRI tevékenységét felügyelő bizottság következő elnöke?A politikus – aki egyben az RMDSZ-t képviseli a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságban – elmondta: a testület elnöke, Claudiu Manda lemond, mivel indul a parlamenti választásokon a szociáldemokraták listáján. Közlése szerint még nem lehet tudni, hogy ki lesz az utódja, ezt a PSD-nek kell eldöntenie.
„Úgy néz ki, nyilvános vitára kerül az a jelentés, amit a titkosszolgálati lehallgatásokról készítettünk. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egy féligazságokat tartalmazó párhuzamos jelentést készített el. Ugyanakkor közel áll a befejezéshez az a dokumentum, amely a hírszerzés és az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség) közti viszonyt taglalja. Sok dokumentumot vizsgáltunk meg, a jelentés hamarosan a plénum elé kerül megvitatásra. A harmadik dokumentum az ügyészség és más intézmények között megkötött protokollumokról szól. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy ezek a protokollumok alkotmányellenesek, mivel a hírszerzés a törvény által tiltott tevékenységet végzett. A protokollumok egy részét már a nyilvánosságra hozatal előtt vagy azt követően felmondták” – összegzett Csoma Botond.
A jelentéseket a parlamentnek is el kell fogadnia, s amennyiben ez megtörténik, akkor törvénymódosításokat eszközölnek. Csoma Botond úgy vélte, módosítani kellene a nemzetbiztonsági törvényt. Erre vonatkozóan már volt is kezdeményezés: létrehoztak egy szakbizottságot, amely azonban egyelőre semmi érdemi munkát nem végzett.
KIHELYEZETT ÉS LEFESTETT KÉTNYELVŰ TÁBLÁK
Csoma Botond beszámolt arról, hogy Kolozs megyében tizenhárom településen sikerült kihelyezni a kétnyelvű helységnévtáblákat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi napokban festékkel lefújták a magyar nyelvű feliratot Ajtonyban és Aranyosgerenden, ezért az RMDSZ intézkedni fog, hogy helyreállítsák az eredeti állapotot. Azokon a településeken, ahol még nem helyezték ki a többnyelvű helységnévtáblákat, az RMDSZ a helyi önkormányzattal fog tárgyalni ennek érdekében. Amennyiben pedig ez nem vezet eredményre, akkor a kormánybiztosi hivatalhoz, azaz a prefekturához fordulnak, és ha ott sem járnak sikerrel, beperelik az illető önkormányzatot.
