A legfrissebb adatok szerint a megyében a szövetségnek a szavazatok 3,65 százalékát sikerült megszereznie a képviselőház, valamint 3,78 százalékát a szenátus esetében. Mivel a megyében a 2021-es népszámlálás alapján a magyarság aránya 3,91 százalékot tesz ki, és, ha a leadott szavazatokat ehhez viszonyítjuk, akkor a részvételi arány igencsak magas, de persze nem elégséges ahhoz, hogy saját szenátort és képviselőt bejuttathasson a parlamentbe, viszont erősíti az RMDSZ országos eredményeit. A megyében a Nemzeti Liberális Párt kapta a legtöbb szavazatot, közel 24 százalékot, a Szociáldemokrata Párt a harmadik lett 18 százalékkal. A szélsőséges pártok az országos szinten tapasztalt megerősödést mutatták itt is: az AUR második lett valamivel 19 százalék fölötti eredménnyel, a többi hasonló ideológiájú párt pedig a szavazatok mintegy 17 százalékát gyűjtötte be. Az USR 9 százalékot szerzett.
Az RMDSZ számára kiváló eredmény született Nagyenyeden, ahol a 2021-es népszámlálási adatok szerint 13 százalékot tesz ki a város magyarsága, az RMDSZ pedig ennél több, 14,72 százalékot ért el a szenátus, illetve 14,29 százalékot a képviselőház esetében, ami nyilván azt jelenti, hogy a románság köréből is nyert voksokat a szövetség.
Ezzel az eredménnyel, akárcsak az államelnök-választás első fordulójában (a Kelemen Hunorra leadott szavazatok), Nagyenyeden az RMDSZ második helyen végzett, amire sosem volt példa a forradalom utáni időszakban. Ez az eredmény elég volt ahhoz, hogy lekörözze az AUR-t, amelyik szorosan követte a rangsorban, 14,58 illetve 14,19 százalékkal. Első helyen a Szociáldemokrata Párt végzett a municípiumban, míg a pár évvel ezelőtt vezető pozícióban levő liberálisok visszacsúsztak a negyedik helyre.
„A tízéves kitartó munka meghozta az eredményét: nemcsak a magyarokat sikerült szinte teljes egészében megmozgatnunk, hanem több román ember is úgy gondolta, hogy az RMDSZ az ő érdekeit is képviselni tudja a városban, ezért ránk adta a voksát” – mondta Lőrincz Helga, a nagyenyedi RMDSZ elnöke.
A legkellemesebb meglepetés a magyarság számára kiemelt jelentőségű Magyarlapádon született, ahol mintegy két évtized után ismét első helyen végzett az RMDSZ. A néphagyományairól jól ismert községben a magyarság aránya valamivel meghaladja az 50 százalékot, ez szavazások esetén teljes összefogást feltételez. Saját számítások szerint az itteni magyarság mintegy 72 százaléka vett részt a december 1-i választásokon. A mostani választási eredmények ugyanakkor újra felvillantották annak esélyét, hogy a következő helyhatósági választásokat követően ismét magyar vezetése lehessen a községnek.
Székelykocsárdon, az előző évekhez hasonlóan, ismét összezárta sorait a község 21 százaléknyi magyarsága, és megszerezte a szavazatok többségét, azaz 28,59 százalékát. A Fehér, Maros és Kolozs megyék határán fekvő település az összefogás mintapéldája lehet, hiszen háromszor egymás után sikerült megszerezni a polgármesteri tisztséget és az önkormányzati többséget. A községben nem csökken az a tendencia, hogy a román emberek az RMDSZ-nek szavaznak bizalmat, elsősorban Csegezi Zsuzsa polgármester személyiségének, kiváló teljesítményének köszönhetően, miközben itt is országos szintű (túl) magas szavazatszámot kapott az AUR.
A megye másik jellegzetes, majdnem színmagyar települése, Torockó, hozta a papírformát, vagyis az RMDSZ-re leadott szavazatok száma volt a legtöbb, ráadásul nagyon magas részvételi aránnyal, az országos átlag fölött mentek el szavazni a lakosok.
Győzelemnek számít továbbá, hogy Fehér megyében az RMDSZ-nek ezúttal több szavazókörzetet vagy települést sikerült megnyernie, olyanokat is, ahol régóta nem tudott ilyen jó eredményt elérni. Ezek között említhető Miriszló, Marosdécse, Marosgombás, Marosszentkirály, Csombord, Küküllővár, Vajasd, valamit Nagyenyed és Felenyed egy-egy körzete.
„Megyeszinten az RMDSZ fiókszervezetei nagyon jól tudtak mozgósítani, városon és vidéken egyaránt, ez járult hozzá a jó eredményhez” – vonta le a következtetést Lőrincz Helga.
