A London College of Energy Economics elnöke, Yousef Alshammari az Euronews Businessnek úgy nyilatkozott: továbbra is a bizonytalan túlkínálat uralja a piacokat, annak ellenére, hogy elegendő gáztartalék áll rendelkezésre. Hozzátette, hogy az EU gáztároló kapacitása augusztusban, jóval a határidő lejárta előtt 90%-on állt, és "ma a gáztárolók 95%-os töltöttségen állnak, jóval 100 bcm [milliárd köbméter] felett". Alshammari arra számít, hogy a tárolók szintje 2025 tavaszára nem lesz olyan magas, mint az előző tél végén, 2024 áprilisában, amikor a kapacitás 60%-át tették ki. Szerinte az USA és Oroszország által egyaránt gerjesztett geopolitikai feszültségek a kontinens energiaárait befolyásoló vezető kockázati tényezőt jelentik.
A Gas Infrastructure Europe adatai szerint a közelmúltban tapasztalt alacsony hőmérsékleti értékek miatt november első két hetében megnövekedett a gáztárolók felhasználása Európában, ami a teljes európai gáztároló-kapacitás közel 4%-át (4,29 milliárd köbméter) vette igénybe. Európában tovább fokozta a bizonytalanságot, hogy az orosz Gazprom november 16-án leállította a földgáz Ausztriába történő áramlását a két ország közötti vita miatt. Eközben 2025. január 1-jén lejár az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitját lehetővé tevő fontos szerződés. Az orosz vezetékes gázellátás hiánya "kiválthatja a szénhez és az olajhoz való visszatérést az energiatermelésben, az orosz gázimport csökkenése a megnövekedett energiaigény mellett további LNG-behozatalt indítana el Európába, ami összességében az energiaárakat is felfelé mozdíthatná.
Az egész éves tendenciákat tekintve a gázkereslet csökken: 2022-ben 350 milliárd köbméter volt, és tavalyra 295 milliárd köbméterre zsugorodott. Az EU gázfogyasztása 2024 első hat hónapjában 3,2%-kal csökkent az előző évhez képest. Ez a csökkenés a jelek szerint a megújuló energiaforrásokból előállított energia kapacitásának növekedése és az energiahatékonysági intézkedések javulása miatt következett be. A London College of Energy Economics elnöke szerint azonban az energiaválságok és a villamosenergia-árkiugrások nem kerülhetők el pusztán a megújuló energiaforrásokra való támaszkodással. "Néhány európai ország, mint például Ausztria, Norvégia és Izland jó helyzetben van ahhoz, hogy a vízenergiát az energiaárak jelentős megugrása nélkül használja. Ennek ellenére nem hiszem, hogy Európa teljes mértékben a megújuló energiaforrásokra támaszkodhatna" – mondta. Szerinte Európát a 2021-es és 2022-es energiaválság idején az energiahatékonyság jelentős javulása mentette meg, a szén energiaforrásként való újrafelhasználása, valamint számos franciaországi atomerőmű újraindítása. Az atomenergia 2023-ban elérte az EU energiatermelésének 22,8%-át.
