Ismét az alkotmánybíróság elé kerül az igazságügyi reformcsomag

Ismét az alkotmánybíróság elé kerül az igazságügyi reformcsomag
Ismét az alkotmánybíróság elé kerül a kormánykoalíció által kezdeményezett és a parlamentben megszavazott igazságügyi reformcsomag, miután Klaus Johannis elnök úgy döntött, normakontrollt kér a taláros testülettől.

Johannis ezt ma jelentette be, és egyúttal közölte: a Velencei Bizottság véleményét is kikéri a három jogszabály-módosítást tartalmazó csomagról.A bírák és ügyészek jogállását, valamint a legfelsőbb bírói tanács és az igazságügyi rendszer működését szabályozó három törvényt már hónapok óta próbálja elfogadtatni a szociálliberális kormánykoalíció, de a jogszabályok eddig elbukták az alkotmányossági normakontrollt, amelyet az ellenzék, illetve különböző igazságügyi szervek kértek. Az alkotmánybíróság április 19-én másodszor is visszaküldte kiigazításra a parlamentnek a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását, a másik kettő viszont átment az alkotmányossági szűrőn.Mai nyilatkozatában az elnök újfent bírálta a törvénymódosításokat, amelyekkel szemben Románia nyugati partnerei is aggályaikat fejezték ki. Johannis szerint a törvénycsomag nem felel meg az alkotmányos előírásoknak és az európai normáknak. Úgy vélte, hogy az indítványok egyebek mellett gyengítik az ügyészek jogállását, illetve a bírák és az ügyészek megfélemlítésére irányuló új, párhuzamos testületeket létesítenek.Azt is kifogásolta, hogy megnehezítik a bíráknak az igazságszolgáltatásba való belépését, s ez komoly fennakadást okozhat a rendszerben. Nehezményezte, hogy a legfelsőbb bírói tanács plenáris testületének szerepe csökkenne a szakmai szervezet bírói és ügyészi részlegei javára, amelyek több hatáskört kapnának, akárcsak az igazságügyi miniszter.A kormánykoalíció szerint az ügyészségi visszaélések megakadályozása érdekében van szükség a reformcsomag elfogadására.Az elnök arra kérte az alkotmánybíróságot, ne siesse el a döntést, és konzultáljon a Velencei Bizottsággal.Johannis március elején még azt közölte: nem fogja kikérni a Velencei Bizottság véleményét, ugyanis minden bizonnyal később fogja álláspontját közzé tenni, mint amilyen határidőt megállapít az alkotmány az elnöknek egy törvény kihirdetésére. Johannis akkor azzal érvelt, hogy az alkotmányos határidőt nem lépheti túl, ezért haszontalan lenne az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testületéhez fordulnia. Johannis ezért arra kérte most az alkotmánybíróságot, hogy ne siesse el a mérlegelést.