Klaus Johannis államelnök november 12-én nyújtott be óvást az Alkotmánybírósághoz az ombudsman intézményének megszervezéséről és működéséről szóló 1997/35 számú törvény módosítása ellen. Az államfő óvásának indoklása szerint az új törvény lehetővé teszi, hogy a Nép Ügyvédje nyugdíját az alkotmánybírákhoz hasonlóan számolják ki, ami azt jelenti, hogy bruttó fizetésének 80 százalékát kitevő nyugdíjban részesülne.
“Ellentétben az Alkotmánybíróság bírói számára meghatározott nyugdíjakkal, a kifogásolt törvény különnyugdíjra jogosítja fel mind a tisztségben lévő Nép Ügyvédjét, mind azokat, akik a múltban töltötték be ezt a tisztséget. Nem tisztázott, hogy a jogszabály érvényes-e azokra is, akiket alkotmány- vagy törvényszegés miatt menesztett a parlament” - áll az óvásban.
Johannis kifogásolja, hogy az ombudsman nyugdíját az Alkotmánybíróság bíráinak juttatásaihoz igazították, és eszerint is fogják megadóztatni, de a korai nyugdíjazásra vonatkozó változtatásokkal is elégedetlen.
Klaus Johannis hangot adott annak a véleményének is, hogy mivel az ombudsman rangja megegyezik a miniszterekével, az ombudsman-helyettesé pedig az államtitkárokéval, azonos jogokkal kell hogy rendelkezzenek. A különnyugdíjakkal a Nép Ügyvédje és helyettesei indokolatlan kiváltságban részesülnek az azonos rangú tisztségviselőkkel szemben.
Az államfő további érvei között szerepel, hogy amennyiben a Nép Ügyvédjének egy olyan ügyészi tanácsadót vagy személyt neveznek ki, aki korábban az intézményben dolgozott, ez privilégiumot teremt a volt ombudsman-helyettesek számára. Ugyanakkor pontosításra szorul az is, hogy a különnyugdíj bevezetésre miként érinti az intézmény alkalmazottait, például a gépjárművezetőket.
