Több szempontot kellene figyelembe venni
A diákok tanácsának pénteki közleménye szerint számolni kellene mindenekelőtt a településen mért fertőzöttségi aránnyal, az egészségügyi infrastruktúra állapotával, a tesztelési kapacitással, valamint a fizikai távolság betartásának lehetőségével is. A tanulók érdekvédelmi szervezete kéri, hogy az egészségügyi hatóságok dolgozzanak ki egy algoritmust, amelynek alapján dönthetnek a jelenléti oktatásról. Felhívják a figyelmet arra, hogy a jelenléti oktatás több óvintézkedést is feltételez, ilyen például a tanárok és diákok rendszeres tesztelése, amire még egy ideig nem nyílik lehetőség a non-invazív tesztek beszerzése körüli késlekedés miatt – fogalmaznak az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményben.
A település járványügyi helyzete legyen a mérvadó!
A tanügyi szakszervezetek szerint az adott település járványügyi helyzete alapján kellene dönteniük a tanintézeteknek arról, hogy milyen formában folytatják az oktatást, nem a személyzet átoltottsága kell hogy legyen a fő szempont.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség pénteki közleményében kéri a kormánytól, vizsgálja felül azt a döntését, miszerint a személyzet átoltottságától teszik függővé a jelenléti oktatást az egyes tanintézetekben. Úgy vélik, ebben a formában fertőzési gócokká válhatnak az iskolák és óvodák. Leszögezik, tudatában vannak a jelenléti oktatás fontosságának és mindig is támogatták azt, tekintve azonban, hogy a tanulók 70 százaléka és a tanügyi alkalmazottak 34 százaléka nincs beoltva koronavírus ellen, illetve tesztek sincsenek még az iskolákban, elhibázottnak tartják a minisztérium döntését. Ily módon fennáll a kockázata annak, hogy az elmúlt tíz napban jegyzett fokozatos esetszámcsökkenés után ismét aggasztóan nőni kezdjen az új megbetegedések száma - teszik hozzá.
A szakszervezetek felróják azt is, hogy még nem szabályozták az iskolai tesztelést, ugyanakkor hangsúlyozzák, a tesztelésnek mindenképpen időszakosnak kell lennie, azaz nem csak akkor kell letesztelni egy tanárt vagy diákot, ha a betegség tüneteit észlelik nála.
Az érdekvédelmi szervezetek ugyanakkor azt sem tartják helyénvalónak, hogy a tanintézeteknek hetente közölniük kell honlapjukon a személyzet átoltottságával kapcsolatos adatokat. Szerintük ez diszkriminatív és visszaélésszerű intézkedés, amely sérti az általános adatvédelmi szabályokat és a munkatörvénykönyv előírásait is.
A két szakszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy sok tanügyi alkalmazott átesett a betegségen, így ezt is figyelembe kellene venni a döntéshozatalkor, mint ahogyan azt is, hogy sokaknak ellenjavallt az oltás betegségeik miatt vagy más okból.
Ha kizárólag a tanszemélyzet átoltottságához kötik a jelenléti oktatást, ez egy, legfeljebb két hétig fog tartani, ezután az új megbetegedések miatt ismét a digitális tanrendre való áttérésre kényszerülnek az iskolák. "Az elmúlt időszakban hozott döntések mélyítik a szakadékot oltottak és oltatlanok, szülők és tanulók, illetve a tanügyi alkalmazottak között" - fogalmaznak.
A két szakszervezet álláspontja szerint az egyes tanintézetekre kell bízni a döntést a november 8-i iskolakezdés módjáról, és ennek meghozatalakor az adott település fertőzöttségi mutatóit kellene alapul venni.
Féltik a gyermekeket a szülők
Egy nappal azelőtt, hogy az oktatási miniszter bejelentette volna, milyen formában folytatódik november 8-án az oktatás, az Országos Szülői Szövetség nyílt levelet intézett Sorin Cîmpeanu tanügyminiszterhez, amelyben kérték, hogy a gyermekek ne írjanak félévi dolgozatot.
„Felkérjük a szaktárcát, hogy a megyei szakhatóság azonnal rendelje el az iskolák bezárását, ha az illető településen a fertőzöttségi szint eléri a hat ezreléket. Az iskoláknak – az infrastruktúrájuktól vagy más sajátosságuktól függően – meg kell adni a döntési jogot, hogy felfüggesszék a jelenléti oktatást. Utóbbit főleg az elemi tagozaton és a cikluszáró osztályoknál kell előnybe részesíteni” – tudhatjuk meg a szülői levélből.
Ugyanakkor kérik, hogy a gyermekek most ne írjanak félévi dolgozatot. Rövid ideig tartott a tananyag elsajátítása a jelenléti oktatás során, és a félévi dolgozatok amúgy sem képezik „az objektív mérés utolsó bástyáját” – szögezik le, hozzáfűzve: vannak olyan iskolák, ahol a jelenléti oktatást felváltotta az online, ezért nem mondható az, hogy sikerült betartani a tananyag leadásának, megtanulásának és elmélyítésének természetesen rendjét.
„A döntéshozóknak folyamatosan a rendelkezésükre álltak a szaktestületek által kibocsátott információk, minden járványhullám előre látható és bejelentett volt, hiszen a világ több országában már előttünk is megtapasztalták azt. Mégis, azt látjuk, hogy a rendszer döntéshozóit minden hullám meglepetésként érte, s nem sikerült olyan intézkedés-csomagot kiötölni, ami minden helyzetben alkalmazható. Folyamatosan improvizáltak, és semmit sem tanultak az első hullámok tapasztalataiból, hogy profin felkészülhessenek a következőkre. Ezzel pedig azt a hamis benyomást keltették, hogy Románia legyőzte a járványt” – hangsúlyozzák.
Úgy vélik, a járvány miatti jelenlegi válsághelyzetben nem ragaszkodhatunk mereven a klasszikus rendszerhez. Sőt: nagyon is arra van szükség, hogy új oktatási módozatokat fejlesszünk ki, és tudatosítsuk, hogy a 21. században a technológia és az oktatás kéz a kézben jár. Emlékeztetnek, több mint egy éve az oktatási minisztérium nem tett semmit, habár világossá vált, hogy a digitalizáció, az online oktatáshoz szükséges infrastruktúra biztosítása továbbra is fontos lesz.
„A két hetes kényszervakációnak nem volt semmilyen haszna, és a járványügyi helyzet nem javult. Ezért felkérjük a tárcavezetőt, hogy ne kísérletezzen a gyermekeink életével. Az iskola nem választható el a társadalmi kontextustól, az intenzív osztályok tele vannak, az egészségügyi rendszer fuldoklik, és hamarosan feladja a harcot. Nagyon sok gyermek nem a lakásához legközelebbi iskolába jár, ezért sokat utaznak a közszállítási járműveken, vagy a kisebbeket a családtagok hozzák-viszik az iskolába, ami jelentős mozgást és a fertőzés kockázatának növekedését hozza magával. Nem ismerjük a valós okokat, a tudományos bizonyítékon alapuló érveket, amelyek miatt lemondtak a járvány elején elfogadott forgatókönyvekről. Miért nem veszik figyelembe a településen mért fertőzési mutatót az iskolák bezárásakor?” – tették fel a kérdést a szülők.
