Ne bagatellizáljuk, de ne is dramatizáljuk a tüneteket
– Az iskolafóbiát diagnosztizálhatja az iskolapszichológus vagy a megyei tanfelügyelőségen működő szakbizottság (CJRAE), továbbá a megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) is kibocsát igazolást erre vonatkozóan – magyarázta Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Elmondta: az ilyen tanulóknál engedélyezik, hogy otthon, online folytassák tanulmányaikat, a szülő felügyelete mellett, hogy ne maradjanak le a tanulásban.
– Az iskolafóbia betegség, amit kezelni kell. Kolozs megyében az esetek többsége az 5–8. osztályos tanulók közül kerül ki. A szülőnek jogában áll az iskolapszichológus helyett más szakembert is felkeresni, a legfontosabb az, hogy a szülő minél hamarabb forduljon szakemberhez – hangsúlyozta Kerekes Adelhaida.
– Az iskolafóbia súlyos szorongásos tünetegyüttes, amit klinikai pszichológusnak vagy pszichiáternek kellene diagnosztizálnia speciális vizsgálatok alapján. Az iskolapszichológus (ha egyáltalán van a tanintézményben) saját megfigyelései és vizsgálatai alapján megfogalmaz egy jellemzést a diákról a klinikai pszichológusnak vagy a pszichiáternek, hogy segítse a diagnózis megállapítását. A háziorvosnak a tünetek alapján iskolafóbia gyanújával kellene a gyermeket az említett szakemberekhez küldenie – véli Ráduly-Zörgő Éva pszichológus.
Kérdésünkre, hogy mi állhat az iskolafóbia mögött, Keresztesi Polixéna iskolapszichológus elmondta: elég gyakori, hogy a gyerekek különböző szorongásos tüneteket produkálnak az iskolai tevékenységekkel kapcsolatban.
– Ez a jelenség valamilyen szinten természetes, normális. A szorongásos tüneteket azonban mindig komolyan kell venni. A szülő ne bagatellizálja el, de ne is dramatizálja ezeket, hanem próbálja meg reálisan felmérni a helyzetet. A pszichoszomatikus tünetek főleg kisebbeknél jelentkeznek, többnyire hasfájás, fejfájás formájában. Sír a gyermek, nem akar iskolába menni, rosszul érzi magát. Ezek a fizikális tünetek. De az iskolások pánikreakciót is produkálhatnak. Az is előfordul, hogy ezek a tünetek akkor jelennek meg, amikor felmérőt írnak. Érdemes megnézni, hogy a tünetek megjelenése mindennapos-e, vagy csak bizonyos eseményekhez köthető – ajánlja a szakember.
Az iskolafóbiának több oka is lehet – magyarázta.
– A kisebbeknél előfordul szeparációs szorongás, amit a szülőktől való távollét idéz elő. Ez viszonylag hamar megoldódik. Húzódhat ugyanakkor egyfajta érzelmi probléma is a hátterében, mint például önbizalomhiány, függőség, ha például nem tud a gyermek egyedül boldogulni, önállóan meglenni. Gyakori a teljesítményszorongás, ez is az önbizalomhoz kapcsolódik. A gyerek fél a kudarctól, fél attól, hogy nem tud megfelelni az iskolai vagy a szülői elvárásoknak. De az is lehet, hogy az iskolában bántalmazásnak van kitéve, vagy ő annak él meg egy-egy helyzetet. A kicsúfolás, a megalázás is lehet egyike az okoknak – mondta.
Az iskolafóbia már komplex szorongásos probléma. Minden jelt figyelemmel kell kísérni – javasolta.
– Ha komolyan vesszük, utánajárunk az okának, akkor tudunk segíteni, és hetek vagy hónapok alatt meg tudjuk oldani a problémát. Szükség van a szülő és az iskolapszichológus együttműködésére, hogy sikerüljön feltérképezni a problémát. Az okokat kell megszüntetni, mert csak akkor tudjuk elősegíteni a tünetek enyhülését. Ha hosszabban fennálló szorongásról van szó, ami iskolafóbiába megy át, és ezt szakember diagnosztizálja, akkor pszichiáter segítségére van szükség. Fontos a megelőzés, a foglalkozás, a korai beavatkozás és az együttműködés – mondta az iskolapszichológus.
Hozzátette azt is: ilyen esetekben van lehetőség az otthoni tanulásra. A sajátos nevelési igényű gyerek iskolai és szakmai orientációjával foglalkozó bizottság elrendeli az egy évre szóló, orvosi diagnózissal és konkrét orvosi javaslattal alátámasztott otthontanulást. A cél az, hogy a gyermek minél hamarabb visszakerüljön a rendszerbe, és ne szigetelődjön el, tanuljon meg küzdeni a stresszhelyezetekkel, problémákkal. Az is előfordul, hogy a pszichiáter gyógyszeres kezelést ír fel, mivel szorongásos betegségeknél szükség lehet erre.
– Fóbiák eddig is léteztek. Az iskolához köthető szorongásos esetek azonban egyre gyakrabban fordulnak elő az elmúlt időben. Bízom abban, hogy az esetek száma nem fog nőni. Ehhez arra van szükség, hogy komolyan vegyük a tüneteket és járjunk utána – hangsúlyozta Keresztesi Polixéna.
Arad megyében a legutóbbi felmérés során 16 iskolafóbiás gyermeket jegyeztek, ezt orvosi igazolás is alátámasztja. Valeria Ecaterina Purica, az Arad Megyei Tanfelügyelőségen működő szakbizottság igazgatója elmondta: már korábban is előfordult ilyen eset, de a gyors beavatkozásnak és a szakemberek hathatós együttműködésének köszönhetően a gyereknek sikerült túllépnie az iskolafóbián, és beilleszkedni az iskolai közösségbe.
Diana Trifa neuropszichiáter, az aradi gyermekpszichiátriai osztály munkatársa is rámutatott: az elmúlt években egyre nőtt az iskolafóbiával küzdő gyermekek száma. A szakember szerint ilyen esetekben a gyermekek megtagadják, hogy elmenjenek az iskoláig, vagy nem mennek be az osztályba. A gyerekek gyógyszeres kezelést, terápiás segítséget kapnak, de ez sokszor nem elegendő – mutatott rá.
– Fontos, hogy a szülők figyeljenek oda a szorongásos tünetekre, amelyek általában reggel jelentkeznek. Ilyenkor a gyermekek rendszerint hasfájásra panaszkodnak, gombócot éreznek a torkukban, sírnak – magyarázta Diana Trifa.
A Child and adolescent psychiatry című tanulmány kitér arra is, hogy az iskolafóbia több korosztályt is érint. Elsősorban a 6–7 éves gyermekeket, akik a szülőktől való elválás miatt produkálnak tüneteket, majd a 11 éveseket, akik az ötödik osztály kezdetén tapasztalt újdonságok miatt kezdenek el szorongani, de nem ritka a 14–16 év közötti tanulók sorában sem, akiknél hormonális változások is hozzájárulnak az iskolafóbia felerősödéséhez.
