Élményfürdőből is dolgozhatnának a számtech-távmunkások
KEREKES EDIT
SARÁNY ORSOLYA
Pedig milyen jól kavargathatnád a rántást bal kézzel, mialatt jobbal a tűzhely melletti munkalapon éppen megadsz egy új kódot a programban. A bébi közben békésen alszik mögötted a fekvőszékében, nemsokára ébred, de addig ez a cikk el is készül, jöhet az etetés, játszóterezés, apa is az óvodással, aztán este még lefordítod azt a német tanulmányt, amit a főnök annyira szeretne. Akár ilyen is lehetett egy otthonról dolgozó alkalmazott rendes munkanapja – eddig. Mert ezután minden – vagy legalábbis sok minden – megváltozhat. Otthon végzett munkára eddig is létezett három törvénycikkely Romániában, most azonban a távmunka törvény is életbe lépett. Merthogy a kettő nem ugyanaz: minden távmunka lehet egyben otthonról végzett munka, de ez fordítva már nem igaz. Távmunkásnak Romániában az számít, aki számítógépen vagy okostelefonon, valamilyen technológia segítségével dolgozik máshol, mint a munkáltatója irodáiban. Az, aki esetleg függönyöket varr az otthonában elhelyezett varrógéppel, nos ő nem távmunkás, de az is igaz: aligha fogadnák kitörő örömmel, ha minden felszerelésével behurcolkodna mondjuk egy luxusétterembe.
Munkavégzés az uszodában vagy a villamoson?
A törvény szerint a munkavégzés helyszínének biztonságosnak kell lennie munkavédelmi szempontból: nem lóghat a laptop töltőkábele csak úgy hagymaszagú lapítón és leveshez aprított murkon keresztül, és ha tűz ütne ki, nem dobhatjuk rá hirtelen ijedtségből az ágyterítőt, és nem futhatunk a fürdőszobába a fogmosó pohárkába csurgatott vízért oltani. Végső soron a biztonsági intézkedések a dolgozók épségét szolgálnák, ám igen gyorsan elvehetik a cégek kedvét attól, hogy ezt az egész felelősséget és kockázatot vállalják. Akkor talán már inkább kifizetik a tisztességes iroda borsosabb albérleti díját, amit egyébként megspórolhatnának, ha alkalmazottaik a saját otthonukból dolgoznak, minthogy holmi romkocsmák vagy irodalmi kávéházak biztonsági feltételei miatt nyakukba sózott bírságok és perek okán aggodalmaskodjanak. Merthogy a távmunkának ez lenne a törvény biztosította nagy előnye a dolgozó számára: a – szerződésben rögzített – helyszín rugalmassága. Az otthonról végzett munkát szabályozó törvényből kiemelve a különböző “technológiákkal” dolgozókat, az új szabályozás lehetővé teszi, hogy egy fordító, programozó, tartalomkészítő, marketinges szakember gyakorlatilag bárhol dolgozhasson, ne csak az otthonában. Mondjuk az uszodában, mialatt arra vár, hogy gyermeke tanfolyama véget érjen, Esetleg a vonaton, míg Kolozsvárról Bukarestbe utazik, és ahol akár több napnyi munkát is elvégezhet. Vagy például egy kalotaszegi fesztivál helyszínéül szolgáló takaros portán, a csűrben, a padon, vagy kőfallal és repkénnyel övezett lugasban, ahol kolléganőmmel tavaly a tudósításunkat megírtuk, hogy még lapzárta előtt beküldhessük a szerkesztőségnek.
Többet dolgoznak, mégis elégedettebbek a távmunkások
A felmérések szerint a távmunkások 73%-a sokkal boldogabb a munkaadóval való kapcsolatát illetően, ezért hűségesebb is. A stanfordi egyetem tanulmánya szerint az otthon dolgozók termelékenysége 13%-kal nőtt ahhoz az időszakhoz képest, amikor bejártak az irodába, egy másik amerikai felmérés pedig úgy találta: többet is dolgoznak, mint kollégáik az irodákban. A fejlett országokban a nagy cégek mára oda jutottak, hogy mégis inkább behívják alkalmazottaikat, főként azzal érvelve, hogy a csapatmunka kreatívabb, innovatívabb ötleteket és megoldásokat eredményez. A Yahoo például már öt évvel ezelőtt megszüntette a távmunka lehetőségét. Ha úgy vesszük, ezáltal Románia egycsapásra a legtrendibbé vált e téren, ugyanis nálunk 2015-ben a dolgozók 81%-a a cégek székhelyére járt be dolgozni, ezzel listavezetők voltunk Európában. Itthon most érkezik igazán virágkorába a távmunka, részben azért is, mert csak az utóbbi évtizedben jelentek meg, majd szaporodtak el a távmunkára alkalmas közösségi helyek, otthonos, hangulatos éttermek, kávéházak, bevásárlóközpontok, és néhány éve vált szélesebb körben megfizethetővé például a mobil internet.
A törvény szerint senki sem kötelezhető távmunkára, a dolgozó döntése, hogy vállalja-e vagy sem, és elutasítás esetén nem bocsátható el. A munkaszerződésben többek között rögzíteni kell a távmunka tényét, órarendjét, helyszíneit, a munkavégzés nyilvántartásának és ellenőrzésének módját, a felek munkavédelmi kötelezettségeit, a munkáltató által vállalt kiadásokat, és arról is rendelkezni kell, a munkáltató hogyan biztosítja távmunkása számára a kollégáival való rendszeres kapcsolattartást.
Alternatív megoldás a közösségi iroda
Azok, akik úgy döntenek, számukra nem megfelelő az otthoni munkavégzés, nem kedvükre való a kávéházak zaja, viszont a munkahelyükre sem járnának be szívesen, bérelhetnek maguknak egy helyet, többnyire egy íróasztalt a közösségi vagy alternatív irodákban. Az alternatív irodákat a 2000-es évek elején, Amerikában „találták fel”, ezek egyfajta átmenetet képeznek a hagyományos iroda és klub-kávéház között.
Közösségi iroda Kolozsváron (Forrás: THATDEVSPACE.COM)
A közösségi helyiségek általában különféle technológiai eszközökkel – nyomtató, szkenner, vetítő, vetítővászon, internethozzáférés stb. – felszereltek, és a kávéházi hangulatúra tervezett bérelhető íróasztalok mellett konferencia- vagy tanácsteremmel és pihenővel is el vannak látva. Sőt játékszoba is van konzolokkal, akár biliárdasztal, természetesen tágas konyha-étkező.
A közösségi irodákban a távmunkások, szabadúszók vagy az egyre népszerűbb életformát folytató digitális nomádok (ők a világban utazgatva végzik számítógépes munkájukat) egy-egy íróasztalt, bizonyos esetekben a konferenciatermet bérelhetik ki maguknak, egy-két órára vagy akár hónapokra. De a közösségi iroda nemcsak egy kényelmes és kellemes „munkahely”, közösségépítő szerepük is van: az általában magányosan otthon dolgozó személyek itt ismerkedhetnek, az eltérő munkát végzők interakciójából pedig gyakran nagyon innovatív és kreatív ötletek születhetnek.
A kolozsváriak is válogathatnak az ilyen terek között, akár havonta váltogathatják az irodahelyiségeket, így kevésbe unalmas a „munkahely” és még több embert ismerhetnek meg.
Minden megoldható interneten
Ádám, a 21 éves programozó olyan helyen dolgozik, ahol megengedett az otthoni munkavégzés: ő akkor dolgozik otthonról, ha épp futárt vár vagy ügyes-bajos dolgai vannak, szerencséjére a cég nem túl szigorú.
– Egyik nagy előnye az otthoni munkának, legalábbis az én esetemben, hogy nyugodtabb környezetben dolgozhatok, akkor megyek amikor akarok és oda ahova akarok mindaddig, amíg megvan a munka. Hátránya viszont, hogy amikor munkahelyeden dolgozol, akkor látod, hogy a munkatársaid dolgoznak, és ez téged is arra késztet, hogy „na igen, jobb lenne kicsit én is odarakjam magam”. Főleg határidő előtt otthonról dolgozni nem nagyon előnyös, az én esetemben legalábbis biztos nem – mesélte Ádám az otthoni munkavégzésről.
Az IT-ágazatban dolgozó Tamás Ádámmal egybehangzóan azt vallja: a munkaadónak is teljesen mindegy kellene legyen, hogy a munkavállaló éppen honnan dolgozik, főleg ha számítógépes munkáról van szó. „Nekem az az elvem, hogy ha a munka el van végezve, még a nyolc órát sem kellene kiülnünk, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen munkánál mennyire mindegy, hogy hol tesszük ezt” – véli Tamás, akit az se zavar, hogy a munkatársaival, azokkal, akikkel közösen dolgozik, sincs egy légtérben. Szerinte a munkatársai általában a világ különböző pontjain élnek, így eddig is írásban, az interneten kommunikáltak. Ennek tükrében pedig a munkavégzés helyszíne egyáltalán nem mérvadó.
Ádám viszont úgy véli, a kommunikáció és a csapatmunka kárára megy, ha a munkatársai közül valaki otthonról dolgozik.
– Nem mondanám, hogy nehezebb a munkavégzés, inkább lassúbb. Egy probléma megoldásánál például nincs olyan, hogy átszólsz a munkatársadnak „Légyszi ránéznél erre, miért nem megy?”, hanem üzenetezgetve kell megoldani a problémát, ami nem a legoptimálisabb. Ilyenkor a kommunikáció megcsappan és az nem a legjobb a csapatmunkában – mondta Ádám.
Megkérdeztük a két IT-st: mit szólnak ahhoz, hogy a saját otthonukban ellenőrizheti őket a munkaügy, amire Tamás viccesen megjegyezte: „Jöjjenek nyugodtan, otthon leszek és főzök egy kávét”.
– Szerintem semmi probléma nincs ezzel. Az, hogy az ember otthonról dolgozik, még nem mentesíti semmiféle felelősség alól, ugyanazt a munkát kell elvégezni, mint amit az irodában kellene. Tehát tényleg, én bárkit szívesen beengedek, csak ne zavarjanak sokat, mert ugye: épp dolgozom – tette hozzá.
Ádám viszont úgy véli, nincs túl sok értelme annak, hogy a munkaügy a lakásodra menjen, hiszen “az az én otthonom, nem szívesen engedném meg, hogy kutakodjanak, az még rosszabb lenne, mint bemenni dolgozni”.
A 23 éves Tamás nemrég váltott munkahelyet, ennek egyik fő oka az volt, hogy az új cég engedélyezte az otthoni munkavégzést, amely roppant vonzóvá tette azt Tamás számára.
– Számomra nagyon fontos a flexibilitás, a nem időhöz vagy helyhez kötöttség. Rengeteg előnnyel jár egy ilyen állás: reggel nem kell átvergődnöm magam a csúcsforgalmon, nem kell munkaruhába öltöznöm, kimennem az épületből szivarazni, be tudom engedni a villany-, vízleovasó nénit vagy bácsit, otthoni ételt ehetek stb. Mivel a munkám teljes egészében számítógépen végezhető, semmi értelmét nem látom bemenni valahova, hiszen minden megoldható interneten – válaszolta Tamás azon kérdésünkre, számára miért is ennyire vonzó az otthoni munkavégzés. Reméli, távmunkásként felcsaphat digitális nomádnak és majd körbeutazhatja a világot, nem köti Kolozsvárhoz a napi 8 óra munka.
