Távmunka: háromszor többen igénylik, de nincs annyi ajánlat

Érdekes kimutatást tett közzé néhány nappal ezelőtt az eJobs.ro internetes munkaerő-közvetítő platform: a nyilvánosságra hozott adatok szerint az elmúlt egy évben csökkent a munkaerőhiánnyal küszködő vállalatok által az internetes portálon meghirdetett távmunkahelyek (home office) száma.

A szakemberek szerint, természetesen, 2020–2022 között a Covid-19 koronavírus-világjárvány kitörése és elterjedése miatt, a távmunkával kapcsolatos ajánlatok és igények látványos növekedést regisztráltak: egy év leforgása alatt a cégek által meghirdetett állások 10 százalékát tették ki.

Az eJobs.ro elemzése alapján a pandémia lejártát követően, pontosabban 2023-tól kezdődően a munkaadók már az irodai jelenlét visszaállítására ösztönözték az alkalmazottakat, illetve bizonyos feltételek mellett hozzájárultak a hibrid munkavégzéshez. Utóbbi otthonról végzett távmunkát, ám legalább három nap irodai jelenlétet feltételezett. 

A kimutatás értelmében, 2024-ben a cégek által a platformon közzétett állásajánlatok már csak 4,3 százaléka vonatkozott távmunka végzésére – viszont ez is 10 ezer munkahelyet jelent. Az idei év első kilenc hónapjában a platformon meghirdetett munkahelyekre beérkezett 8 millió jelentkezőből 1,2 millióan a távmunkát meghirdető cégek ajánlataira küldték el a szükséges iratokat, illetve töltötték ki az on-line jelentkezési ívet. Ugyanakkor 6,9 millió felhasználó a belföldi, irodai jelenlétet feltételező munkahelyekre, 115 ezer pedig külföldi állásokra jelentkezett.

Home office vagy hibrid munkavégzés?

Roxana Drăghici, az eJobs értékesítési igazgatója kijelentette: szerinte a távmunka már nem feltétlenül munkaerőpiaci szabály, hanem inkább egy olyan előny, amelyet egyre kevesebb munkáltató kínál. Adatai szerint a felmérések azt mutatják, hogy a munkahelykeresők igénylik a home office-t (távmunkát) vagy a hibrid munkavégzést, mi több, bizonyos helyzetekben a jelentkező részéről ez a legfőbb szempont az állás megpályázásának pillanatában. 

Az igazgató érdekes kontrasztra hívja fel a figyelmet: a munkaadók inkább arra hajlanak, hogy egyre több alkalmazott jelenléti munkát végezzen, ám jelentősen nőtt azon álláskeresők száma, akik a távmunkát hirdető állásokra jelentkeztek. Ezeknek a felhasználóknak a száma közel 14 százalék, mondta. Roxana Drăghici megjegyezte: az adataikból az is világosan látszik, hogy amennyiben a vállalat által meghirdetett munkahely jelentős szakmai tapasztalatot igényel, a munkaadó kevésbé hajlandó elfogadni a távmunkára vonatkozó ajánlatot a jelentkezők részéről.

Pálfi Szilárd: a távmunka kompromisszum volt

A kolozsvári Hummark humánerőforrás-cég és a jobspoint.ro álláskereső portál alapítója, Pálfi Szilárd a Szabadságnak kijelentette: a távmunka lehetősége a 2020–2022-es időszakban valóban a cégek gyors válaszlépése volt a pandémia okozta váratlan helyzetre. 

– Amikor az irodai munkavégzés fizikailag ellehetetlenült, a vállalatoknak gyorsan kellett alkalmazkodniuk annak érdekében, hogy a működés folytonossága fennmaradjon. Ez kompromisszumos megoldás volt, hiszen a jelenlét nélküli munkavégzés sok esetben új kihívásokat hozott magával mind a vezetőség, mind az alkalmazottak számára – véli a tapasztalt szakember.

Megítélése szerint a távmunka elsősorban az olyan szellemi tevékenységekre és adatkezeléssel kapcsolatos feladatokra korlátozódott, amelyeknél ez megoldható volt. 

– Azonban a távmunka bevezetése számos nehézséget okozott vállalati oldalról. A kommunikáció például nagymértékben lelassult, hiszen az a kollégák közötti információcsere, amelyet szóban gyorsan el lehet intézni, írásban jelentősen több időt vesz igénybe, ráadásul a hanglejtés és a nonverbális jelek is elvesznek, amelyek sokszor elengedhetetlenek a pontos megértéshez – fogalmazott lapunknak Pálfi Szilárd. 

Szerinte a távmunkával kapcsolatosan jelentkező másik nehézség a munkahelyi dinamika hiánya. A személyes jelenlét és a közvetlen kollaboráció, amely egy irodai környezetben természetesen adódik, erőteljesen hozzájárul a csapatszellemhez, a munkahelyi fegyelmezettséghez és a produktivitáshoz. 

– Otthonról dolgozva számos zavaró tényező jelentkezik, amelyek akadályozhatják a hatékony munkavégzést. Amikor valaki otthon van, természetesen adódnak más feladatok is: egy gyors házimunka vagy gyermekgondozás. Ezek elvonhatják a figyelmet a munkahelyi feladatokról. Ezen felül fontos megemlíteni, hogy a céges kultúra és a szakmai fejlődés szempontjából az irodai jelenlét sokkal erőteljesebb hatást gyakorol. Az információ áramlásának jelentős része formális és informális úton történik a munkahelyen. Azok az informális tanulási lehetőségek, amelyeket a mindennapi interakciók, a spontán beszélgetések vagy akár a vezetői visszajelzések kínálnak, távmunkában jóval korlátozottabbak. Az egyéni szakmai fejlődés és a céghez való kötődés is szenvedhet, ha valaki huzamosabb ideig távol van a vállalati közegből – jegyezte meg a pszichológiai végzettséggel is rendelkező HR-szakember.

A Hummark és a jobspoint.ro vezetője hozzátette: vállalati szempontból egyensúlyra kell törekedni. 

– A pandémia alatt megtanultuk, hogy a távolmunka egy lehetséges alternatíva, ám hosszú távon a hibrid modell, amely az irodai jelenlétet és a távmunkát ötvözi, a leginkább fenntartható és produktív megoldás lehet – szögezte le Pálfi Szilárd.