A törvény értelmében munkahelyi erkölcsi zaklatásnak minősül és fegyelmi, kihágási vagy büntetőjogi szankciót von maga után, ha valaki a munkahelyén felettese vagy munkáltatója részéről olyan bánásmódban részesül, amely sérti jogait, méltóságát, vagy káros hatással van fizikai vagy mentális egészségére, ellehetetleníti szakmai jövőjét, a következő kifejezési módok bármelyike által: a) ellenséges vagy nemkívánatos magatartás; b) szóbeli megjegyzések; c) cselekedetek, gesztusok.

A stressz és a fizikai kimerülés szintén a munkahelyi erkölcsi zaklatás következményének minősül a jogszabály szerint.

„Minden alkalmazottnak joga van olyan munkahelyhez, amely mentes az erkölcsi zaklatástól. Egyetlen alkalmazottat sem szabad szankcionálni, elbocsátani vagy diszkriminálni sem közvetlenül, sem közvetett módon, beleértve a fizetést, a szakképzést, az előléptetést vagy a munkaviszony meghosszabbítását, mivel munkahelyi erkölcsi zaklatásnak vetették alá, vagy elutasította a munkahelyi erkölcsi zaklatást” – írja elő a jogszabály.

A munkahelyi zaklatást elkövető személy a munkahely belső szabályai alapján fegyelmi felelősségre vonásban részesül, ez azonban nem zárja ki a kihágás vagy éppen a bűncselekmény elkövetésének megállapítását és az ennek megfelelő felelősségre vonást.

A munkaadónak kötelessége intézkedni annak érdekében, hogy megakadályozza a munkahelyi erkölcsi zaklatást. Ha ezt nem teszi meg, 30 000 lejtől 50 000 lejig terjedő bírság szabható ki rá.

A munkáltatónak ugyanakkor tilos olyan belső szabályokat vagy intézkedéseket bevezetni, amelyek erkölcsi zaklatásra késztetik az alkalmazottakat. Ennek a szabálynak a megszegése 50 000 és 200 000 lej közötti bírsággal büntethető.

Az az alkalmazott, aki egy másik kollégát morálisan zaklat a munkahelyén jogainak vagy emberi méltóságának megsértésével, 10 000 és 15 000 lej közötti összegre bírságolható.

A törvény azt is előírja, hogy tilos a nemi hovatartozás alapján történő munkahelyi morális zaklatás.