Az európai diplomácia bepánikolt ettől a hírtől, hiszen az unió szabályai szerint a megüresedett széket Orbán Viktor foglalhatja el Magyarország soros uniós elnöksége révén, amit Budapest július 1-től tölt be december 31-ig. A magyar kormányfőről az uniós államok többsége hallani sem akar, miután Orbán blokkolja az Ukrajnának tervezett uniós pénzügyi támogatást, de számos más kérdésben eltérő álláspontot képvisel a Brüsszelétől. A jelenlegi állás szerinti forgatókönyv az, hogy Michel megszerzi az EP-képviselői mandátumot június elején, majd lemond a tisztségről. A testületet nem vezetheti egy úgynevezett ideiglenes elnök, csak Orbán töltheti be a funkciót úgymond ideiglenesen 2024 végéig a soros uniós elnökségnek köszönhetően. Tehát ezt azt jelenti, hogy a tagállamoknak hat-kilenc hónappal korábban meg kell keresniük Charles Michel utódát, ami nem egyszerű, de nem is lehetetlen feladat.
Klaus Iohannist nem először hozták hírbe az EU Tanácsának elnöki posztjával kapcsolatban. Csaknem hat évvel ezelőtt, 2018 márciusában is folyt erről a találgatás, hiszen a jelenlegi lengyel kormányfő, Donald Tusk utódát keresték a 2019-es EP-választás előtt. Akkor is a román liberális berkekből szivárogtatták ki ezt a hírt, és minden bizonnyal többnyire pusztán a szabadelvűek vágyálma volt. Iohannis soha nem beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy tényleg szeretné betölteni ezt a tisztséget, de most már csak egy nemzetközi funkció megszerzése biztosíthat számára további politikai pályafutást, az ugyanis nehezen képzelhető el, hogy az elnök belföldi babérokra tör. Volt rá példa, hogy Traian Băsescu a második elnöki mandátuma végén a belpolitikában maradt szenátorként, de aligha képzelhető el, hogy Iohannist ez érdekelné. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) már régóta profitálni akar az államfő viszonylag jó nemzetközi megítéléséből, és valóban jól van elképzelve politikai pályafutásának folytatása nemzetközi téren, mert ha ez teljesül, akkor ebből a PNL is nyer. Ha Iohannis már a nyáron elfoglalhatja az európai vezetői posztot, akkor Nicolae Ciucă szenátusi házelnök léphet ideiglenes államfőként Iohannis helyére. Persze addig a liberálisoknak még egy bonyolult EP-választást is túl kell élniük, amelynek eredménye befolyásolhatja Ciucă politikai jövőjét. Egy gyenge eredmény esetén is a liberális pártelnököt felfele lehetne buktatni ideiglenes államelnöknek, ha pedig Ciucă ezt a helyzetet okosan kezeli, akkor nőhetnek az esélyei a hazai év végi elnökválasztáson, ha a liberálisok őt fogják jelölni.
A politikusok és elemzők azonban eltérően vélekednek Iohannis európai tanácsi elnöki esélyeiről, de a többség úgy látja, kicsi a valószínűsége annak, hogy elnyerje az Európai Tanács (ET) elnöki posztját. Ehhez elsősorban a tagállamok, de főleg az európai pártcsaládok közötti tárgyalásokra van szükség. Iohannis nemzeti liberálisai az Európai Néppárt (EPP) családjába tartoznak. Az EPP vélhetően továbbra is a legerősebb politikai erő marad, így nem fog lemondani az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjáról, amelyet a német keresztény-demokrata Ursula von der Leyen várhatóan ismét megpályáz. Az EPP március elején tartja Bukarestben a kongresszusát, és a várakozások szerint ezen a választások előtti utolsó kongresszuson fogja bejelenteni Von der Leyen, hogy ismét versenybe száll. Az EB elnöki posztja a legbefolyásosabb tisztség az EU-ban, és nehezen képzelhető el, hogy erről lemond az EPP, ráadásul a szocialisták maguknak szeretnék megszerezni a jelenleg Charles Michel által betöltött funkciót.
Elképzelhető egy másik forgatókönyv is, éspedig az, hogy mind az EB elnöki tisztségére, mind az európai tanácsi elnöki posztjára az EPP adhat jelöltet. Volt erre már példa, de azért most ennek a valószínűsége kicsi. Iohannis másik esélye az lehet, ha a kelet-közép-európai országok jelölhetnek vezetőt úgy, ahogyan Donald Tusk volt az ET elnöke. Jelenleg Iohannis megítélése a legpozitívabb a kelet-európai vezetők közül, de ennek a valószínűsége is kisebb, mint az első forgatókönyvé, hogy az EB elnöki posztja továbbra is néppártté marad, a többi vezető funkción pedig a más pártcsaládok fognak osztozkodni.
Akárhogyan is legyen, Iohannis és hívei számára bosszantó lehet, ha ismét csak híresztelés szintjén elhal a történet, sokan ugyanis a jelenlegi államfő nemzetközi sikerében látják annak a garanciáját is, hogy Románia jelentős mértékben megerősítse uniós befolyását a térségben, valamint az uniós intézmények architektúrájában. Iohannist nem csak az EU vezető tisztségeivel hozták hírbe, hanem a román média NATO-főtitkár jelöltjeként is emlegette 2022-ben Jens Stoltenberg utódaként, akinek akkor lejárt volna a mandátuma, de az orosz-ukrán háború kitörése miatt végül helyén maradt, miután az észak-atlanti szövetségesek meghosszabbították egy évvel a mandátumát.
