A február 4–23. között, az Independent News megrendelésére készült kutatás szerint a megkérdezettek 65 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a nyilatkozat nem befolyásolta a véleményét az egyesülésről. Tizenöt százalék kedvezőbben, 17 százalék kedvezőtlenebbül ítéli meg az unió gondolatát az elnöki kijelentés után.
Arra a kérdésre, hogy hallottak-e az államfő kijelentéséről, a válaszadók 78 százaléka igennel felelt. A nyilatkozat értelmezésében megoszlanak a vélemények: 34 százalék személyes véleménynyilvánításnak tartja, 26 százalék hibának minősíti, 13 százalék tudatos politikai jelzésként értelmezi, míg 11 százalék a demokratikus keretek között megengedett politikai állásfoglalásnak tekinti.
A válaszadók érzelmi reakciói sem egységesek. Közel ötödük (19,7 százalék) reményt keltőnek nevezte a kijelentést, ugyanakkor 17 százalék aggodalomról, 16 százalék elégedetlenségről számolt be. Összesítve 33 százalék beszél inkább nyugtalanságról vagy elégedetlenségről.
A felmérés szerint 55 százalék állítja, hogy a kijelentés nem változtatta meg véleményét Maia Sanduról, 28 százalék negatív irányú elmozdulásról, 14 százalék pozitív változásról számolt be. Arra a kérdésre, hogy az államfő megsértette-e az alkotmányt, 46 százalék igennel, 37 százalék nemmel válaszolt, 17 százalék bizonytalan volt vagy nem kívánt válaszolni.
A megkérdezettek 44 százaléka szerint elfogadhatatlan, hogy egy elnök nyilvánosan olyan elképzelést támogasson, amely a Moldovai Köztársaság államiságát érinti, míg 37 százalék úgy véli, ez a demokratikus és alkotmányos keretek között megengedett véleménynyilvánítás. A válaszadók 27 százaléka támogatná az államfő leváltására irányuló referendum kezdeményezését, 24 százalék ugyanakkor a politikai véleménynyilvánítás jogának védelme mellett érvel. Ugyancsak 24 százalék tartaná szükségesnek, hogy az alkotmánybíróság adjon hivatalos értelmezést az ügyben.
A kettős állampolgárság kérdésében a többség szintén szigorúbb álláspontot képvisel: 60 százalék nem ért egyet azzal, hogy az állam legfontosabb tisztségviselői – az elnök, a házelnök vagy a miniszterelnök – más állam állampolgárságával is rendelkezzenek.
A reprezentatív felmérés 1113, 18 év feletti személy megkérdezésével készült, 84 településen, 12 közigazgatási egységben, a Dnyeszteren túli régió kivételével. Az adatfelvétel román és orosz nyelven zajlott, a hibahatár ±3 százalék.
