Választások előtt a Moldovai Köztársaság: Nyugat vagy Kelet felé billen az ország jövője?

Barabás T. János: ha az ellenzék győz, hosszú válságos évek jönnek

Aggódhat Maia Sandu?
Sorsdöntő parlamenti választásokat tartanak a hétvégén a Moldovai Köztársaságban, ahol a szavazás kimenetele hosszú időre meghatározhatja az ország geopolitikai irányát. A Nyugat-barát Maia Sandu elnök pártja, a Cselekvés és Szolidaritás (PAS) az Európai Unióhoz (EU) történő közeledést képviseli, míg az oroszbarát erők Moszkva befolyásának megőrzésében érdekeltek. Az Európai Unió (EU) 2024-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Kisinyovval, ám az orosz fél hibrid eszközökkel – gazdasági nyomásgyakorlással, dezinformációval, belpolitikai befolyásolással – próbálja akadályozni a folyamatot. A választás kimenetelét tovább bonyolítja a jelentős moldovai diaszpóra, a külföldön élő mintegy egymillió szavazó ugyanis döntő szerepet játszhat az eredményben. A választások tétjéről és lehetséges forgatókönyveiről, valamint arról, hogyan befolyásolhatja a moldovai voksolás az európai és regionális politikát, Barabás T. János külpolitikai elemzőt kérdeztük.

Milyen tétje van a vasárnapi moldovai köztársasági parlamenti választásoknak?

A tét magas, ha a mostani nyugatbarát kormányzó a Cselekvés és Szolidaritás (PAS) párt alulmarad a választásokon, akkor az oroszbarát ellenzék leállítja a Moldovai Köztársaság EU-integrációját, márpedig a napokban kezdődnek a tagfelvételi tárgyalások. Meglátásomban a moldovaiak számára az uniós tagság biztosítja az egyetlen komoly modernizációs stratégiát. A 2,5 milliónyi belföldön élő állampolgár körében a politikai viszonyok az ellenzéknek kedveznek, ellenben a külföldön lévő, a felmérésekben nem szereplő mintegy egymillió moldáv többségében PAS-párti – így a voksolás kimenetele kiszámíthatatlan. 

A szocialista és kommunista pártok vezette oroszbarát Patrióta választási blokk 33%, Maia Sandu elnök asszony kormánypártja, a PAS 31%, az Oroszországgal és a Nyugattal is jó kapcsolatot akaró Alternatíva választási blokk 9%, a moldáv nacionalista Mi Pártunk 8% körül áll a megbízhatatlan felmérésekben. Utóbbiak akár a PAS-szal is szövetségre lépnének. A választási versenyből a korrupcióért körözött, Moszkvában bujkáló Ilan Sor üzletember Győzelem választási blokkját kitiltották. 

Hogyan befolyásolhatja a választásokat a Moldovai Köztársaságnak az Oroszországhoz, illetve az EU-hoz fűződő viszonya?

Az európai hatalmak terveiben a biztonság és a jólét övezetének biztosításához már Moldova is hozzátartozik, így az EU számára a Moldovai Köztársaság nyugati pályán tartása politikai prioritás lett: a választási kampányban az európai vezetők támogatólag szólaltak meg. Nem csupán szavakkal segítik a baráti Moldovát, hanem vámkedvezményekkel, segélyekkel is, az utóbbi évben Moldova több mint egymilliárd euró támogatást kapott Brüsszeltől, amely szerény növekedési pályán tartotta a népgazdaságot. 

A fiatalok, a városiak és a magasabban képzettek inkább nyugati jólétet szeretnének, míg az idősebbek, a vidékiek, az alacsonyabban képzettek nosztalgiát éreznek a volt szovjet idők iránt, és a biztonságukért aggódnak. Ez utóbbiaknak a háborútól, a nyomortól, a járványoktól való félelmét használja ki Moszkva egyfajta hibrid hadviselés keretében, amikor főleg az interneten és helyi ügynökeik révén különféle veszélyekkel riogatják a moldávokat. Mivel ennek okai rövid távon nem szűnnek meg, a támadás valós és állandó jellegű. Példaként említhetjük a gazdasági nyomásgyakorlást, a politikusok korrumpálását, az utcai zavargások szervezését és a közösségi médiában történő információs támadást. Utóbbi most a nyugaton élő moldávokra összpontosít, és főleg Maia Sandu elnök rágalmazása által valósul meg. A katonai konfliktusokban az olcsó drón döntő hatású tud lenni, hasonló a politika területén az interneten zajló alacsony költségű befolyásolás.

Az orosz politika saro kköve az, hogy meg akarja akadályozni a nyugati tőke és a katonaság kelet-európai megjelenését. A Kreml számára magától értetődő, hogy térségünkben előjogaik vannak. A Kelet–Nyugat közötti álláspontkülönbség hosszú távon sem áthidalható, így Moldovában a választások után is marad a feszült belpolitika. 

Milyen forgatókönyvek érvényesülhetnek, ha az egyik vagy a másik jelölt nyeri a választásokat?

Ha a PAS nyer, akkor, szerintem, a Mi Pártunkkal koalícióra léphet. Utóbbi párt vezetője, Renato Usatii volt bălți-i polgármester tíz éve még oroszbarát volt, de a román kormányzat megbarátkozott vele, családja Romániában üzletel, így pártja várhatón nyitott lesz a Sanduékkal való szövetségre. Ebben az esetben folytatódik az európai uniós tagfelvétel folyamata, azt azonban nem látom, hogy az ország adminisztrációja, gazdasága hatékonyabbá válna. Ennek oka, hogy a menedzsment, a tőke és a technológia is hiányzik. 

Amennyiben az ellenzék győz, az EU-integráció leáll, a többnyire oroszbarát oligarchák a nyugati segélyeket nem tudják kiváltani, ennek következtében pedig hosszú válságos évek jönnének nagy arányú kivándorlással. 

Hogyan hathat a választások kimenetele Ukrajna háborús helyzetére és a régió biztonságára?

Hogyha az oroszbarát pártok kerülnek ki győztesen, Ukrajna a moldáv határra rendel néhány motorizált dandárt, hogy elbátortalanítsa a szakadár Dnyeszter-melléket (pontosabban Moszkvát) a háborúban történő szerepléstől. A Moldovai Köztársaság biztonsági helyzete akkor változna, ha Oroszország elfoglalná Odesszát, erre azonban nem látok lehetőséget, a gyors mozgású klasszikus háború kora Keleten leáldozott. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég kijelentette, hogy Ukrajna nélkül ne legyen moldáv EU-tagság, mert az „európai feszültségeket keltene” – tehát Moldova sikeres integrációja felemás ukrán fogadtatású – ez tény.

Mi lehet a választás regionális és európai jelentősége?

Sanduék győzelme a politikai progresszivista oldalt erősíti Nyugaton. Itt félreértés ne essen, Magyarország lelkesen támogatja Moldova nyugati terveit. Nyugaton az irracionálisan erős ideológiai küzdelmet jelzi, hogy a szuverenista politikai tábor Moldova ügyében legjobb esetben hallgat, de például a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyíltan a moldovai ellenzékhez húz. Ezen a téren, szerintem, a szuverenisták el fognak távolodni a konzervatívoktól (például az Európai Parlamentben vagy Washingtonban). Ez pedig – úgy vélem – pozitív folyamat, mivel közelít a valósághoz. 

Regionális szinten Románia szerepe a legfontosabb. A román elit néhány éve rájött, hogy már nemcsak szívbe markoló szép szavakkal és zavaros ügynöki munkával kell támogatni a Pruton túli néptestvéreiket, hanem tettekkel is, így nemsokára összekötik a villamos és gázvezetékeket. Tehát a regionális szolidaritás Moldovával erősödni fog. 

Románia és a Moldovai Köztársaság jelenleg jó kapcsolatokat tart fenn. Hogyan befolyásolhatják a moldovai választások a Romániával való viszonyt?

Ha a PAS győz, és ebben reménykedünk, akkor folytatódik az EU generálta fejlődés, a Moldovai Köztársaság 2030 utánra remélhető EU-tagsága pedig utat nyit a két állam kormányzati intézményei számára a szorosabb együttműködéshez. Amennyiben az ellenzék győz Kisinyovban, lehűlnek a politikai kapcsolatok, bár – szerintem – a két állam politikusai vidáman üzletelnek majd tovább, ahogyan azt eddig is tették. Amíg Odessza áll, a kisinyovi oroszbarát tábor ül.