Személyzetis: az intézkedés a hazai munkavállalók migrációját okozza
Szakemberek szerint egyre komolyabb kihívást jelent a kis- és középvállalatok, de a nagy cégek és multinacionális munkáltatók számára is a szakképzett, vagy akár a minimális kompetenciákkal rendelkező munkaerő biztosítása. Az ok elsősorban a külföldre vándorolt fiatalok és középkorúak száma, akik már nem térnek vissza a romániai munkaerőpiacra, ráadásul rajtuk keresztül családtagok, barátok, ismerősök is a külföldi letelepedés mellett döntenek.
A romániai munkaerőpiac és a politikai folyamatok megfigyelői előrevetítik: idén a külföldi munkavállalók száma elérheti a 140 ezer főt, ami 40 százalékkal több, mint a 2024-re eddig engedélyezett 100 ezer.
Milyen iparágakban helyezkednek el?
Az eJobs munkaerő-közvetítő portál szakemberei szerint a legtöbb vendégmunkás a kiskereskedelemben, a vendéglátásban (HoReCa), a szolgáltatások, az építőipar, a szállítás és logisztika vagy az idegenforgalom területén dolgozik majd, legfeljebb kétéves tapasztalatot igénylő belépő szintű pozíciókban. Szerintük vannak olyan területek, ahol a munkaadóknak még mindig gondot jelent a meglévő romániai munkaerővel történő utánpótlás. Ráadásul, vélik, ezek mind olyan területek, amelyeket a magas munkaerő-fluktuáció jellemez. Ezen iparágak számára a külföldi, különösen az Európán kívüli munkaerőimport hasznos megoldásnak bizonyult, különösen a munkavállalók piaci stabilitásának megoldására. Ugyanakkor ezek olyan ágazatok, amelyekben évente nagy mennyiségű munkaerő-felvétel történik – állítják az eJobs szakemberei.
Hozzáteszik: statisztikailag a 2023. január eleje és november vége között bejelentett közel 350 ezer álláshelyből 86 ezret a kiskereskedelmi munkaadók, 51 ezret a szolgáltatóipari, 40 ezret az élelmiszeripari vállalatok, 37 ezret az idegenforgalmi, 32 ezret a közlekedési és logisztikai és 28 ezret az építőipari munkaadók jelentettek be az illetékes állami intézményeknél.
A Salario, az eJobs fizetés-összehasonlító adatai szerint az országos nettó átlagbér egy kezdő munkavállaló számára ezeken a területeken 2600 és 3600 lej között mozog. Ilyen formában a kiskereskedelemben dolgozók nettó átlagfizetése eléri a 3000 lejt, az építőiparban dolgozóké a 3600 lejt, az élelmiszer- és vendéglátóiparban dolgozóké a 3000 lejt, a szállításban és az elosztásban dolgozóké a 3100 lejt, a turizmusban dolgozóké pedig a 2600 lejt.
Többletkiadásokkal is megéri a vendégmunkás
Az eJobs szakemberei emlékeztetnek: az európai térségen kívülről érkező munkavállalók ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a romániai munkavállalók. A munkáltató azonban ezeken a jogokon kívül köteles szállást és a romániai minimálbérrel megegyező fizetést biztosítani számukra.
Annak ellenére, hogy a toborzásuk hosszabb időt vesz igénybe és többletköltségekkel jár, továbbá a munkáltatók tisztában vannak azzal is, hogy bizonyos esetekben az Ázsiából érkezők számára Románia a kapu a nagyobb európai piacok felé, a helyi jelöltek nagy hiánya miatt ehhez a kényszermegoldáshoz folyamodnak.
Emlékeztetnek: 2022 volt az az év, amikor a külföldi munkavállalóknak kiadott munkavállalási engedélyek száma a legnagyobb mértékben nőtt, míg 2021-ben a munkaerőpiacra újonnan felvett külföldi munkavállalók kvótája 50 ezer volt, ami az előző év duplája. A hivatalos adatok szerint tavaly az Európai Unión kívüli munkavállalók számára több mint 96 ezer munkaszerződést regisztráltak.
Pálfi Szilárd: kockázatok és igazságtalanságok
A munkaerő importja Romániában nem csupán látszólagos és időleges gazdasági megoldás, hanem számos kockázatot és igazságtalanságot hordoz, amelyeket nyíltan fel kell ismernünk, és ezekkel szembe kell néznünk – nyilatkozta lapunknak Pálfi Szilárd, a kolozsvári székhelyű Hummark HR-cég vezetője.
Szerinte a vendégmunkások száma újabb növekedésének alapvető oka a romániai munkavállalók tömeges migrációja a nyugati országok felé.
– Világos, hogy az importált munkavállalókat magasabb prioritási sorrend vezérli, és Románia csupán ideiglenes állomás a jobb munkakörülmények és a magasabb bérek felé vezető úton. Ez nem egyértelmű jel arra, hogy az importált munkaerő által hozott előnyök nem képesek lényegesen javítani a hazai munkaerőpiacot? – teszi fel a retorikus kérdést a szakember.
– Ha pedig költségekről beszélünk, ideje őszintének lennünk. Az importált munkaerő költsége nem csupán gazdasági nyereség, ugyanis az összköltségek végül magasabbak, mint a helyi alkalmazott bére. Az alacsony bérek és az importált munkaerőre kiszabott rossz munkakörülmények kizsákmányolás formáját öltik, miközben a helyi munkáltatók cinikusan kihasználják ezt a helyzetet – teszi hozzá.
Pálfi Szilárd szerint mítosz az, hogy a munkaerő importja egyensúlyt teremt a kereslet és a kínálat között.
– A valóságban ez a gyakorlat komoly egyensúlyhiányt teremthet a munkaerőpiacon. Az alacsony, mesterségesen alacsony bérek arra kényszeríthetik a hazai munkavállalókat, hogy alternatívákat keresve elhagyják az országot. Kiürült munkaerőpiacot hagynak el, csalódott emberekként – fogalmazott.
Úgy véli, a román munkaadók nem haboztak kihasználni az importált munkaerő sebezhetőségét: kötelező túlórák, abszurd munkaidő-beosztás és az embertelen munkakörülmények megtartása csak néhány példája ennek a megkérdőjelezhető magatartásnak.
– Fel kell tennünk magunknak a kérdést: a kizsákmányolás az ár, amit hajlandóak vagyunk megfizetni azért, hogy külföldi munkaerőt vonzzunk? Végeredményben a munkaerő romániai importja nemcsak gazdaságról és munkaerőpiacokról, hanem az emberekről és a jogaikról is szól. Itt az ideje, hogy szembenézzünk a valósággal és elismerjük, hogy ez a gyakorlat jelentős és átláthatatlan kockázatokkal jár. Románia többet érdemel annál, semmint csak ideiglenes állomás legyen azoknak, akik dolgozni jönnek ide – szögezte le a Hummark vezetője.
Kiszolgáltatottak a vendégmunkások a munkaközvetítőknek
Lapunk felvette a kapcsolatot az egyik kolozsvári vendéglő konyháján dolgozó bangladesi vendégmunkással. Awal Md Raubwel 2023. február 24-én érkezett Kolozsvárra, és két hónapig munkát keresett a városban.
– A mostani állást egy emberjogi aktivistának köszönhetem. Engem szerencsére tiszteltnek, megfizetnek itt. Az ázsiai munkavállalók szinte kizárólag csak vendéglőkben találnak munkahelyet – mesélte.
Awal a Szabadságnak elmondta: a munka mellett a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) hallgatója, a nemzetközi kapcsolatok szakon kulturális diplomáciát tanul.
– Néhány nappal a tervezett idő után érkeztem Kolozsvárra, mivel India, Nepál és Banglades állampolgárai számára csupán egy román nagykövetség áll rendelkezésre. Az első probléma, amivel szembesülnöm kellett, az egyetemi bentlakások férőhelyeinek alacsony száma. A tanulmányi vízum megszerzésével kapcsolatos ügyintézés tőlem független elhúzódása miatt lekéstem a bentlakási helyre vonatkozó kérvény benyújtási határidejét, így kezdetben bangladesi vendégmunkásokkal laktam a Május 1. téren. Itt nagyon drámai állapotok uralkodtak: egy szobában 25 személy kapott helyet, gondolom, ecsetelnem sem kell, milyen volt a zuhanyzóra és a vécére várni. Tíz nap után elköltöztem onnan, képtelenség volt olyan körülmények között élni – fogalmazott lapunknak Awal.
Sajnos, a lakhatási körülmények ezután sem változtak: egy Horea utcai lakásba költözött, ahol szintén kis helyen számos bangladesi vendégmunkással lakott együtt.
– Itt is leírhatatlan állapotok uralkodtak. Szintén tőlem független okokból, sajnos, ideiglenes tartózkodási engedélyt sem kaptam, ami tovább bonyolította a helyzetemet Kolozsváron. A bangladesi munkások romániai munkaközvetítőkön keresztül jöttek Kolozsvárra, a dolgozók többsége nem rendelkezik a megfelelő papírokkal, tehát illegálisan dolgoznak a városban – fejtette ki az egyetemi hallgató.
Úgy fogalmazott: sok bangladesi vendégmunkás nagy reményekkel jön Európába, konkrétan Kolozsvárra, ám „embertelen életet élnek”.
– A munkások nyolcvan százalékának nem volt érvényes munkavállalási engedélye, ennek következtében sokan fizetés nélkül dolgoztak itt, csak azért, hogy napi háromszor étkezhessenek, és voltak olyanok is, akiknek még a minimálbért sem fizették ki. Én azonban két hónappal az érkezésem után kaptam ideiglenes tartózkodási engedélyt. Azóta elkezdtem különböző helyeken munkát keresni, sok munkát kínáló honlapról gyűjtöttem információkat, és folyamatosan kerestem, de nulla sikerrel. Aztán egy nap a Főtéren ülve emberi jogi aktivistával találkoztam, ő talált nekem munkát. Most is ugyanott dolgozom. Sokan jönnek ide a világ különböző részeiből, különösen Ázsia és Afrika távoli vidékeiről, hogy ebben a városban teljesítsék be álmaikat. De annak érdekében, hogy lépést tarthasson a fejlődő világgal, a városnak is alkalmazkodnia kell. A hozzám hasonló egyetemi hallgatóknak és vendégmunkásoknak azonban egyre nehezebb itt maradniuk. Mert amikor egy munkás idejön, a minimálbért 3000 lejben határozzák meg, egy lakás bérleti díja legalább 350-400 euró, ami, ugye, 1750-2000 lejnek felel meg. Tulajdonképpen a pénzt, amit a dolgozó megkeres, lakbérre és élelmiszerre költi – jegyezte meg a bangladesi férfi.
Tapasztalata szerint a kevés megmaradt pénzt a Kolozsváron dolgozó vendégmunkások hazaküldik a családnak, ami nem elegendő az otthoni szükségletek kielégítésére. Úgy tudja, az ázsiai munkavállalók nem tudnak az álláskereső weboldalakról, így ki vannak szolgáltatva a munkaközvetítő cégek illetékeseinek. Szerinte, amennyiben a munkaadók időben tisztességes béreket tudnának fizetni a szakmunkásoknak és a munkaviszonyt papíron, tehát írásban rögzítenék, az ázsiai térségből érkező munkások soha nem mennének tovább Nyugat-Európába, mert itt legalább nem kellene illegálisan dolgozniuk.
– Most, hogy Románia is félig schengeni ország, itt is új lehetőségek nyílnak meg. A szakmunkást mindenhol megbecsülik. Itt is jól meg fognak fizetni, ha fel tudod mutatni a teljesítményedet – jegyezte meg a bangladesi férfi.
