Közben a tavalyi hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet ellen egyre nagyobb a felzúdulás. Karácsony előtt pár nappal fogadta el a kormány úgy, hogy nem egyeztetett az érintett felekkel. Mint ismert, a bankok aktíváit adóztatnák meg, emellett az energia és a telekommunikációs cégek forgalmára is új adót vetnek ki. A bankok arra panaszkodnak, hogy ez a kapzsisági adó megsarcolja a nyereségüket, banki szakszervezetek szerint komoly leépítésekre is számítani kell a bankszektorban. A telekommunikációs cégek sem repesnek a boldogságtól, az energia cégek pedig szintén kilátásba helyezték, hogy a rendelet nyereségüket és forgalmukat akár 25 százalékkal is csökkentheti. Ilyen helyzetbe kerülne például az állami Romgaz vállalat, amelyet szintén komoly megpróbáltatás elé helyezne az adó, illetve a gázár szabályozási időszakának kiterjesztése. A telekommunikációs cégek közölték, hogy a nagyobb sebességet és adatforgalmat lehetővé 5G hálózatok kiépülése maradhat el, hiszen ha a kormány nem gondolja meg magát, kénytelenek lesznek visszafogni a tervezett beruházásaikat.
A kormány a sarkára akar állni, ami jó is, meg nem is. Jó lehetne, ha az állam valóban szigorúbban lépne fel a külföldi beruházókkal szemben, és ha például azt sugallná, hogy rend van ebben az országban, mert akkor egészen biztos, hogy a multinacionális cégek Romániához való viszonyulása is megváltozna. Jelenleg ugyanis nagyon kevesen veszik komolyan Romániát. Másfelől azonban félő, hogy az állam keménykedése, amelynek célja egyértelmű több pénzt hozni a megnövekedett kiadások nyomása alatt levő költségvetésbe, drágulást vált ki, és hosszú távon olyan zavart kelt a versenyszférában, hogy több kárt okozhat, mint hasznot. Elég egyértelműnek tűnik, hogy az árak csak tovább fognak növekedni, a telekommunikációs és bankszolgáltatások tovább drágulnak, beleértve a hiteleket. Ennek egészen biztos nem fog örvendeni a lakosság, hiszen a magasabb adót a szolgáltatók a lakossággal fogják megfizettetni.
Idegek harca kezdődött a kormány a cégek között. Az idei költségvetésbe pénzt kell előteremteni, hiszen az önkormányzatok részéről is nagy a nyomás, hogy a személyi jövedelemadó legalább 60 százaléka maradjon a településeké, 40 százalék a megyei tanácsoké. A jelek szerint a kormány ebben a kérdésben beadta a derekát, és végül az önkormányzatok számára kedvező változatot fogadja el. Biztosan csak akkor fogjuk tudni, ha nyilvánosságra kerül az idei állami költségvetés, amelynek egyelőre csak a főbb sarokszámait ismerjük. A kormány meglehetősen derűlátó, továbbra is 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, 2,55 százalékos államháztartási hiány mellett. Hogy miként fogja elérni Románia ezeket a célokat úgy, hogy szeptembertől 15 százalékos nyugdíjemelést és további béremeléseket helyeztek kilátásba, egyelőre rejtély. A feszültséget jól tükrözi, hogy januárban a pénzügyminisztérium nem tudott hitelt felvenni, hiszen egyetlen bank sem akarta megfinanszírozni a román állam működését. Sok szempontot kell mérlegelnie a parlamentnek, amelynek szuverén joga lesz elfogadni vagy elutasítani a vitatott rendeletet.
