ÖSSZEFOGLALÓ

A Számvevőszék április elején tette közzé a hazai polgári védelmi óvóhelyekkel kapcsolatos ellenőrzésének a honlapján is (curteadeconturi.ro) elérhető eredményét, illetve következtetéseit, ajánlásait. E szerint légitámadás esetén 611 922 embert (a lakosság 3,21 százalékát) lehet elhelyezni kimondottan védelemre szolgáló, speciális létesítményekben, amelyekhez ha hozzáadunk egyéb, védelemre megfelelő helyeket (föld alatti vasúti terek, mélygarázsok, föld alatti folyosók és galériák, alagutak stb.), akkor 989 507 embert (a lakosság 5,19 százalékát), ami rendkívül kevés a rezidens összlakossághoz (19.053.815) viszonyítva.

Az állami ellenőrző intézmény 2021 és 2023 között mérte fel a lakossági óvóhelyek állapotát, adatokat gyűjtve a központi és helyi közigazgatási intézményektől (minisztériumoktól valamint az ország negyven polgármesteri hivatalától), továbbá a fővárosi műszaki egyetemtől. Az állam számos területen nem rendelkezik pontos nyilvántartással, és ez az óvóhelyek tekintetében sem képez kivételt, hiszen azok pontos száma sem ismert. A hatóságok ugyanis az elmúlt években nem készítettek leltárt azokról a helyekről, ahol a civileket háború esetén el lehetne helyezni – idézte a jelentés következtetéseit több hírportál és újság. A jelentésből az is kiderült, hogy az óvóhelyek továbbra is a kialakításuk idejének, az 1970-es éveknek a szintjén vannak: nemcsak szűkösek, hanem egészségtelenek is. 

Raed Arafat belügyi államtitkár közölte, hogy bírságoltak ebben az ügyben tavaly, de ezeknek nincs megfelelő kényszerítő hatásuk. Az államtitkár szombaton egy foksányi eseményen rámutatott, felkészülni egy helyzetre nem jelenti azt, hogy az biztosan be fog következni, de fennáll a kockázata, mint például az áradások, a szélsőséges időjárási jelenségek, a földrengés, a tűzvész vagy a fertőzések kockázata. Lévén, hogy konfliktuszóna közelében vagyunk, a fegyveres konfliktus kockázata is fennáll – fogalmazott. Hozzátette, nagyon kicsi a valószínősége, hogy ez bekövetkezik, de óvóhelyekre akkor is szükség van. Emlékeztetett, hogy a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) csak tavaly több mint 380 ezer lej értékben rótt ki bírságot ezeknek a létesítményeknek az ellenőrzése nyomán. A belügyi államtitkár tájékoztatása szerint 2269 polgári védelmi óvóhelyet és 78 parancsnoki pontot ellenőrzött. 328 bírságot szabtak ki összesen 390 900 lej értékben, és 2408 esetben figyelmeztették a létesítmények működtetőit. Az Agerpres tájékoztatása szerint Raed Arafat elmondta, hogy az ellenőrzések számos szabálytalanságot tártak fel. Példaként említette, hogy több óvóhelyen csővezetékek haladtak át, vagy raktárhelyiségként használták ezeket a létesítményeket. Gyakoriak a vízzel elárasztott vagy befejezetlen óvóhelyek, valamint a meghibásodott elektromos- és szellőzőberendezések – részletezte az államtitkár. Arafat hangsúlyozta, hogy az óvóhelyekért a helyi hatóságok, valamint a lakástulajdonosi társulások felelnek, nekik kell gondoskodniuk arról, hogy ezek használható állapotban legyenek, illetve kijelöljenek szükség esetén óvóhelyként használható újabb helyiségeket. 

A számvevőszéki ellenőrök jelentésében közöltek szerint hiányos a szabályozása az óvóhelyek kialakításának, a hatályos jogszabályokat pedig a jelenlegi helyzethez kellene igazítani. Ugyanis nem határozták meg a menedéknyújtással kapcsolatos fegyveres konfliktus kockázatát, és nem hoztak létre olyan hatóságot, amelynek fő feladata lenne az ilyen rendkívüli helyzet kezelése. Az ilyen helyzetekben felállítható polgári védelmi menedékhelyek és egyszerű menedékhelyek teljes száma jelenleg nem ismert, mivel a legtöbb helyi hatóság nem vette számba menedékhelyeit – olvasható a következtetésben. A probléma egyik fő oka paradoxális módon az, hogy mivel hazánk területén nem volt fegyveres konfliktus, ezért az óvóhelyeket nem arra a célra használták, amire épültek. Emiatt sok közülük egészségtelen, használhatatlan, a tulajdonosok raktárrá alakították át azokat, vagy úgy módosították, hogy már nem felelnek meg az óvóhelyekre vonatkozó előírásoknak.

A rendelkezésre álló számadatokat nézve Románia cseppet sem áll jól: az 5072 állami és magán polgári védelmi óvóhelyből 2543 nem működik. Régiek is, hiszen 73 százalékuk, vagyis 3711 még 1990 előtt épült. A számvevőszék azt ajánlja az illetékes hatóságoknak, hogy intézkedjenek, mert a hazai menedékhelyrendszer nem biztosít megfelelő védelmet a lakosságnak fegyveres konfliktus, háború esetén. Úgy véli, hogy lépéseket kell tenni a menedékhelyek nyilvántartásának megszervezésére és aktualizálására, valamint a meglévők elemzésére és a feljavíthatóak kiválasztására vonatkozó kritériumok meghatározására – áll a Számvevőszék jelentésében. 

A Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) az az intézmény, amely a jóváhagyott engedélyek és a kiadott építési engedélyek alapján jogosult ellenőrizni mind a meglévő, mind az épülő menedékhelyeket. Az IGSU képviselői az elvégzett ellenőrzések során megállapították, hogy a feltárt hiányosságok miatt kiszabott bírságok alkalmazása nem jelent elég erős kényszerítő eszközt az új óvóhelyek építéséért felelős ingatlanfejlesztők számára, akiket törvény kötelezne, hogy ilyeneket kialakítsanak, de ezt rendszerint megspórolják.

Kolozs megyében a polgári menedékhelyek működőképessége 72 százalékos: a lakosság védelmére szolgáló 203 óvóhelyből mindössze 147 működik (2023-as decemberi adatok alapján) – ebből száz nyilvános, 47 pedig magán polgári védelmi menedékhely, a nem működők közül 49 közösségi, hét pedig magán óvóhely. Kolozsváron 167 lakossági óvóhely áll rendelkezésre, amiből 92 nyilvános és működő, 27 használhatatlan, továbbá 46 működő magán védelmi hely és kettő nem működő. Tehát a városban összesen 138 működő polgári menedékhely van, ami 83 százalékos üzemképességet jelent.

A Számvevőszék külföldi példákat is említ a jelentésében: Finnországban például a belügyminisztérium honlapján található, menedékhely-állományra vonatkozó adatok szerint az 50 500 menedékhely 4,8 millió ember befogadására alkalmas, ami az ország 5,58 millió főre becsült összlakosságának több mint 87 százalékát teszi ki; Svájcban az 1960-as évek óta kötelező háborús óvóhelyeket építeni, és ma már több mint százszázalékos védelmet nyújt lakosainak, 9 millió férőhely áll rendelkezésre a 8,85 milliós összlakosság számára. A lakossági és polgári védelemről szóló svájci szövetségi törvény kimondja, hogy „minden lakosnak rendelkeznie kell olyan menedékhellyel, amelyet otthonából időben el lehet érni”, és „a tulajdonosok kötelesek minden lakóépületben menedékhelyeket építeni és felszerelni”.