Románia három hónapon belül átveszi az EU elnöki tisztségét, ez idő alatt mindenekelőtt az európai értékek megszilárdítására, az antiszemitizmus, rasszizmus és intolerancia visszaszorítására helyezi a hangsúlyt abban az Európában, amelyet egyre inkább a populizmus, sovinizmus, illiberalizmus fenyeget – olvasható az elnöki közleményben.
Emlékeztetett: az antiszemita politika következtében 77 évvel ezelőtt a romániai zsidókat lágerekbe szállították. „Kötelességünk megőrizni az áldozatok emlékét, hogy elejét vegyük az ilyen atrocitások megismétlődésének”, szögezte le az államfő.
"Minden nemzedéknek őriznie kell a holokauszt-áldozatok emlékezeté"Beszélt arról is, hogy a romániai törvények tiltják a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szimbólumok használatát, illetve az ilyen jellegű szervezetek létrehozását is. Az oktatásban nagy előrelépések történtek e téren, és folyamatban van a romániai zsidók és a romániai holokauszt történeti múzeumának létrehozása is, mondta. A centenáriumi év különösen jó alkalom az elmúlt évszázad történéseinek kielemzésére, amelyek között voltak jók is, rosszak is, tette hozzá.
„Az intolerancia, a rasszizmus, a radikalizmus és a xenofóbia, a jogállamiság, az emberi jogok lábbal tiprása ötven évnyi diktatúrához vezetett, és eltávolított az 1918. december elsejei egyesülés célkitűzéseitől. (...) Ebben az évszázadban Romániának szigorúan tiszteletben kell tartania a demokrácia elveit”, olvasható Johannis üzenetében.Minden nemzedéknek őriznie kell a holokauszt-áldozatok emlékezetét - jelentette ki Viorica Dăncilă kormányfő a bukaresti holokauszt-emlékmű megkoszorúzásakor.
„A holokauszt túlélői emlékezetének rendkívül fontos szerepe van az intolerancia, a diszkrimináció és a bárminemű kirekesztés elleni harcban, és ezt az örökséget tovább kell adni a következő generációknak”, mondta.
Dăncilă kifejtette, Románia jelentős lépéseket tett a múlt felvállalása, az antiszemitizmus és holokauszttagadás elutasítása terén, s ennek köszönhetően a politikai és közéletre a történelmi igazság tisztelete lett jellemző. A romániai törvénykezés nagyon egyértelmű jogszabályokban ítéli el a holokauszttagadást és az antiszemitizmusra való uszítást – tette hozzá.
„Románia miniszterelnökeként a jövőben is támogatni fogok minden olyan tevékenységet és kezdeményezést, amely az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, a békés együttélést tűzi célul” – mondta a kormányfő.
Aurel Vainer, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke felidézte, hogy 1941. október 9-én kezdődött el a romániai zsidók deportálása Transznisztriába. Arról is beszélt, hogy a romániai zsidó közösségek hálásak a román hatóságoknak, amiért kijelöltek egy holokauszt-emléknapot és emlékművet állítottak a holokauszt áldozatainak Bukarest belvárosában.
Tamar Samash, Izrael romániai nagykövete kifejtette, a romániai holokauszt a történelem legsötétebb lapjainak egyike, de fel kell vállalni és meg kell érteni, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló tragédia.
Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete úgy fogalmazott: a román nép az utóbbi 30 évben fáradhatatlanul küzd, hogy megszabaduljon a totalitarizmus béklyóitól, és modern, liberális európai társadalmat hozzon létre. „Soha ne felejtsük el a múlt tanulságait, ugyanakkor szabad és méltóságteljes jövőt képzeljünk el magunknak” –mondta a diplomata.
